Amikor a digitalizáció visszaüt

A magyar fizetési ökoszisztéma gyors ütemben alakul át, a cél pedig, hogy 2030-ra a tranzakciók mintegy kétharmada digitális csatornákon bonyolódjon. Eközben azonban a csalók is alkalmazkodtak. A Financial Fraud Summit adatai szerint 2024-ben mintegy 42 milliárd forint értékben történt sikeres pénzügyi visszaélés Magyarországon. Darabszám szerint a lakossági, jellemzően bankkártyás tranzakciók dominálnak, de érték szerint az átutalásos csalások jelentik a nagyobb kockázatot - és éppen ez érinti közvetlenül a vállalkozásokat.

A vállalati szektor esetszáma ugyan alacsonyabb, mint a lakossági ügyfeleké, ám az egy esetre jutó kár lényegesen nagyobb. Nem ritka, hogy egyetlen sikeres vállalati átutalásos csalás akár 4 millió forintos veszteséget okoz egy cégnek. Ez egy kisebb vállalkozás számára akár egyhavi bevételkiesést, súlyos likviditási zavart is jelenthet.

Mibe kerül valójában egy csalás?

A számok mögött nem elvont statisztikák, hanem kézzelfogható üzleti kockázat áll. Egy hirtelen eltűnő, több millió forintos tétel egy kis- és középvállalkozás (kkv) számára nem egyszerű könyvelési hiba. Befolyásolhatja a beszállítói kifizetéseket, a béreket, a fejlesztési terveket. Miközben a nagyvállalatok jellemzően dedikált informatikai biztonsági csapattal és tartalék forrásokkal rendelkeznek egy ilyen esemény kezelésére, a hazai kkv-k jelentős része erre sem szervezetileg, sem anyagilag nincs felkészülve. Ez az aszimmetria teszi a kiberbiztonságot végső soron versenyképességi kérdéssé.

Az ember a leggyengébb láncszem

A technológiai védelem önmagában nem elég, ha a döntéshozatal az emberi tényezőn bukik el. Egy 2026-os, a Cyber Islands kiberbiztonsági közösség és a Mastercard szakmai támogatásával készült friss kutatás szerint tíz magyarból mindössze három ember képes éles helyzetben felismerni egy online csalási kísérletet. Vállalati környezetben ez kiváltképp kritikus: egyetlen figyelmetlen kattintás vagy egy jól megjátszott telefonos átverés komoly összegeket mozgathat meg.

A csalók módszerei egyre kifinomultabbak: a klasszikus adathalászat mellett a célzott, úgynevezett social engineering típusú támadások - amikor manipulációval, sürgetéssel vagy hitelesnek tűnő megkereséssel csalnak ki érzékeny adatot vagy pénzt - ma már a leggyakoribb támadási formák közé tartoznak. Ezekkel szemben a legjobb tűzfal is tehetetlen, ha a munkavállalók nincsenek felkészítve a felismerésükre.

A bankok lépnek, de ez önmagában nem elég

A jó hír, hogy a pénzügyi szektor nem tétlenkedik. A Giro Zrt. által működtetett központi, valós idejű szűrőrendszer 2024 júliusi indulása óta képes elemezni a teljes bankszektor tranzakcióit, és ennek is köszönhető, hogy az MNB adatai szerint az átutalásos kibercsalások volumene egy negyedév alatt 36 százalékkal csökkent, az esetszám pedig 34 százalékkal esett vissza. Emellett a kereskedelmi bankok is szigorítottak: az OTP Bank például automatikus, egymillió forintos napi átutalási limitet vezetett be az internet- és mobilbankos tranzakciókra, amelyet az ügyfél igény szerint módosíthat.

Ezek a lépések fontosak, de nem oldják meg teljesen a problémát, legfeljebb szűkítik a csalók mozgásterét. A banki védelmi vonal csak az egyik fele az egyenletnek: a vállalkozás belső folyamatai, jóváhagyási rendje és munkavállalói tudatossága legalább ekkora súllyal esik a latba.

Mit tehet egy vállalkozás már most?

A jó hír az, hogy a védekezés nem igényel feltétlenül nagy informatikai beruházást - sokkal inkább tudatos szervezeti gyakorlatot igényel. Néhány azonnal bevezethető lépés:

• kétfaktoros hitelesítés minden nagyobb összegű utaláskor, hogy egyetlen ember hibás döntése ne okozhasson visszafordíthatatlan kárt;

• napi vagy tranzakciónkénti átutalási limitek a vállalati bankszámlákon, hasonlóan a lakossági gyakorlathoz;

• rendszeres, rövid munkavállalói képzések a leggyakoribb csalási módszerekről, különösen az adathalászatról és a hamis sürgető megkeresésekről;

• egyértelmű belső protokoll arra az esetre, ha egy munkatárs gyanús megkeresést kap, hogy kihez forduljon, mielőtt bármit kiadna;

• valamint aktív egyeztetés a bankkal a kínált csalásmegelőzési eszközökről és limitbeállítási lehetőségekről.

Ezekről korábbi cikkünkben részletesen is írtunk.

A digitális működés ára

A kiberbiztonság ma már nem egy választható extra, hanem a digitális működés ára. Azok a vállalkozások, amelyek időben és arányos költséggel készülnek fel, nemcsak egy esetleges csalás kockázatát csökkentik, hanem valódi versenyelőnyre is szert tesznek azokkal szemben, akik ezt a kérdést továbbra is másodlagosnak tekintik. A digitalizáció előnyeit fenntartható módon csak úgy lehet learatni, ha a mögötte rejlő kockázatokat is komolyan vesszük.