A felmérés különösen fontos üzenetet hordoz a hazai kis- és középvállalkozások számára: ma már nem az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy elérhető-e a technológia, hanem az, hogy sikerül-e azt szervezeti szinten is beépíteni a működésbe.

Az AI már tömegesen jelen van, de még nem vált napi rutinná

A kutatás szerint a magyar felnőttek 50,4 százaléka használt mesterséges intelligenciát az elmúlt egy hónapban. Ez azt mutatja, hogy az AI elérte a tömeges használat szintjét, ugyanakkor a rendszeres alkalmazás még messze nem általános. A teljes lakosság mindössze 25,9 százaléka használ AI-eszközöket legalább heti rendszerességgel, míg közel minden negyedik ember csak alkalmanként nyúl hozzájuk. A lakosság 39 százaléka pedig még soha nem próbált ki ilyen megoldást.

Ez a vállalkozások számára azt jelenti, hogy bár a munkavállalók egy része már rendelkezik tapasztalattal, a szervezetek jelentős részében még nem alakultak ki azok a folyamatok, amelyek valódi üzleti értéket teremtenének az AI használatából.

A legtöbben még mindig csak az alapfeladatokra használják

A kutatás egyik legérdekesebb megállapítása, hogy az AI felhasználása erősen koncentrált néhány egyszerű feladatra.

A leggyakoribb felhasználási területek:

• információkeresés és összefoglalás (82,2%)

• tanulás és magyarázatkérés (35,5%)

• szövegírás és szerkesztés (26,4%)

• fordítás (25,3%)

• munkahelyi feladatok, például prezentációk vagy elemzések készítése (24,8%).

A kutatás szerint az összetettebb, több munkafolyamatot összekapcsoló alkalmazások még ritkák. Ez különösen fontos üzenet a kkv-knak: sok cég már használ AI-t, de jellemzően még nem építette be azt az üzleti folyamataiba. Pedig éppen ezen a területen érhető el a legnagyobb hatékonyságnövekedés.

A magabiztosság nagyobb, mint a bizalom

Érdekes kettősséget mutatnak az eredmények. Az aktív felhasználók többsége úgy érzi, hogy magabiztosan tudja használni az AI-eszközöket, ugyanakkor jóval óvatosabb azok válaszainak megbízhatóságát illetően. Az AI-kompetenciát mérő mutató 64,1 pontot ért el a 100 pontos skálán, míg a bizalmi index csupán 43,8 pontot.

Ez jól tükrözi a jelenlegi vállalati helyzetet is: a dolgozók egyre bátrabban próbálják ki az új eszközöket, ugyanakkor a cégeknek továbbra is szükségük van ellenőrzési folyamatokra, irányelvekre és megfelelő képzésre ahhoz, hogy az AI használata biztonságos és megbízható maradjon.

A cégek többségénél még mindig hiányzik a tudatos AI-stratégia

A kutatás munkahelyi fejezete talán a legfontosabb tanulságot hordozza a vállalkozások számára. A munkavállalók közel 68 százaléka szerint munkahelyén nincs semmilyen AI-szabályozás, és hasonló arányban válaszolták azt is, hogy a szervezet egyáltalán nem várja el az AI használatát. Más szóval a mesterséges intelligencia jelenleg elsősorban az egyéni kezdeményezésekre épül, nem pedig vállalati szintű működési modellre.

Ez különösen a kkv-knál jelenthet versenyhátrányt. Miközben egyre több munkatárs saját kezdeményezésre használ AI-eszközöket, a cégek jelentős része még nem alakított ki belső szabályokat arra vonatkozóan, hogy milyen feladatokra, milyen adatokat felhasználva és milyen minőségbiztosítás mellett alkalmazhatók ezek a megoldások.

Nem a technológia hiányzik, hanem a szervezeti felkészültség

A kutatás készítői szerint ma már nem az eszközök elérhetősége jelenti az akadályt. Dobos Balázs, a CODE Intelligence vezetője szerint a vállalatok előtt inkább szervezési, szervezeti és kulturális feladatok állnak, amelyek megoldása mérhető üzleti előnyt hozhat. Dr. Csorbai Hajnalka, a JVSZ képviseletében arra hívja fel a figyelmet, hogy az Európai Unión belül Magyarországon a legalacsonyabb az AI-t használó vállalkozások aránya, miközben a lakossági használat kifejezetten aktív. Suppan Márton, a PeakX alapítója pedig úgy fogalmaz: a hazai kkv-k versenyképessége azon múlik majd, hogy képesek-e az egyéni kísérletezésből szervezeti szintű képességet építeni.

Már most kézzelfogható üzleti előnyt jelenthet

A kutatás szerint az AI-t aktívan használó munkavállalók munkaidejük 25–30 százalékát is megtakaríthatják. Egy tízfős csapat esetében ez akár heti száz munkaóra felszabadulását is jelentheti, amelyet magasabb hozzáadott értékű feladatokra lehet fordítani. A jelentés szerint éppen ezért a beruházások megtérülése is felgyorsulhat, miközben a korán lépő vállalkozások tartós működési előnyt szerezhetnek.

A legfontosabb üzenet tehát nem az, hogy érdemes-e AI-t használni, hanem az, hogy a vállalkozásoknak mikor sikerül azt tudatosan beépíteniük a napi működésükbe. A kutatás alapján a technológia már rendelkezésre áll – a következő lépést a szervezeteknek kell megtenniük.