Foglaljuk össze gyorsan a KATA előnyeit: az egyéni vállalkozó beállít egy havi utalást (50, vagy 25 ezer forintot) és ezen kívül már csak arra kell figyelnie, hogy ne feledkezzen meg a helyi iparűzési adóról, a kamarai tagsági díjról, a februári éves bevallásról, és figyelje az egy vevőre (évi 3 millió forint) és az összes bevételre vonatkozó limiteket (éves szinten 12 millió forint). A KATA-nál, amíg limit alatt van egy vállalkozó, a könyvelők beszámolói szerint valójában az sem igazán számít, hogy milyen arányban oszlik meg a vevők között a forgalom, kimagaslik-e közülük valaki, az összes kiállított számla 50%-ot meghaladó értékével. Persze célszerű ezt a limitet sem átlépni, de nem tragédia.

Miért jelenthet mégis jó megoldást az átalány? Kezdjük a rossz hírrel: az egyéni vállalkozók számára választható átalányadó, még a 2022-es kedvezőbb szabályokkal sem annyira alacsony, és nem is olyan egyszerű, vagyis könyvelő azért mindenképpen kell hozzá, ami plusz költség. Ennél a formánál is viszonylag egyszerű a könyvelés, nem kell az egyes költségszámlákkal bíbelődni, de itt azért számít, hogy mekkora az egyéni vállalkozó forgalma, hiszen van havi bevallás, szigorúbb a bevétel-nyilvántartás, ki kell számolni az adókat. Ugyanakkor a szabályok meghatároznak egy elismerhető költséghányadot, vagyis elszámolhatóvá válnak bizonyos költségek. Ennek a mértéke a konkrét vállalkozói tevékenységtől függ. Ám pozitívum, hogy az egyéb adókedvezmények is érvényesíthetők, és olyan magasabb bevételi régiókban is alkalmazható, ahol a KATA már „büntet” vagyis, ha egy személynek vagy vállalkozásnak évi 3 millió forint felett számlázunk. Akinek KATA esetében életbelépnek a 40%-os büntetőtételek, az kezdhet gondolkozni az átalányadóban.

Kinek éri meg?

Hogy megéri-e, azt tényleg egyedileg kell mindenkinek átgondolni. Jöjjön néhány jellemző, ami valószínűsíti, hogy érdemes megismerkedni az átalányadózás szabályaival: 

• Akiknek a szakmájuk átlagához képest a valós költségeik alacsonyak, vagyis akiknek jól jön, ha egy átlagos költségszintet ismer el a NAV,

• Akiknek már nem fekszik a KATA, mert túl nagy lett a forgalmuk, vagy, akiknek egy adóalanytól több mint 3 millió forintnyi bevételük származik,

• Akik joggal remélhetik, hogy átalányadózással nem minősítik át a tevékenységüket munkaviszonynak.

Mekkora bevételig?

Az átalányadót egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő választhatja, a forgalom (az az összeg számít annak, ami adott évben ténylegesen be is folyik) egyik esetben sem lehet nagyobb, mint az éves minimálbér tízszerese. Ha havi 200 ezer forintból indulunk ki, akkor az éves minimálbér 2,4 millió forint, tehát 24 millió forintos bevételig alkalmazható az átalányadó.

Ám, ha az átalányadózó kiskereskedő (és tényleg csak kiskereskedelemből van forgalma), akkor a minimálbér ötvenszerese, vagyis 120 millió forint lehet a limit.

Aki pedig év közben választaná az átalányadózást, arra időarányosan vonatkoznak a szabályok. Ha például csak az utolsó negyedévre lép be valaki, akkor a 24 millió forintos limit negyedéig, vagyis 6 millió forintos forgalomig marad „sapka alatt”. A belépési-kilépési döntést érdemes jól átgondolni, nem teljesen kizárt ugyan a rendszerből a kilépés, de azért ez nem olyan mint a wifi, hogy ki-be kapcsolgatjuk.

Mi a menet?

Az átalányadózásban eltérő kategóriák vannak:

1. Az „alapeset” szerint a bevételek 40 százalékát fogadja el a NAV költségként. Ez az olyan szellemi foglalkozásúak, mint az oktatók, újságírók, informatikusok számára lehet kedvező, akiknek a tevékenységükhöz viszonylag alacsony költségek társulnak (értsd nincs alapanyagszükséglet pl.)

2. Egyes tevékenységeknél több költséget feltételez az adóhivatal, náluk 80 százalékra nő az elismerhető költség. Akinél „berreg valamilyen gép” – és nem csak a laptop ventillátora csapágyas – jó eséllyel ide tartozik: taxis, fodrász, kivitelező, asztalos, esztergályos, illetve halászati, erdészeti tevékenységek végzője sorolható ide,

3. Végül a kiskereskedelemben, illetve a mezőgazdasági őstermelőknél 90 százalékra ugrik az elfogadott költségszint, hiszen itt hagyományosan alacsonyabb árrésű termékek forognak.

Az átalányadó alapja ezek után a bevétel mínusz az előbb meghatározott költséghányad, vagyis, a fenti példasort követve, a bevétel

1. 60 százaléka,

2. 20 százaléka,

3. illetve a 10 százaléka.

Ezen adóalap után kell fizetni

• 15 százalék személyi jövedelemadót,

• 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot,

• 13 százalék szociális hozzájárulási adót.

Adómentes rész

Fontos azonban tudni, hogy az átalányadózásban mindenféle adókedvezmény is érvényesíthető, mindenkinek csökkenti például az adóalapját az éves minimálbér feléig (egész évben 1,2 millió forintig) az adómentesség.

Nagyon egyszerűen, ha egy jól menő egyéni vállalkozó oktatónak 12 millió forint volt a bevétele (ez a KATA-s felső plafon), akkor ő 40 százaléknyi (4,8 millió forint) költséget tud elszámolni, majd 1,2 millió forintnyi adómentességet élvez, így végül 6 millió forinttal csökken az adóalapja, és csak a másik 6 millió forint után kell adót és járulékot fizetnie.

Ha az iparűzési adó összegét figyelmen kívül hagyjuk (valójában természetesen azt is ki kell kalkulálni), az oktató 

• KATA-sként mindössze 600 ezer forint (12*50 ezer forint) adót fizetett volna,

• míg átalányadózással 900 ezer forint szja-t, 1,1 millió forint tb-t és 780 ezer forint szochót is fizet, vagyis sokkal többet, mint KATÁS-ként.

Felette már jobb, de azért bonyolultabb

A KATA, vagy átalányadó kérdésben láthattuk, hogy a 12 millió forintos értékhatárig szinte biztosan kedvezőbb a KATA, igaz azt nem tudhatjuk, hogy az oktató még milyen adókedvezményekre lenne jogosult, de ha ő valójában még több oktatást is tud vállalni, akkor 18-20-24 millió forintnál már az átalányadózással járhat jobban.

Végül ismételjük el még egyszer a döntés egyik fontos elemét! Az átalányadózás a tételes adózáshoz képest egyszerűbb, és ha nincs sok valódi költségünk, akkor segít nekünk, ha a NAV számlák nélkül is elismer 40 százalékot. Ráadásul egyszerűbb is az adminisztráció. 

Ám, és itt jön a könyvelők szerepe. A tb-járuléknál és a szochonál például minimum-előírás is van, vagyis bármeddig nem csökkenthetők ezek a befizetések. Főállásban például legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum (havi 260 ezer forint) után meg kell fizetni a tb járulékot és a szociális hozzájárulási adót. A minimum tb-járulék és szocho megfizetése alól csak azok mentesülnek, akik nyugdíjasok, tanulnak, vagy van munkaviszonyuk.

A könyvelőre tehát szükség van, leginkább azért, hogy ezeket átlássa, és igen, az átalányadózásnál is kell bevételi nyilvántartást vezetni, havi járulékbevallást kell benyújtani, és a fizetendő adó minden hónapban változik, ráadásul, amiről most nem esett szó, itt nem fix összegű, hanem a KATA-val ellentétben ismét százalékos mértékű az iparűzési adó.