Ez a három kiberbiztonsági baklövés több millió forintodba kerülhet!
Ez a három kiberbiztonsági baklövés több millió forintodba kerülhet!
Ez a három kiberbiztonsági baklövés több millió forintodba kerülhet!
A digitális világ egyre összetettebbé válik, és minden vállalkozás, legyen az kicsi vagy nagy, ki van téve a kiberbűnözők támadásainak.
Az évről évre fejlődő támadási módszerek miatt a vállalkozásoknak állandóan lépést kell tartaniuk a fenyegetésekkel, ha meg akarják védeni saját és ügyfeleik érzékeny adatait.
Íme három olyan gyakori kibervédelmi hiba, amelyet sok vállalkozás elkövet – és néhány praktikus tanács arra, hogyan lehet ezeket a hibákat elkerülni.
A digitális világ egyre összetettebbé válik, és minden vállalkozás, legyen az kicsi vagy nagy, ki van téve a kiberbűnözők támadásainak.
Az évről évre fejlődő támadási módszerek miatt a vállalkozásoknak állandóan lépést kell tartaniuk a fenyegetésekkel, ha meg akarják védeni saját és ügyfeleik érzékeny adatait.
Íme három olyan gyakori kibervédelmi hiba, amelyet sok vállalkozás elkövet – és néhány praktikus tanács arra, hogyan lehet ezeket a hibákat elkerülni.
Peak
2024. dec. 15.
Peak
2024. dec. 15.
Peak
2024. dec. 15.
1. Túlbonyolított biztonsági protokollok
A biztonsági intézkedések elengedhetetlenek, de ha túl bonyolultak és időigényesek, akkor a munkatársak megkerülik azokat vagy kiskapukat keresnek. Egy túlbonyolított rendszer sok esetben nagyobb kockázatot jelenthet, mint egy egyszerűbb, de következetesen használt védelem.
Megoldás: Teremtsünk felhasználóbarát, mégis hatékony biztonsági protokollokat! Az olyan egyszerű intézkedések, mint a többlépcsős hitelesítés (Multi Factor Authentication, MFA), jelentős védelmet nyújtanak. Az MFA például több mint 99,9 százalékban megakadályozza az úgynevezett „credential stuffing” típusú támadásokat, amikor a támadók lopott felhasználói adatokkal próbálnak hozzáférni rendszerekhez. A kulcs az, hogy a munkavállalók következetesen alkalmazzák az intézkedéseket, így a protokollok nem akadályozzák, hanem támogatják a hatékony munkavégzést.
2. A belső fenyegetések alábecslése
Amikor kiberbiztonsági fenyegetésekről beszélünk, sokszor a kívülről érkező támadások jutnak eszünkbe, mint például zsarolóvírusok vagy az adathalászat. De mi van azokkal a belső fenyegetésekkel, amelyek éppúgy veszélyesek lehetnek? Ezek lehetnek szándékosak vagy véletlenek – egy figyelmetlen alkalmazott, aki véletlenül megoszt érzékeny adatokat, vagy egy belső szabotázs, amely szándékosan okoz kárt a rendszerben.
Megoldás: Alkalmazzunk viselkedésalapú elemzéseket, amelyek feltárhatják a szokatlan tevékenységeket. Ha például egy 9-től 5-ig dolgozó alkalmazott hirtelen hajnali 2 órakor jelentkezik be egy másik helyről, ez egy olyan jelzés, amelyet érdemes kivizsgálni. Dolgozhotunk továbbá a “honeypot” technikával is: olyan fájlokat vagy rendszereket hozhatunk létre, amelyek szándékosan sebezhetőnek tűnnek, ezzel elterelve a támadók figyelmét, és lehetőséget biztosítva arra, hogy felismerjük, honnan jöhet a veszély.
3. Az incidensek kezelésére vonatkozó terv hiánya
Az incidensek kezelésére vonatkozó stratégia hiánya az egyik legnagyobb hiba, amelyet egy vállalkozás elkövethet. Előbb-utóbb minden vállalkozás találkozik valamilyen biztonsági problémával vagy kibertámadással. Az, hogy képes-e gyorsan és hatékonyan reagálni, meghatározhatja milyen károkat szenvedhet el egy incidens következményeként.
Megoldás: Gondoljunk az incidenskezelési tervre úgy, mint egy digitális vészforgatókönyvre: biztosítsuk, hogy pontos biztonsági másolataink legyenek, amelyek nincsenek kapcsolatban a napi működéssel, így az adatok elérhetetlenek maradnak a támadók számára. Tároljuk biztonságosan ezeket a másolatokat, és vezessünk olyan naplókat, amelyek rögzítik a fontos részleteket. Oktassuk a dolgozókat, hogy pontosan tudják, mi a teendő egy incidens esetén.
Felkészülés a jövőre
Ahogy fejlődnek a különböző technológiák, úgy fejlődnek a támadók módszerei is. A mesterséges intelligencia elterjedésével a kibervédelmi kockázatok is egyre komplexebbé válnak. A vállalkozásoknak rugalmasnak és előrelátónak kell lenniük, hogy lépést tartsanak a fenyegetésekkel.
A kibervédelem lényege a reziliencia, azaz az ellenálló képesség. Még ha minden tőlünk telhetőt meg is teszünk, a hibák elkerülhetetlenek, és egy-egy incidens előfordulhat. Az igazi kérdés az, hogy mennyire vagyunk felkészültek ezek kezelésére, és hogy a vállalkozás vezetőjeként képesek vagyunk-e úgy reagálni, hogy az a legkevesebb kárt okozza cégünknek.
1. Túlbonyolított biztonsági protokollok
A biztonsági intézkedések elengedhetetlenek, de ha túl bonyolultak és időigényesek, akkor a munkatársak megkerülik azokat vagy kiskapukat keresnek. Egy túlbonyolított rendszer sok esetben nagyobb kockázatot jelenthet, mint egy egyszerűbb, de következetesen használt védelem.
Megoldás: Teremtsünk felhasználóbarát, mégis hatékony biztonsági protokollokat! Az olyan egyszerű intézkedések, mint a többlépcsős hitelesítés (Multi Factor Authentication, MFA), jelentős védelmet nyújtanak. Az MFA például több mint 99,9 százalékban megakadályozza az úgynevezett „credential stuffing” típusú támadásokat, amikor a támadók lopott felhasználói adatokkal próbálnak hozzáférni rendszerekhez. A kulcs az, hogy a munkavállalók következetesen alkalmazzák az intézkedéseket, így a protokollok nem akadályozzák, hanem támogatják a hatékony munkavégzést.
2. A belső fenyegetések alábecslése
Amikor kiberbiztonsági fenyegetésekről beszélünk, sokszor a kívülről érkező támadások jutnak eszünkbe, mint például zsarolóvírusok vagy az adathalászat. De mi van azokkal a belső fenyegetésekkel, amelyek éppúgy veszélyesek lehetnek? Ezek lehetnek szándékosak vagy véletlenek – egy figyelmetlen alkalmazott, aki véletlenül megoszt érzékeny adatokat, vagy egy belső szabotázs, amely szándékosan okoz kárt a rendszerben.
Megoldás: Alkalmazzunk viselkedésalapú elemzéseket, amelyek feltárhatják a szokatlan tevékenységeket. Ha például egy 9-től 5-ig dolgozó alkalmazott hirtelen hajnali 2 órakor jelentkezik be egy másik helyről, ez egy olyan jelzés, amelyet érdemes kivizsgálni. Dolgozhotunk továbbá a “honeypot” technikával is: olyan fájlokat vagy rendszereket hozhatunk létre, amelyek szándékosan sebezhetőnek tűnnek, ezzel elterelve a támadók figyelmét, és lehetőséget biztosítva arra, hogy felismerjük, honnan jöhet a veszély.
3. Az incidensek kezelésére vonatkozó terv hiánya
Az incidensek kezelésére vonatkozó stratégia hiánya az egyik legnagyobb hiba, amelyet egy vállalkozás elkövethet. Előbb-utóbb minden vállalkozás találkozik valamilyen biztonsági problémával vagy kibertámadással. Az, hogy képes-e gyorsan és hatékonyan reagálni, meghatározhatja milyen károkat szenvedhet el egy incidens következményeként.
Megoldás: Gondoljunk az incidenskezelési tervre úgy, mint egy digitális vészforgatókönyvre: biztosítsuk, hogy pontos biztonsági másolataink legyenek, amelyek nincsenek kapcsolatban a napi működéssel, így az adatok elérhetetlenek maradnak a támadók számára. Tároljuk biztonságosan ezeket a másolatokat, és vezessünk olyan naplókat, amelyek rögzítik a fontos részleteket. Oktassuk a dolgozókat, hogy pontosan tudják, mi a teendő egy incidens esetén.
Felkészülés a jövőre
Ahogy fejlődnek a különböző technológiák, úgy fejlődnek a támadók módszerei is. A mesterséges intelligencia elterjedésével a kibervédelmi kockázatok is egyre komplexebbé válnak. A vállalkozásoknak rugalmasnak és előrelátónak kell lenniük, hogy lépést tartsanak a fenyegetésekkel.
A kibervédelem lényege a reziliencia, azaz az ellenálló képesség. Még ha minden tőlünk telhetőt meg is teszünk, a hibák elkerülhetetlenek, és egy-egy incidens előfordulhat. Az igazi kérdés az, hogy mennyire vagyunk felkészültek ezek kezelésére, és hogy a vállalkozás vezetőjeként képesek vagyunk-e úgy reagálni, hogy az a legkevesebb kárt okozza cégünknek.