Ahogy azt legutóbbi, fenntarthatósággal foglalkozó posztunkban ígértük, ezúttal a magyar bankszektor ezirányú törekvéseit vizsgáljuk meg közelebbről. Magyarországon számos ígéretes kísérlet zajlik ezen a fronton, ambiciózus projektekre lehet számítani ezután is, az igazság azonban az, hogy a fenntartható bankolás még nem számít elterjedtnek hazánkban.

A Budapest Bank már korábban is tett fontos törekvéseket a fenntartható szolgáltatások kínálatának tekintetében. A szokásosnál kedvezőbb hitelkonstrukciók érhetők el az elektromos autókra, és korábban volt kísérlet az energiatakarékos épületek számára létrehozott zöld jelzáloghitelek elterjesztésére is. A magyar piacon megtalálhatók a fenntartható fejlődési célokkal összhangban lévő befektetési lehetőségek, valamint a zöld bankszámlakivonatok is, amelyek igyekeznek kiszolgálni a környezettudatosabb klienseket.

A bankszámlakivonatok online történő megtekintésével, és az online számlázással egyaránt jelentős mennyiségű papír spórolható meg. A vállalat által termelt hulladékok mértéke hatékonyan csökkenthető, ha arra inspiráljuk a munkavállalókat, hogy csak azt nyomtassák ki, amit muszáj, ha pedig így is a nyomtatás mellett döntenek, javasolt újrahasznosított papír használatát.

A Magyar Nemzeti Bank egyébként szintén érzékelte, hogy iránymutatásra van szükség ebben a fontos és sokakat érdeklő témában, így 2019 elején publikálták Zöld programjukat, amellyel az volt a céljuk, hogy fenntartható működésre, valamint zöld pénzügyi szolgáltatások kínálatára sarkallják a bankszektor tagjait. 2021-ben ez a program egészült ki a központi bank Zöld ajánlásaival, a Zöld pénzügyi díj létrehozásával pedig további motivációs tényezőt adnának a bankoknak a valódi változáshoz. 

Az jól látható tehát, hogy bár a fenntartható bankolás még gyerekcipőben jár hazánkban, lelkesedésben és tenni akarásban nincs hiány, ez pedig a lakosságra legalább annyira igaz, mint a pénzintézetekre. Az ALTEO energetikai szolgáltató idei kutatásából kiderül, hogy a magyarok 87%-a aggasztónak találja a klímaváltozást, 63%-uk pedig a következő generációk szempontjából kulcskérdésnek tartja a környezetvédelmet. A Budapest Bank a WWF-fel közösen indított egy saját kutatást, amelyből kiderült, hogy a lakosság kétharmada kész aktívan tenni a környezet védelméért, 14%-uk pedig gyökeresen meg is változtatta környezettudatos viselkedését a világjárvány hatására.

A lehetőség tehát adott, alighanem minden a zöldebbé válásra irányuló jelentőségteljes banki kísérletet elismeréssel fogadna a publikum, az pedig, hogy ez a szemléletbeli változás végbe is menjen, mindannyiunk közös érdeke.