Számottevően átalakulhat a kisadózó vállalkozások tételes adója (a kata) 2027-től. Az október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott törvényjavaslat szerint 

• bővül azok köre, akik ezt az adózási formát választhatják,

• ismét lehet majd cégeknek is számlázni,

• emelkedne az az összeg (a bevételi határ), amely eléréséig választható a kata,

• változna továbbá a havonta fizetendő adó mértéke.

Az adózási keretek megállapításakor a tervezet készítői figyelemmel voltak arra, hogy csökkenjen a katás vállalkozók kiszolgáltatottsága – gondolva itt elsősorban a táppénzre és a nyugdíjra.

Kik választhatják a katát?

A jelenlegi szabályok alapján csak főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatják a katát, a taxisok kivételével abban az esetben, ha kizárólag magánszemélyeknek adnak számlát. 

A jövő évtől életbe lépő új szabályok szerint ez a kör bővülne

• a főfoglalkozású, tehát legalább heti 36 órás munkaviszonyban vállalkozók mellett be lehet jelentkezni a kata alá

• nyugdíjasként,

• más vállalkozásban biztosított társas vállalkozóként,

• külföldön biztosítottként,

• köznevelési, szakképző, illetve felsőoktatási intézményben nappali tagozatos hallgatóként is.

Sokak számára lehet kedvező hír továbbá, hogy azok is választhatják a jövő évtől a katát, akik jelenleg átalányadózók. 

Továbbra sem jelentkezhetnének viszont be a kata alá azok, akik

• adószámát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a bejelentés évében vagy az azt megelőző 12 hónapban törölte, illetve 

• aki a kata választásának évében saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadásából, üzemeltetéséből szerzett bevételt.

Ismét lehet cégeknek számlázni

Megszűnne jövőre az a kitétel, amely szerint a kata szerint adózók (a taxisok kivételével) csak magánszemélyeknek állíthatnak ki számlát. A korábbi ígéreteknek megfelelően tartalmaz ugyanakkor olyan korlátozásokat a szabályozás, amellyel a bújtatott foglalkoztatást igyekeznek megakadályozni. Így 2027-től

• ugyanattól a kifizetőtől (beleértve annak kapcsolt vállalkozásait is) a teljes éves árbevétel maximum 50 százaléka származhat majd,

• a korábbi munkáltatójának pedig a katás vállalkozó, a munkaviszonya megszűnését követő 24 hónapon belül nem állíthat ki számlát.

Ezek bekövetkezése a kata-alanyiság elvesztését vonja maga után: más adónemet kell tehát választania a vállalkozónak.

Emelkedik a kata havi összege

Amennyiben a törvénytervezetet az október elején ismertetett feltételekkel fogadják el 2027-ben

• a főfoglalkozású kisadózó vállalkozónak havi 100 ezer,

• a nem főfoglalkozású kisadózóknak havi 50 ezer forint katát kell majd fizetnie.

A havi átalány mellett a céges bevételeket 15 százalékos kiegészítő adó terhelheti – ennek azonban csak az átalányon fölüli részét kell megfizetni, még pedig az adott üzleti év zárását követően.  Az alábbiakban két konkrét példán keresztül mutatjuk meg, hogy mit jelent ez a gyakorlatban.

Különadó főfoglalkozású katásként

Egy főfoglalkozású kisadózó egy évben összesen 1,2 millió forint katát fizet be (minden hónapban 100 ezer forintot, aminek éves összege 1,2 millió forint). Mindaddig, amíg a céges számlák 15 százalékos kiegészítő adója ezt az összeget nem haladja meg, a vállalkozásnak nincs kiegészítóadó-fizetési kötelezettsége. 

Ez számszerűen azt jelenti, hogy amíg a vállalkozó az adott évben cégeknek összesen 8 millió forintról vagy ennél kisebb összegről állított ki számlát, nem kell kiegészítő adót fizetnie - 8 millió forint 15 százaléka ugyanis épp 1,2 millió forint. 

Amennyiben a cégeknek kiállított számlák összege több mint 8 millió, akkor a céges bevétel és a 8 millió különbözete adózik 15 százalékkal. Ha például a kisadózó az adott évben 10 millió forint számlázott cégeknek, akkor 2 millió forint után kell a kiegészítő adót megfizetni. Ez 300 ezer forint, amely összeget az éves záráskor kell kiszámolni és befizetni. 

Különadó mellékállású katásként

Nem főfoglalkozású, egész évben katázó vállalkozó évi 600 ezer forint katát fizet be egy év alatt (minden hónapban 50 ezer forintot). Így itt a határ, ami alatt még nem terheli kiegészítő adó a céges bevételeket 4 millió forint (ennek 15 százaléka 600 ezer forint, amit a kisadózó a havi átalánnyal már kifizetett).

Ha a vállalkozónak évi 4 millió forintnál több bevétele származott cégektől, a különbözet után az éves záráskor be kell fizetni a kiegészítő adót. Ha például a cégeknek kiállított számlák összege 5 millió forint volt, akkor 150 ezer forintot (ami az 1 millió forintos különbözet 15 százaléka). 

Emelkedik a bevételi határ

A kata éves bevételi keretösszege a jelenlegi 18 millió forintról 2027-ben évi 22 millió forintra nőne. Magyarán a katás vállalkozók egész évben ekkora összeg után adózhatnak a megadott feltételekkel. A keretösszeg esetleges átlépése nem vonja ugyanakkor maga után a kata-alanyiság megszűnését, de a keretösszeg feletti bevételt jelentős adóteher sújtja.

Ha a katás vállalkozó éves bevétele jövőre meghaladja a 22 millió forintot, akkor a tényleges bevétel és az éves keretösszeg különbözetét 40 százalékos adót terheli. Ha mondjuk 25 millió forint volt a katás vállalkozó éves bevétele, akkor 22 milliós bevételig az előbb ismertetett szabályok szerint kell az adót kiszámolni és befizetni, a fennmaradó 3 millió forintnak viszont a 40 százalékát, azaz 1,2 millió forintot kell adóként leróni. Az éves keretösszegen felüli bevételt ugyanakkor már nem érinti a céges számlák után fizetendő 15 százalékos kiegészítő adó. 

Azoknál, akik nem a teljes évben katáznak, a keretet időarányosan kell meghatározni. Hat hónapra az éves keret felével kell számolni, három hónapra a negyedével és így tovább.

Mit jelent a magasabb ellátási alap?

A főfoglalkozású katás vállalkozóknál a törvénytervezet 2027-re havi 317 ezer forintban állapítja meg az ellátások alapját. Ez azt jelenti, hogy a jogszabály elfogadása esetén ez után az összeg után kapná a vállalkozó a táppénzt, a gyermekellátásokhoz kapcsolódó juttatásokat és ezt vennék figyelembe a nyugdíj meghatározásánál is. 

A mellékállású katások a katás jogviszony alapján nem szereznének biztosítási jogviszonyt. Az így szerzett jövedelmet a táppénz, az álláskeresési támogatás és egyéb járandóságok megállapításánál sem vennék figyelembe. 

Átmeneti szabályok

Akik jelenleg is a kata szabályok szerint adóznak két évig a 2026-ban érvényes szabályok mellett maradhatnának az adónemben azzal, hogy a havi tételes adó 2027-ben 75 ezer, 2028-ban pedig 100 ezer forintra emelkedne a számukra, 2029-től pedig automatikusan átkerülnének az új előírások hatálya alá.

Ha a jelenlegi szabályok szerint katázó vállalkozónak ebben az átmeneti időszakban (2027-ben vagy 2028-ban) cégtől származó bevétele lenne, kata-alanyisága megszűnne, a tervezet szerint azonban lehetősége lenne arra, hogy az új kata szabályok szerint adózzon, ha megszűnéstől számított 15 napon belül bejelentkezik az adónem alá. 

Hogyan adóznak a katások 2028-tól?

A 2028-tól érvényes szabályokról egyelőre annyi tudható, hogy a havonta fizetendő átalány összege a minimálbérhez és az aktuális köztehermértékekhez igazodik majd. Ellátásra pedig az abban az évben érvényes minimálbér alapján lennének a kisadózók jogosultak. 

Kata vagy átalányadó

Az egyéni vállalkozások körében a legtöbben az átalányadózók közül térhetnek át a várakozások szerint az új katára. Azt, hogy kinek éri majd meg a váltás az egyéni igények és lehetőségek alapján érdemes mérlegelni. 

A kata mellett szóló érv az átalányadónál egyszerűbb adminisztráció és a könnyen kiszámítható adófizetési kötelezettség. Azt, hogy ez összegszerűen több vagy kevesebb mint abban az esetben, ha a vállalkozó átalányadózó lenne, érdemes külön vizsgálni a főállásban és mellékállásban vállalkozóknál. 

A főállású vállalkozóknál általánosságban elmondható, hogy azonos bevétel mellett az új szabályok alapján számolt katás adófizetési kötelezettség még akkor is alacsonyabb az átalányadózásnál jelentkező terheknél (50 százalékos költségátalány esetén), ha kisadózó teljes bevétele cégektől származna, és így kiegészítő adót is kellene fizetni. (Az átalányadózás szabályaira itt most nem térünk ki, a témáról ebben a cikkben írtunk részletesen). Fontos azonban figyelni arra, hogy az átalányadózó vállalkozók számos kedvezményt érvényesíthetnek, ami érdemben csökkentheti a fizetendő adó összegét, míg a katásoknál erre nincs mód - ez pedig összegszerűen az átalányadó felé billentheti a mérleget. 

Mellékállásban, kisebb vállalkozói bevétel mellett alapesetben az átalányadózás kedvezőbb mint a kata: ha a mellékállású katásnak nincs 4 millió forintnál nagyobb összegben cégektől származó bevétele, akkor évi 6,5 millió forintnál azonos az adóteher, ennél magasabb bevételnél a kata, alacsonyabbnál az átalányadó terhe a magasabb. Amennyiben a vállalkozó teljes bevétele cégektől származik 10,5 milliós éves bevételig érdemes az átalányadót választani, efölött a kata a kedvezőbb. 

A fizetendő adók és járulékok, illetve a már említett kedvezmények mellett az adónem kiválasztása során számos egyéb szempontot is érdemes figyelembe venni. Egy ilyen döntés során célszerű könyvelővel is átbeszélni a helyzetet. 

Amennyiben még nem találtad meg a vállalkozásod számára ideális könyvelőt, vagy váltanál, ajánljuk figyelmedbe a BUPA Könyvelőkereső szolgáltatását, ahol több mint 300 szakember ajánlatai közül válogathatsz.

(A kép mesterséges intelligencia használatával készült.)