A számok felfelé mutatnak

A makrogazdasági kép óvatos optimizmusra ad okot. A KSH becslése szerint a bruttó hazai termék 2026 első negyedévében 1,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, az előző negyedévhez képest pedig 0,8 százalékkal bővült - ezzel a magyar gazdaság három év stagnálás után indult újra növekedésnek. A húzóerő egyértelműen a belső fogyasztás és a szolgáltatások: utóbbiak hozzáadott értéke 2,3 százalékkal nőtt, a feldolgozóipar 1,3 százalékkal erősödött, az építőipar viszont 4,3 százalékos visszaeséssel továbbra is a leggyengébb láncszem.

A vállalkozók pénztárcáját közvetlenül érintő két adat is kedvezőbb, mint tavaly. Az infláció júniusra 1,7 százalékra mérséklődött, júliusban pedig már 1,2 százalékra lassult. A reálbérek emelkedésével párhuzamosan a kiskereskedelmi forgalom is éledezik: a KSH szerint az év első négy hónapjában közel 4,8 százalékkal bővült a volumen. A kereslet tehát ott van, a kérdés az, hogy a vállalkozók mikor mernek erre építeni.

Kevesebb cég szűnik meg, de nincs új lendület

Az OPTEN adatai árnyalják a képet. Az első hat hónapban 10,4 ezer új társas vállalkozás alakult, ami közel 8 százalékkal marad el a tavalyi első félévtől. Eközben a megszűnések száma közel 10 százalékkal, 16 ezerre csökkent. A nettó cégfogyás így 5,7 ezer vállalkozásra mérséklődött - ez 13 százalékkal jobb egyenleg a tavalyinál.

A javulás oka azonban nem az, hogy tömegével indulnának új cégek, hanem az, hogy kevesebben húzzák le a rolót. A leépülés üteme lassul, a szerkezet viszont lényegében változatlan; a vállalkozói kedv még nem tért vissza. Ahogy Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője fogalmazott:

"A gazdasági környezet ma kedvezőbb, mint egy évvel ezelőtt, a vállalkozók azonban még nem kezdtek el újra nagy számban építkezni. A makrogazdasági folyamatok már kedvezőbb képet mutatnak, de a cégtrendekben ennek hatása még időt kér."

A múlt terhei még nem futottak ki

A kivárás mögött részben a korábbi évek fel nem dolgozott kockázatai állnak. Az első félévben közel 23 ezer új cégbírósági eljárás indult, és az érintett vállalkozásoknak mindössze 26,6 százaléka tudta rendezett módon lezárni a működését.

A többség fizetésképtelenséggel, tartozással vagy más rendezetlen körülmények között került ki a piacról. A szebb összesített cégszámok mögött tehát még mindig jelentős mennyiségű felhalmozódott vállalati probléma húzódik meg, amely a következő hónapok cégmozgásait is befolyásolhatja.

Ezt érdemes kontextusba helyezni: a kkv-szektor a hazai foglalkoztatás mintegy 70 százalékáért felel és a GDP nagyjából 57–60 százalékát állítja elő - mindkét mutató meghaladja az uniós átlagot. Vagyis amikor a cégalapítási kedv akadozik, az nem elvont statisztika, hanem a magyar gazdaság gerincét érintő jelenség.

Területi különbségek: hol a legmozgalmasabb a piac?

A cégmozgások intenzitását az OPTEN Cégfluktuációs Indexe (CFI) méri, amely a törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején működőkhöz. A mutató júniusi országos értéke 10,95 százalék volt. A legnagyobb pörgés a fővárosban (13,63%), Pest (13,20%) és Heves vármegyében (11,90%) volt tapasztalható; itt a legélénkebb a cégek ki- és belépése. A legstabilabb, legkisebb fluktuációjú megyék ezzel szemben Somogy (4,40%), Tolna (5,71%) és Veszprém (6,00%) voltak.

Mit jelent ez a vállalkozóknak?

Az összkép egy türelmesen várakozó piacot mutat: a feltételek javulnak, de a bizalmi fordulat még nem érkezett meg. Vállalkozóként ez kétélű helyzet. Egyrészt csökkenő infláció, élénkülő kereslet és kevesebb versenytárs-belépés mellett most nyílhat tér a piaci pozíciók erősítésére – aki mer lépni, kevesebb új rivális mellett teheti.

Másrészt a partnerek mögött megbúvó, ki nem futott kockázatok miatt a körültekintő partnerellenőrzés és a pénzügyi fegyelem ma is legalább annyira fontos, mint a válságévekben. A gazdaság mozdul; a következő hónapok cégalapítási adatai mutatják majd meg, mikor fordul át az óvatosság valódi építkezésbe.