Mi a különbség a helyesbítő számla és a sztornó számla között? Mikor melyik alkalmazandó?

Ugyan az áfatörvény már csak a „számlával egy tekintet alá eső okirat”-ot tartalmazza a számlát helyesbítő bizonylatként, de a „számlával egy tekintet alá eső okirat” elkészítésére a sztornózás (azaz sztornó bizonylat) és majd utána az új számla kiállítása továbbra is alkalmazható folyamat.

A számlakorrekció a gyakorlatban számlamódosítást jelent, melyet az alábbi módszerek egyikével lehet megtenni:

1. számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátása, ill.

2. helyesbítő számla alkalmazása, ekkor az eredeti bizonylatot 1 db bizonylattal korrigáljuk, vagy

3. az eredeti számla sztornózásra kerül és új számla kerül kiállításra, ez esetben 2 db bizonylattal korrigálunk.

A harmadik esetben fontos, hogy a vevő is megkapja mind az eredeti, mind a sztornó és az új számlát is, hiszen ekkor összesen 3 db bizonylat fogja össze a számlázási folyamatot. Azaz ezek együttese lesz a számlával egy tekintet alá eső bizonylat. Így lehet majd a számlamódosítási folyamatot a bizonylatokkal lekövetni.

Más a helyzet, ha a sztornírozást azért kell elvégezni, mert például az adott ügylet teljesítése meghiúsult. Ez esetben kizárólag a sztornózás alkalmazható, hiszen nem helyesbítés történik.