A KKV Technológia Plusz Hitelprogram keretében nulla százalékos kamatozású hitel érhető el azon mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, akik technológiai és szervezeti fejlesztésben gondolkodnak.

A kedvezményes forrás igénybevétele esetében a tőke törlesztésén kívül szinte semmilyen egyéb költséggel sem kell számolni, ami jelentős megtakarítást jelent a vállalkozásoknak az egyéb hasonló célra felvehető hitelekhez képest - ennek mértékét egy konkrét példán keresztül is bemutatjuk ebben a posztban.

Tömören áttekintést adunk továbbá arról is, hogy milyen típusú hitelek állnak a vállalkozások rendelkezésére, amennyiben forrásra lenne szükségük.

A vállalkozások továbbra is csak nagyon magas kamatok mellett jutnak piaci alapon hitelhez: az MNB adatai szerint a kisebb összegű (egymillió euróérték alatti) vállalkozói hitelek átlagkamata 2024. májusában 9,62 százalék volt. De még a kkv-k széles köre által elérhető kedvezményes hitelkonstrukciók, a Széchenyi Kártya Program keretében elérhető források is sokak számára szinte kigazdálkodhatatlan terhet jelentenének, pedig ezek kamata a legtöbb konstrukció esetén mintegy fele a piaci alapon elérhető hitelekének: fix, évi 5 százalék.

Ilyen piaci környezetben óriási pénzügyi előnyt jelenthet egy nulla százalékos hitel.

Uniós pénz fejlesztésre

Az EU-s pályázat keretében megvalósuló KKV Technológia Plusz Hitelprogramban igényelhető támogatott hitel kamata nulla százalék, amihez a kereskedelmi banki hitelezésben megszokott egyéb költségek döntő része sem kapcsolódik, lényegében tehát csak a tőkét kell törleszteni. (A harmadik felek által felszámított díjakat kell csak megfizetni, olyanokat mint például az értékbecslés díja ingatlan vagy ingó jelzálog esetén.)

Az igényelhető hitel összege a feltételek június végi könnyítése után minimum 5, maximum 100 millió forint lehet. A programban azok a hazai kkv-k vehetnek rész, amelyek technológiai és szervezeti fejlesztésben gondolkodnak, szeretnék növelni a termelékenységüket és hozzáadott értéküket, főként energetikai beruházások révén. (A programról és a részvételi feltételekről itt, itt és itt írtunk bővebben.)

Jelentős megtakarítás

Az alábbiakban egy konkrét példán keresztül mutatjuk be, hogy valójában mekkora pénzügyi előnyt jelent egy vállalkozás számára, ha a KKV Technológiai Plusz Hitelprogram keretében igényelt forrásból valósítja meg a fejlesztését. A költségeket a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ konstrukció esetén felmerülő kiadásokkal vetjük össze – ez (ahogy azt a poszt elején már érintettük) egy szintén kedvezményes, a vállalkozások körében nem ok nélkül népszerű hiteltermék.

Példánkban egy vállalkozásnak 50 millió forintra lenne szüksége, amelyből egy komplex fejlesztést valósít meg. Ennek keretében új tárgyi eszközöket vásárolna, illetve a cég használatában lévő ingatlan energetika korszerűsítését valósítaná meg (napelemeket telepítenek egyebek mellett). Ezekre lehetősége van mind a Széchényi Beruházási Hitel MAX+ mind a KKV Technológia Plusz Hitelprogram keretében. A hitelt a képzeletbeli cég 5 éves futamidővel venné igénybe, egy év türelmi idővel (a tőke törlesztését tehát a folyósítást követő egy évet követően kezdené meg). Az alábbi táblázatban összehasonlítottuk a két hitel esetén felmerülő költségeket - a példa egyszerűsített, de életszerű.

A kalkulációból jól látható, hogy a nulla százalékos hitelen elérhető pénzügyi előny egy 50 millió forintos, ötéves futamidővel igénybe vett hitelnél több mint tízmillió forint még a jelenlegi piaci helyzetben szintén kedvezményes hitel, a Széchényi Beruházási Hitel MAX+ konstrukcióhoz képest is. A KKV Technológia Plusz Hitelprogram keretében igénybe vett forrásnál a tőke törlesztésén kívül, mindössze az ingatlan értékbecslő költségét kell megfizetni a konkrét példa esetében.

A KKV Technológia Plusz Hitelprogram keretében pályázatok az MFB pontokon, közöttük az MBH országos fiókhálózatában lehet benyújtani az év végéig. A pályázat pontos feltételeiről itt és a pályázati portálon lehet bővebben tájékozódni.

Ha további információra lenne szükséged a programhoz kapcsolódóan jelentkezz a BUPA workshopjára, ahol a legfontosabb tudnivalók ismertetése mellett a szakértőink a résztvevők kérdéseire is válaszolnak.

Hitel vállalkozásoknak

Lévén a vállalkozások számára elérhető hitelkonstrukciókról viszonylag kevés információ jelenik meg a médiában, az alábbiakban adunk egy tömör áttekintést ezekről a banki termékekről, illetve az igénybevételük során jelentkező alapvető díjakról.

Vállalkozói hitelfajták

A felhasználási céloktól függően három hitelfajta szinte minden vállalkozók finanszírozásával is foglalkozó hitelintézetnél megtalálható. A folyószámlahitel a napi működés során felmerülő likviditási nehézségek áthidalására szolgál. Ez egy hitelkeret, amely egyfajta biztonsági pufferként a vállalkozás rendelkezésére áll, hogy folyamatos fizetőképességét fenn tudja tartani. Kamatot a hitelkeret felhasznált része után kell fizetni, az igénybevétel idejének megfelelően. A hitelkeret fel nem használt része után jellemzően rendelkezésre tartási jutalékot számolnak fel a bankok.

A forgóeszköz- vagy sokszor likviditási hitelként említett konstrukciók a nevükből következtethetően forgóeszközök, például alapanyag és árukészletek vásárlására vehetők alapesetben igénybe. Lehetnek rulírozók (a futamidő alatt visszafizetett összeg újra lehívható) és lejáratkor törlesztendők. Előbbi esetben a kamatot a felhasznált rész után kell fizetni, a le nem hívott részre rendelkezésre tartási jutalékot számít fel a bank.

A beruházási hitel hosszabb, jellemzően 5-10 éves futamidejű konstrukció, hosszabb távon megtérülő beruházások finanszírozására szolgál. Ilyen típusú hitel a KKV Technológia Plusz Hitelprogramban elérhető kölcsön is, amely a pályázati felhívás szerint éven túli lejáratú beruházási kölcsönnek minősül, amelynek a kamata nulla százalék.

A hitelekhez kapcsolódó költségek, kamatfizetés

A vállalkozói hitelek igénybe vételekor a kamat és a már említett rendelkezésre tartási jutalék mellett általában a legtöbb esetben felszámítanak a bankok, szerződéskötési és folyósítási díjat is. Kapcsolódhat a hitelhez valamilyen garanciavállalás, amelynek szintén lehet költsége, ez a garancia díj.

A hitel igénybevételéhez kérhetik a bankok fedezet bevonását is, ilyen esetben fel kell becsülni a fedezet értékét, amelynek szintén van költsége, az értékbecslő díja. A hitelszerződést közokiratba is foglalják, így a közjegyző közreműködésének költségét is meg kell fizetni.

Hosszabb lejáratú hiteleknél, például a beruházási hitelnél sokszor a törlesztés csak egy későbbi időben, a türelmi idő lejáratát követően kell megkezdeni. Fontos azonban számolni azzal, hogy ez csak a töke törlesztésére vonatkozik, kamatot a türelmi idő alatt is fizetni kell - lévén a KKV Technológia Plusz Hitelprogram keretében igényelhető kölcsön kamata nulla százalék, azok a vállalkozások, amelyek ebben a programban jutnak forráshoz, a türelmi idő alatt sem kell költséggel számolniuk.

Az egyes konkrét hitelekhez kapcsolódó díjakat a bankok hirdetményeiben megtalálható kondíciós listák tartalmazzák. Nagyobb cégeknél (több százmilliós éves árbevétel fölött) ugyanakkor jellemzően már egyedi ajánlatot adnak a bankok.