ERP-rendszerek: stabil alap, de érezhető a lemaradás

A vállalatirányítási (ERP) rendszerek a modern vállalati működés gerincét jelentik: javítják a belső kommunikációt, egységesítik az adatkezelést, és jelentősen növelik a működési hatékonyságot. Ennek ellenére Magyarországon a vállalatok mindössze 35 százaléka használ ERP-rendszert, szemben az uniós 43 százalékos átlaggal.

A különbség azért különösen figyelemre méltó, mert nem magyarázható pusztán a vállalatméret eltérésével. A lemaradás ugyanis a kis- és középvállalkozások (kkv-k) körében is megfigyelhető, ami arra utal, hogy inkább ágazati sajátosságok, illetve eltérő digitalizációs kultúra állhat a háttérben.

Online jelenlét: a láthatóság még mindig gyenge pont

A digitális jelenlét ma már alapelvárás, mégis ezen a területen mutatkozik az egyik legnagyobb különbség Magyarország és az EU között. Míg az uniós vállalkozások 32 százaléka legalább két különböző online csatornát (például közösségi médiát és blogot) használ aktívan, addig Magyarországon ez az arány csupán 17 százalék.

Ez azért különösen problémás, mert az online jelenlét nem csupán marketingeszköz, hanem az ügyfélkapcsolatok, a márkaépítés és a toborzás egyik kulcseleme is. Pozitívum ugyanakkor, hogy a felhőszolgáltatások használatában a magyar cégek már közelebb állnak az uniós szinthez: mindössze két százalékpont a lemaradása a 39 százalékos EU-átlaghoz képest.

Mesterséges intelligencia: nagy lehetőség, lassú elterjedés

A mesterséges intelligencia (artificial intelligence, AI) az elmúlt évek egyik legdinamikusabban fejlődő technológiai területe, és egyben az egyik legnagyobb versenyelőnyt kínáló eszköz. Ennek ellenére 2023-ban az uniós vállalatok 8 százaléka alkalmazott már valamilyen AI-alapú megoldást, míg Magyarországon ez az arány mindössze 3,7 százalék volt.

A magyar vállalatok óvatosságát jól magyarázza, hogy az AI bevezetését tervezők legfőbb akadályként a megfelelő szakértelem hiányát és a magas várható költségeket jelölik meg. Emellett sok cég aggódik a meglévő rendszerekkel való kompatibilitás, illetve a jogi és szabályozási bizonytalanságok miatt is. Azoknál a vállalatoknál azonban, ahol már megjelent a mesterséges intelligencia, leggyakrabban a marketing és értékesítés, a pénzügy és számvitel, valamint a termelés területén alkalmazzák.

E-kereskedelem: magyar erősség európai szinten is

A digitális fejlettség összképét árnyalja, hogy az elektronikus értékesítés terén Magyarország kifejezetten jól teljesít. A magyar vállalatok nettó árbevételének 23 százaléka származik online értékesítésből, ami meghaladja a 18 százalékos uniós átlagot. Ez az eredmény különösen a kis- és középvállalkozások esetében figyelemre méltó: a magyar kkv-k bevételének 18 százaléka keletkezik online, szemben az EU 12 százalékos átlagával.

Az e-kereskedelemben aktív kkv-k aránya is magasabb Magyarországon (21,8%), mint az uniós átlag (19,1%). Emellett jelentős különbség figyelhető meg vállalatméret szerint: a 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégek körében háromszor nagyobb az online értékesítést folytatók aránya, mint a 10–49 fős vállalkozásoknál. A digitalizáció terjedését ebben az időszakban nagymértékben segítették az Európai Unió által 2010 és 2023 között biztosított források.

Digitális Intenzitási Index: regionális éllovas, uniós sereghajtó

Az Európai Bizottság által kidolgozott Digitális Intenzitási Index egy összetett mutató, amely többek között az ERP-használat, az online jelenlét, a felhőmegoldások és az AI-alkalmazások alapján méri a vállalatok digitalizációs szintjét.

Az index alapján Magyarország üzleti szektora összességében elmarad az uniós átlagtól. Ugyanakkor a közép- és kelet-európai régión belül a magyar adatok a legjobbak közé tartoznak. Ez a „felemás siker” jól mutatja a régió strukturális kihívásait: miközben Magyarország relatíve jól teljesít szűkebb környezetében, a teljes EU-t tekintve továbbra is az alacsonyabb teljesítményű harmadba tartozik.

Merre tovább?

A trendek összességében biztatóak. A magyar vállalatok egyre nyitottabbak a digitális technológiák iránt, és ezt a folyamatot jelentősen felgyorsította a COVID–19-válság. A járvány hatására számos cég kényszerült digitális megoldások bevezetésére, amelyek közül sok a válság után is megmaradt.

Ahhoz azonban, hogy Magyarország valóban felzárkózzon az Európai Unió átlagos digitalizációs szintjéhez, további beruházásokra, célzott támogatásokra és mindenekelőtt tudásfejlesztésre van szükség. A technológia önmagában nem elég - a versenyképesség kulcsa az, hogy a vállalatok képesek legyenek azt stratégiai szemlélettel, hosszú távon is hatékonyan alkalmazni.

(Forrás: GKI)