A vállalkozások 35-40 százaléka barátok és családtagok segítségével teremti elő a szükséges tőkét az induláshoz az Egyesült Államokban. A pénz összegyűjtésének ezt a formáját nem ok nélkül FF&F (3F) típusú finanszírozásként emlegetik, ami a friends, family & fools (barátok, család és bolondok) szavakra utal. Az pedig, hogy a kategória elnevezésében a bolondok kifejezés is szerepel, a finanszírozási mód sajátos kockázataira utal. 

A barátaink és családtagjaink nem professzionális befektetők vagy hitelezők. Jó eséllyel nem bíráltak még el több száz hitelkérelmet, nem vizsgáltak meg üzleti terveket, és nem megtérülési szempontokat mérlegelve hoznak döntést. Valószínűsíthetően érzelmi alapon, személyes okokból tesznek pénzt ötletünk megvalósításába. Nem feltétlenül gondolják végig, hogy kérnek-e fedezetet, a pénz visszafizetésére jellemzően rugalmas feltételeket szabnak, a kamat pedig… nos, ez általában szóba sem kerül. Így a kockázatok sokszor csak akkor mutatkoznak meg, ha valami nem a terveink szerint alakul. 

A tisztázatlan pénzügyek azonban emberi kapcsolatokat tehetnek tönkre. Legyünk nagyon körültekintők, ha ezt a módszert választjuk!

Ajándék, kölcsön vagy részesedés

Az első és legfontosabb kérdés, amit ilyen helyzetben tisztázni kell, hogy milyen célra, és milyen időtávra kapjuk a pénzt. Ajándék a kapott tőke, kölcsön vagy a majdani haszonból való részesedés reményében (végső soron tehát tőkebefektetésként) áll az a rendelkezésünkre. 

Tisztázni kell továbbá minden feltételt. Ha kölcsön kapjuk a pénzt: mikor, milyen feltételekkel kell megkezdeni a törlesztést, mennyi kamatot kell fizetni, és igen, azt is meg kell nézni, hogy mi történik abban az esetben, ha a vállalkozás nem hozza a várt eredményeket és nem tudjuk visszafizetni a kölcsönt. Ha pedig részesedés reményében tesz valaki tőkét a vállalkozásunkba akkor az ezzel kapcsolatos részleteket kell tisztáznunk a barátainkkal, családtagjainkkal pont úgy, mint bármilyen más befektetővel. Gondolva itt arra, hogy a nyereség mekkora hányadára tarthat igényt a befektető, lesz-e beleszólása a cég ügyeibe, eladhatja-e a részesedést, és ha igen, akkor kinek, mikor milyen áron… és még sorolhatnánk.

Lehetőségek és kockázatok

Akkor is ismertessük finanszírozó barátainkkal, családtagjainkkal a terveinket, ha erre nem tartanak igényt. Készítsünk részletes üzleti tervet, amely a lehetőségeket és a kockázatokat is tartalmazza. Mutassuk be, hogy van-e reális esély a kölcsön visszafizetésére vagy a befektetés megtérülésére. Ennek során ne meggyőzni akarjuk őket – maradjunk végig objektívek. 

Adjunk elég időt számukra arra, hogy átgondolják a döntésüket. Mindemellett pedig – és talán ez a legfontosabb– próbáljunk meg válaszolni arra a kérdésre, hogy ismerve a kockázatokat, adnánk-e kölcsön magunknak, illetve a rendelkezésünkre álló információk alapján hasonló helyzetben befektetnénk-e a vállalkozásunkba?

Dokumentáljuk a megállapodásokat

Mindannyian ismerjük azt a helyzetet, amikor az idő múlásával másként marad meg egy beszélgetés a résztvevőkben. Egy vállalkozás indulásakor semmiképp sem szabad elkövetni azt a hibát, hogy nem rögzítjük írásban a megállapodás apró részleteit is.

Fontos, hogy folyamatosan szem előtt tartsuk azt, amiben finanszírozóinkkal megállapodtunk. Üzleti, pénzügyi terveinkben az ezekkel kapcsolatos kötelezettségeket szerepeltetni kell. Pontosan úgy kell eljárni, mint abban az esetben, ha egy hitelező bankkal vagy angyalbefektetővel, esetlegesen kockázatitőke-befektetővel állnánk szemben. 

Vonjunk be szakértőket

Bár alapesetben egy kockás papír vagy egy táblázatkezelő program elegendő a pontos számításokhoz, érdemes jogásszal, könyvelővel is beszélni terveinkről. A megfelelő cégforma kiválasztásában, a különböző igények közös nevezőre hozásában rendkívüli segítséget nyújthat tapasztalatuk. 

Sok óriáscég is így kezdte

… és, hogy ne csak a kockázatokra hívjuk fel a figyelmet. Sok olyan igazán nagyívű sikertörténetet jegyeztek már fel a cégtörténeti legendáriumokban, ahol a vállalkozás FF&F finanszírozással indult el. Ezek sorában az egyik legismertebb a Google (jelenlegi cégnevén Alphabet), amely alapítói (Larry Page és Sergey Brin) az induláshoz az első nagy összegű, százezer dollárról szóló csekket állítólag Andy Bechtolsheimtől, a Sun egyik alapítójától kapták, de a családtagok, barátok és az ismerősök is beszálltak, így végül majdnem egymillió dollár gyűlt össze.