Az első, és legfontosabb kérdés, amit ilyenkor mérlegelni kell az, hogy milyen foglalkoztatási formában alkalmazna a cég diákokat. Itt alapvetően két megoldás közül lehet választani:

• közvetlen munkaviszonyban alkalmazzák a diákokat, vagy  

• iskolaszövetkezeten keresztül.

A két megoldás között az adminisztrációs teher szempontjából jelentős különbségek vannak.

Közvetlen foglalkoztatás: több adminisztráció a cég oldalán

Ha a vállalkozás saját maga veszi fel a diákmunkást, akkor gyakorlatilag ugyanazokat a HR- és munkaügyi feladatokat kell ellátnia, mint bármely más munkavállaló esetében: munkaszerződés készítése, NAV-bejelentés, jelenléti ívek vezetése, bérszámfejtés, szabadság- és munkaidő-nyilvántartás, járulékok kezelése, munkavédelmi dokumentáció, kiléptetés adminisztrációja.

Nyári időszakban, amikor sok diák rövid időre érkezik, majd gyorsan cserélődik, ez jelentős többlet terhet jelenthet a HR-nek vagy a könyvelésnek. Különösen igaz ez kisebb vállalkozásoknál, ahol nincs külön HR-osztály, a feladatokat sok esetben külső cég végzi, amely plusz költségként jelenik meg.

Iskolaszövetkezeten keresztül: minimális adminisztráció

Ezt az adminisztrációt válthatja ki az iskolaszövetkezeti konstrukció. Ilyenkor a diák hivatalosan nem a vállalkozás alkalmazottja, hanem az iskolaszövetkezet tagja. Így az adminisztráció döntő részét az iskolaszövetkezet intézi, a vállalkozásnak nem kell foglalkoznia a szerződéskötés, a bejelentések, a bérszámfejtés, a kifizetések, sőt, sokszor a toborzással összefüggő ügyintézéstől. Így lényegében csak a diákok feladatainak a meghatározása tartozik hozzá, továbbá a munkaidő eltöltését kell igazolni és a szolgáltatási díjat kell kifizetni.

Mekkora költséggel kell számolni közvetlen foglalkoztatás esetén?

A kereset megállapításakor kiinduló pontként a diákmunkánál is az aktuális minimálbér és a garantált bérminimum összegéből kell kiindulni, a diákmunkánál is ez határozza meg a legalacsonyabb fizethető bért – a tényleges kereset ennél magasabb lehet, alacsonyabb viszont nem.

Teljes munkaidő esetén 2026-ban a minimálbér havibérnél 322 800 forint, heti bérnél 74 210 forint, napi bérnél 14 850 forint, órabérnél pedig 1856 forint. A garantált bérminimum – ami a legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben kötelező – havi bér esetén 373 200 forint, heti bérnél 85 800 forint, napi bérnél 17 160 forint, órabérnél 2145 forint.

Fontos továbbá figyelni arra is, hogy a különböző pótlékokat (például pihenőnapi munkát, vagy a munkaszüneti napi pótlékok) itt is fel kell számolni azzal a különbséggel, hogy a 18 év alattiak foglalkoztatásánál jóval szigorúbb munkajogi korlátozásokat kell figyelembe venni: éjszakai műszakba nem oszthatók be, nem lehet túlóra és a pihenőidőre is szigorúbb szabályok érvényesek.

Az, hogy e minimum felett mekkora összeget kell kínálni a diákoknak a munka jellegétől, az iparágtól, és sok más egyéb tényezőtől függ.

25 év alattiak szja-mentessége

A fizetendő bérekhez kapcsolódóan fontos ugyanakkor kiemelni azt is, hogy a 25 év alattiaknak a jelenleg érvényes szabályok alapján nem kell személyi jövedelemadót (szja-t) fizetniük. Az összeghatár, ameddig az szja-mentesség érvényes 2026-ban havi 715 765 forint, ami akár havi 107 365 forint adómegtakarítást is jelenthet az érintetteknek. Ha pedig a diák iskolaszövetkezeten keresztül dolgozik, a bérből nem vonják le 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot sem abban az esetben, ha a foglalkoztatottnak van aktív vagy passzív nappali tagozatos diák jogviszonya.

Mekkora költséggel kell számolni iskolaszövetkezeten keresztül érkező diákoknak?

A gyakorlatban sokféle megoldás található az iskolaszövetkezet díjának megállapítására; elterjedt a százalékban megadott felár vagy fix rezsióradíj meghatározása egyaránt. Itt is a minimum adható meg egyértelműen. Ennek mértékét a 127/2022. (III. 30.) Korm. rendelet szabályozza, előírva, hogy az iskolaszövetkezet számára fizetendő minimális szolgáltatási díjnak legalább a diáknak fizetett órabér és a minimálbér óradíjának 0,178-szorosa lehet. Ez 2026-ban minimálbér esetén legalább óránként 331, a garantált bérminimumnál legalább óránként 382 forint. 

Ezt a minimumot azért vezették be, mert korábban előfordult, hogy egyes szövetkezetek túl alacsony közvetítési díjjal dolgoztak, majd nem tudták megfelelően finanszírozni működésüket vagy a bérkifizetéseket. Ez azonban ma már nem jellemző, alapvetően elmondható, hogy az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás keretei stabilan kialakultak az elmúlt három évtizedben.

Mikor, melyik megoldás az ideális?

A diákok iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatása a munkáltatónak egyszerűbb, kevesebb adminisztráció kapcsolódik hozzá, és a dikáktól ez esetben társadalombiztosítási járulékot sem kell levonni - összességében tehát de költsége van (a közvetítésért díjat kell fizetni azon az összegen felül, amit a diák megkap). Ennek a megoldásnak a legnagyobb előnye a diákok közvetlen foglalkoztatásával szemben, a járulékmentesség, az óraalapú elszámolás, amely költségként leírható. Emellett a vállalkozás igényeinek megfelelő létszám rugalmasan igazítható az igényekhez, amely előny leginkább azon vállalkozásoknál jelentkezhet, amelyeknek rendszeresen, változó mértékben van szükség kiegészítő munkaerőre. Ilyenek például a turizmus-vendéglátás, az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság és a logisztika. Más területeken az egyedi esetek sajátosságai alapján érdemes mérlegelni a két választási lehetőség közül.