A magyarországi munkáltatók jelentős része béremeléssel számol az idén. Ennek üteme a jelenlegi várakozások alapján a tavalyi szinteknek megfelelő lesz.

A cégek többsége emel

A munkáltatók több mint 84 százaléka tervez béremelést az év első felében, ugyanakkor ennek mértéke jellemzően 5 százalék alatti vagy 6-10 százalék közötti sávban koncentrálódik a Manpower 2026 első félévére vonatkozó felmérése szerint. (A kutatás több mint 300 magyarországi vállalat HR- és vezető szakembereinek válaszai alapján készült, és számos ágazat – a feldolgozóipartól a kereskedelmen és logisztikán át az IT-, pénzügyi és üzleti szolgáltatásokig – munkaerőpiaci várakozásait tükrözi.)

A cégek kisebb része számol jelentősebb emeléssel, míg bértömegcsökkentést csupán elenyésző arány jelez, azok aránya, akik egyáltalán nem terveznek bérmódosítást közel 14 százalék. Az adatok alapján a kereskedelemben és az egészségügyi/gyógyszertári területen erősebb az emelési szándék, míg a pénzügyi szektorban vegyesebb kép és nagyobb bizonytalanság látható. 

A béremelést tervező vállalatok többségénél az intézkedés széles kört érint: több mint felük az összes munkavállalóra kiterjeszti a változtatást, míg további jelentős részük (26,98%) az állomány 50-80 százalékánál emel. A döntések hátterében elsősorban az inflációs környezet, a megtartási kényszer, valamint a piaci bérekhez való igazodás áll. 

Kevesebb bónusz és egyéb juttatás

A plusz juttatások és bónuszok terén ezzel szemben visszafogottabb tervek láthatók a Manpower kutatása alapján. A válaszadó cégek négyötöde nem tervez érdemi változtatást ezen a területen 2026 első felében, és csak kisebb részük (közel 18%) jelezte előre a juttatási csomag bővítését vagy növelését.

Két százalékos reálbérnövekedés

Hasonló eredményeket mutat a GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése, amelyben az 5 fő feletti vállalatokat kérdeztek, többek közt 2025-ös béremelési szándékaikról. A válaszok alapján átlagosan 6,3 százalékkal (létszámmal súlyozva 6 százalékkal) tervezik emelni a béreket idén, ami 4 százalék körüli várható infláció mellett 2 százalékos átlagos reálbérnövekedést jelent ebben a körben. Ez némileg elmarad a tavalyi tervektől (6,6%), bár ekkor az inflációs kilátások is némileg magasabbak voltak.

Az építőipari vállalatok idén is kisebb mértékben, 5 százalék körül terveznek emelni. Az iparban, a kereskedelemben és a szolgáltató szektorban ezzel szemben átlagosan 6 százalékot enyhén meghaladó emelésekkel számolnak a munkaadók.

Vállalatméret szerint idén sincsenek – ahogy tavaly sem voltak – kiugró különbségek a béremelési szándékok tekintetében. Bár a multiknál jellemzően magasabb a bérszínvonal, a relatív előny a kkv-szektorral szemben idén sem nő tovább.

A megkérdezett vállalatok 12 százaléka egyáltalán nem tervez bért emelni, további 15 százalék pedig csupán 5 százalék alatti mértékben. A cégek fele 5-9 százalékos emelést tervez, 22 százalék pedig 10 százalékos, vagy afölötti rátával kalkulál.

Nagy eltérések a mikrovállalatoknál

A mikrovállalatok körében magasabb az emelést egyáltalán nem tervezők, illetve a 10 százalék feletti emelést tervezők aránya. A nagyobb vállalatok ezzel szemben kiegyensúlyozottabb számokkal kalkulálnak, jellemzően 5-9 százalék között terveznek emelni. Mindez jól mutatja, hogy a mikrovállalatok az üzleti kilátások függvényében lehetnek fukarak vagy bőkezűek, ám a legnagyobb cégek a piaci standardoknak megfelelően növelik a dolgozói béreket.

Hol lesz nagyobb bérnövekedés?

A fizikai munkakörökben némileg erősebb a béremelési szándék (6,1%) a szellemi munkakörökhöz képest (5,7%) a GKI felmérése szerint. Ez indoklásuk szerint annak köszönhető, hogy a 11 százalékos minimálbér, illetve a 7 százalékos garantált bérminimum emelés elsősorban a kékgalléros dolgozókat érinti, továbbá a szabályozás elsősorban az alacsonyabb kereseti kategóriákban fejti ki áttételes béremelő hatását is (a minimálbér felett keresőknek is nagyobb arányban emelnek a munkáltatók a bérfeszültség elkerülése érdekében).

Ahogy arra számítani lehetett, nagyobb béremelés kalkulálnak azok a vállalatok, akik létszámbővítést terveznek, illetve azok, akiknél az előző 3 hónapban javult az üzleti helyzet, és azok is, akik idén árat emelnek. A domináns, dinamikusan fejlődő szereplők egyfelől megengedhetik maguknak a bőkezűbb béremeléseket, másfelől a piaci expanziójuk fenntartásához erre szükség is van.