Mi a különbség az egyéni és társas vállalkozás között?
Mi a különbség az egyéni és társas vállalkozás között?
Mi a különbség az egyéni és társas vállalkozás között?
Egy üzleti ötlet sikerének egyik kulcsa a tevékenységhez optimálisan illeszkedő működési forma kiválasztása.
Ezek között jelentős különbségek vannak a tulajdonos vagyoni felelőssége, a választható adózási formák és a szükséges kezdő tőke tekintetében – érdemes körültekintően megfontolni a döntést.
Az vállalkozás elindításához adott esetben szükség lehet külső partnerek (például jogász vagy könyvelő) bevonására is, aminek költségeivel adott esetben számolni kell.
Egy üzleti ötlet sikerének egyik kulcsa a tevékenységhez optimálisan illeszkedő működési forma kiválasztása.
Ezek között jelentős különbségek vannak a tulajdonos vagyoni felelőssége, a választható adózási formák és a szükséges kezdő tőke tekintetében – érdemes körültekintően megfontolni a döntést.
Az vállalkozás elindításához adott esetben szükség lehet külső partnerek (például jogász vagy könyvelő) bevonására is, aminek költségeivel adott esetben számolni kell.
Peak
2023. nov. 6.
Peak
2023. nov. 6.
Peak
2023. nov. 6.
Miután eldöntöttük, hogy elindítjuk a vállalkozásunkat, az első fontos kérdés, amire válaszolni kell, hogy milyen formában szeretnénk működni: lehetünk egyéni vállalkozók vagy gondolkozhatunk társas vállalkozás alapításában. Ebben a cikkben összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a választható vállalkozási formákról!
Vállalkozás indítása
Ha társas vállalkozásként szeretnénk működni, először is céget kell alapítanunk, amit jogi segítséggel tudunk megtenni. Az alapítás során elkészül a cégünk létesítő okirata, illetve megtörténik a cégbírósági bejegyzés. Az alapítás tipikus költségei között az ügyvédi és a könyvelői kiadásokkal kell tehát számolnunk.
Ezzel szemben ahhoz, hogy egyéni vállalkozóként megkezdjük üzleti tevékenységünket első körben csupán egy kérelmet kell beadnunk a NAV-nak az egyéni vállalkozói nyilvántartásba vételhez. Ezt online egyedül is megtehetjük, vagy akár könyvelőt is megbízhatunk ezzel. Ilyenkor az alapítás tipikus költsége csupán a könyvelői díj.
Egyedül vagy többen vállalkozunk?
Ha többen szeretnénk üzleti ötletünket megvalósítani, akkor nincs választási lehetőség: mindenképpen társas vállalkozást kell alapítani. Egyedül egyéni vállalkozóként is elindulhatunk, de fontos tudni, hogy vannak olyan cégformák is, amelyek egyszemélyes vállalkozásként is alapíthatók (például a kft.).
Vagyoni felelősség
Egyéni vállalkozóként a teljes vagyonunkkal felelünk a vállalkozás kötelezettségeiért, míg a társas vállalkozásoknál ez nem feltétlenül van így. A kft.-knél, rt.-knél például ez a felelősség jellemzően a cég vagyonára korlátozódik (a kft. rövidítés ezt is jelenti: korlátolt felelősségű társaság, míg az rt. a részvénytársaságot jelöli. Zrt. abban az esetben, ha zártkörű, nyrt. pedig akkor, ha nyilvános a részvénytársaság). A bt.-nél (azaz a betéti társaságnál) viszont minimum egy személy, míg a kkt.-nál (a közkereseti társaságnál) minden alapító tag korlátlanul felel a kötelezettségekért. A vállalkozási forma kiválasztásánál ezt a szempontot mindenképpen érdemes figyelembe venni!
A vagyoni felelősség kérdése nem minden tevékenységnél fontos. Ha például tanácsadással foglalkozunk, jó választás lehet egyéni vállalkozóként végezni ezt a munkát. Ezzel szemben egy építőipari cégnél már olyan kockázatok lehetnek, ami miatt érdemes korlátok közé szorítanunk a vagyoni felelősséget. Azoknak, akik bizonytalanok abban, hogy melyik forma lehet számukra a legjobb megoldás célszerű a döntésbe szakértőt (jogászt) is bevonni. |
Kezdőtőke
Az egyéni vállalkozóknál nem feltétel a dedikált kezdőtőke, a tevékenység jellegétől függően szükség lehet azonban egy induló pénzösszegre, ami a működési feltételek megteremtésére fordítható. Egy kisbolt nyitásához például kell berendezés, áru és váltópénz is a kasszába – ezekkel mindenképpen számolni kell.
A társas vállalkozásoknál ezzel szemben törvényi előírások határozzák meg a kezdőtőke minimumát:
bt.-nél és kkt.-nél nincs minimum kezdőtőke (mert ezeknél legalább egy személy teljes vagyonával felel a vállalkozás kötelezettségeiért), míg
a kft.-nél 3 millió, a zrt.-nél 5 millió, a nyrt-nél 20 millió forint ez az összeg.
Ez utóbbiak azok a cégformák, ahol csupán a vagyoni hozzájárulás erejéig felel a tulajdonos, ezzel függ össze a kezdőtőkére vonatkozó törvényi elvárás, ez biztosít fedezetet a cég működési kockázataira.
Ha nincs legalább 3 millió forintunk, akkor sem kell lemondanunk a kft. alapításról, első körben ugyanis elegendő 1,5 millió forintot betennünk a vállalkozásunkba, a fennmaradó részt a bejegyzéstől számított 1 év alatt lehet pótolni. Emellett lehetőség van nem pénzbeli hozzájárulással is rendezni a törzstőke egy részét (100 ezer forintot ilyenkor is mindenképpen be kell ezt fizetni). Ilyen lehet például az, amikor bevisszük a vállalkozásunkba a laptopunkat, amin dolgozunk. (Az előírásokat a 2006. évi IV. a gazdasági társaságokról törvény IX. fejezete tartalmazza.) |
Adózás
A vállalkozás alapítása során az adózási forma kiválasztása kritikus pont, hiszen más adózási módok közül választhatunk egyéni vállalkozóként és társas vállalkozásként. A különböző adózási formák között jelentős különbségek lehetnek az adóteherben ezért ennél a kérdésnél mindenképpen célszerű könyvelővel vagy adótanácsadóval egyeztetni.
A nyereségadó mellett a vállalkozásunk jellegétől, helyétől függően számos egyéb adófizetési kötelezettség is felmerülhet, ilyen lehet például az iparűzési adó és az áfa (azaz az általános forgalmi adó). |
Egyéni vállalkozásként alapvetően három adózási forma közül választhatunk. Ezek a kisadózó vállalkozók tételes adója (a kata), az átalányadó és a vállalkozási jövedelemadózás (a vszja).
Társas vállalkozásként pedig azt kell a könyvelő segítségével megbecsülnünk, hogy társasági adó szerinti adózást (a tao) vagy a kisvállalati adózást (a kiva) érdemes választanunk.
Bankszámlanyitás
Azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik áfamentes tevékenységet folytatnak, illetve alanyi adómentességet kértek nem kötelező vállalkozási (azaz pénzforgalmi) számlát nyitniuk, esetükben használható a már meglévő lakossági számla is a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó pénzforgalom lebonyolítására.
Ha viszont az egyéni vállalkozó áfaalany a pénzforgalmi számla nyitása kötelező és a társas vállalkozásoknak is minden esetben vállalkozói számlával kell rendelkezniük.
Tevékenység szüneteltetése
Egyéni vállalkozóként szüneteltethetjük is a vállalkozásunkat. A társas vállalkozásnál erre nincs lehetőség.
A társas vállalkozásoknál is előfordulhat ugyanakkor, hogy egy ideig nem folytatnak üzleti tevékenységet. Ilyenkor is el kell azonban készíteni a bevallásokat, még akkor is, ha ezek úgynevezett nullás bevallások. |
Üzleti nyilvántartások
Az egyéni vállalkozóknak – választott adózási formától függően – jellemzően csak a bevételeinkről kell nyilvántartást vezetnünk. Ha kereskedelmi tevékenységet folytatnak, akkor a bejövő számláikat is gyűjteniük kell.
Társas vállalkozásoknak viszont már minden gazdasági tevékenységhez tartozó bizonylatot (számlák, szerződések, pénzmozgások bizonylatai, stb.) gyűjteniük kell. Alapvetően azért van erre szükség, mert ezek a vállalkozások jellemzően már kettős könyvvitel vezetésére kötelezettek.
Ezen a ponton jelentős különbségek vannak már tehát abban, hogy egyéni vállalkozóként működünk vagy társas vállalkozást alapítottunk. Egyértelműen látszik, hogy egy egyéni vállalkozás elindítása és a működtetése jellemzően jóval egyszerűbb és általában olcsóbb is, mint a társas vállalkozásé. A társas vállalkozásokat viszont akár többen is elindíthatunk és lehetőségünk van arra is, hogy korlátozzuk az üzleti tevékenységünkkel összefüggő a vagyoni felelősséget.
Miután eldöntöttük, hogy elindítjuk a vállalkozásunkat, az első fontos kérdés, amire válaszolni kell, hogy milyen formában szeretnénk működni: lehetünk egyéni vállalkozók vagy gondolkozhatunk társas vállalkozás alapításában. Ebben a cikkben összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a választható vállalkozási formákról!
Vállalkozás indítása
Ha társas vállalkozásként szeretnénk működni, először is céget kell alapítanunk, amit jogi segítséggel tudunk megtenni. Az alapítás során elkészül a cégünk létesítő okirata, illetve megtörténik a cégbírósági bejegyzés. Az alapítás tipikus költségei között az ügyvédi és a könyvelői kiadásokkal kell tehát számolnunk.
Ezzel szemben ahhoz, hogy egyéni vállalkozóként megkezdjük üzleti tevékenységünket első körben csupán egy kérelmet kell beadnunk a NAV-nak az egyéni vállalkozói nyilvántartásba vételhez. Ezt online egyedül is megtehetjük, vagy akár könyvelőt is megbízhatunk ezzel. Ilyenkor az alapítás tipikus költsége csupán a könyvelői díj.
Egyedül vagy többen vállalkozunk?
Ha többen szeretnénk üzleti ötletünket megvalósítani, akkor nincs választási lehetőség: mindenképpen társas vállalkozást kell alapítani. Egyedül egyéni vállalkozóként is elindulhatunk, de fontos tudni, hogy vannak olyan cégformák is, amelyek egyszemélyes vállalkozásként is alapíthatók (például a kft.).
Vagyoni felelősség
Egyéni vállalkozóként a teljes vagyonunkkal felelünk a vállalkozás kötelezettségeiért, míg a társas vállalkozásoknál ez nem feltétlenül van így. A kft.-knél, rt.-knél például ez a felelősség jellemzően a cég vagyonára korlátozódik (a kft. rövidítés ezt is jelenti: korlátolt felelősségű társaság, míg az rt. a részvénytársaságot jelöli. Zrt. abban az esetben, ha zártkörű, nyrt. pedig akkor, ha nyilvános a részvénytársaság). A bt.-nél (azaz a betéti társaságnál) viszont minimum egy személy, míg a kkt.-nál (a közkereseti társaságnál) minden alapító tag korlátlanul felel a kötelezettségekért. A vállalkozási forma kiválasztásánál ezt a szempontot mindenképpen érdemes figyelembe venni!
A vagyoni felelősség kérdése nem minden tevékenységnél fontos. Ha például tanácsadással foglalkozunk, jó választás lehet egyéni vállalkozóként végezni ezt a munkát. Ezzel szemben egy építőipari cégnél már olyan kockázatok lehetnek, ami miatt érdemes korlátok közé szorítanunk a vagyoni felelősséget. Azoknak, akik bizonytalanok abban, hogy melyik forma lehet számukra a legjobb megoldás célszerű a döntésbe szakértőt (jogászt) is bevonni. |
Kezdőtőke
Az egyéni vállalkozóknál nem feltétel a dedikált kezdőtőke, a tevékenység jellegétől függően szükség lehet azonban egy induló pénzösszegre, ami a működési feltételek megteremtésére fordítható. Egy kisbolt nyitásához például kell berendezés, áru és váltópénz is a kasszába – ezekkel mindenképpen számolni kell.
A társas vállalkozásoknál ezzel szemben törvényi előírások határozzák meg a kezdőtőke minimumát:
bt.-nél és kkt.-nél nincs minimum kezdőtőke (mert ezeknél legalább egy személy teljes vagyonával felel a vállalkozás kötelezettségeiért), míg
a kft.-nél 3 millió, a zrt.-nél 5 millió, a nyrt-nél 20 millió forint ez az összeg.
Ez utóbbiak azok a cégformák, ahol csupán a vagyoni hozzájárulás erejéig felel a tulajdonos, ezzel függ össze a kezdőtőkére vonatkozó törvényi elvárás, ez biztosít fedezetet a cég működési kockázataira.
Ha nincs legalább 3 millió forintunk, akkor sem kell lemondanunk a kft. alapításról, első körben ugyanis elegendő 1,5 millió forintot betennünk a vállalkozásunkba, a fennmaradó részt a bejegyzéstől számított 1 év alatt lehet pótolni. Emellett lehetőség van nem pénzbeli hozzájárulással is rendezni a törzstőke egy részét (100 ezer forintot ilyenkor is mindenképpen be kell ezt fizetni). Ilyen lehet például az, amikor bevisszük a vállalkozásunkba a laptopunkat, amin dolgozunk. (Az előírásokat a 2006. évi IV. a gazdasági társaságokról törvény IX. fejezete tartalmazza.) |
Adózás
A vállalkozás alapítása során az adózási forma kiválasztása kritikus pont, hiszen más adózási módok közül választhatunk egyéni vállalkozóként és társas vállalkozásként. A különböző adózási formák között jelentős különbségek lehetnek az adóteherben ezért ennél a kérdésnél mindenképpen célszerű könyvelővel vagy adótanácsadóval egyeztetni.
A nyereségadó mellett a vállalkozásunk jellegétől, helyétől függően számos egyéb adófizetési kötelezettség is felmerülhet, ilyen lehet például az iparűzési adó és az áfa (azaz az általános forgalmi adó). |
Egyéni vállalkozásként alapvetően három adózási forma közül választhatunk. Ezek a kisadózó vállalkozók tételes adója (a kata), az átalányadó és a vállalkozási jövedelemadózás (a vszja).
Társas vállalkozásként pedig azt kell a könyvelő segítségével megbecsülnünk, hogy társasági adó szerinti adózást (a tao) vagy a kisvállalati adózást (a kiva) érdemes választanunk.
Bankszámlanyitás
Azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik áfamentes tevékenységet folytatnak, illetve alanyi adómentességet kértek nem kötelező vállalkozási (azaz pénzforgalmi) számlát nyitniuk, esetükben használható a már meglévő lakossági számla is a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó pénzforgalom lebonyolítására.
Ha viszont az egyéni vállalkozó áfaalany a pénzforgalmi számla nyitása kötelező és a társas vállalkozásoknak is minden esetben vállalkozói számlával kell rendelkezniük.
Tevékenység szüneteltetése
Egyéni vállalkozóként szüneteltethetjük is a vállalkozásunkat. A társas vállalkozásnál erre nincs lehetőség.
A társas vállalkozásoknál is előfordulhat ugyanakkor, hogy egy ideig nem folytatnak üzleti tevékenységet. Ilyenkor is el kell azonban készíteni a bevallásokat, még akkor is, ha ezek úgynevezett nullás bevallások. |
Üzleti nyilvántartások
Az egyéni vállalkozóknak – választott adózási formától függően – jellemzően csak a bevételeinkről kell nyilvántartást vezetnünk. Ha kereskedelmi tevékenységet folytatnak, akkor a bejövő számláikat is gyűjteniük kell.
Társas vállalkozásoknak viszont már minden gazdasági tevékenységhez tartozó bizonylatot (számlák, szerződések, pénzmozgások bizonylatai, stb.) gyűjteniük kell. Alapvetően azért van erre szükség, mert ezek a vállalkozások jellemzően már kettős könyvvitel vezetésére kötelezettek.
Ezen a ponton jelentős különbségek vannak már tehát abban, hogy egyéni vállalkozóként működünk vagy társas vállalkozást alapítottunk. Egyértelműen látszik, hogy egy egyéni vállalkozás elindítása és a működtetése jellemzően jóval egyszerűbb és általában olcsóbb is, mint a társas vállalkozásé. A társas vállalkozásokat viszont akár többen is elindíthatunk és lehetőségünk van arra is, hogy korlátozzuk az üzleti tevékenységünkkel összefüggő a vagyoni felelősséget.