


Mi az az open banking és a PSD2?
Mi az az open banking és a PSD2?
Mi az az open banking és a PSD2?
Peak Financial Services
2021. szept. 20.
Peak Financial Services
2021. szept. 20.
Peak Financial Services
2021. szept. 20.
Ezúttal a nyílt bankolást és az azzal járó változásokat mutatjuk be, valamint beszélünk a PSD2-ről, az Európai Unió második pénzforgalmi irányelvéről is, amelynek célja, hogy kedvező környezetet teremtsen a digitális pénzügyi szolgáltatások fejlődéséhez és támogassa új szolgáltatók belépését a pénzügyi piacokra. Ennek elsődleges célja, hogy az ügyfeleknek teremtsen hozzáadott értéket.
Különböző szolgáltatások összekapcsolásával kényelmesebbé, gyorsabbá és hatékonyabbá válhat a vállalat ügyeinek intézése, például a különböző bankoknál vezetett számlák egy helyen való kezelésével növelhető a pénzügyi áttekinthetőség és kontroll, valamint csökkennek az adminisztrációs terhek is. Későbbi posztjainkban a témáról hosszabban is kifejtjük majd az új irányelvben rejlő lehetőségeket.
Az open banking, azaz nyílt bankolás elsősorban az alábbi, a bankszektort is érintő előnyöket hordozza magábank:
Nagyobb pénzügyi átláthatóságot az ügyfelek számára.
A bankszektoron belüli nyitottság növekedését és az innováció elősegítését.
Új, részletes engedélyeztetési folyamaton áteső és szigorú szabályozás alatt álló szolgáltatók belépését az ügyfelek életébe, akik innovatív és ügyfélbarát szolgáltatásokat tudnak nyújtani nekik.
Az open banking által érintett szolgáltatók szabályozásában központi szerepet tölt be az Európai Unió, mely 2015-ben a második pénzforgalmi irányelv (PSD2) megalkotásával jelezte szándékát a pénzügyi szektor modernizálására. A PSD2 szabályozás legfontosabb célja a meglévő fogyasztói védelem növelése mellett az, hogy támogassa a digitális pénzügyi szolgáltatások dinamikus fejlődését, valamint segítse olyan innovatív pénzügyi szereplők belépését a szektorba, mint a pénzügyi szektorban technológiai innovációt végző fintech cégek, vagy egyéb pénzforgalmi szolgáltatók. Az irányelv elfogadását követően várható:
Új szereplők érkezése: elsősorban számlainformációs szolgáltatók (AISP), fizetés-kezdeményezési szolgáltatók (PISP), valamint kártyaalapú fizetési eszközt kibocsátó szolgáltatók (CISP) belépéséről beszélhetünk (együttesen TPP-k).
Új szolgáltatások megjelenése: az imént említett új szereplők természetesen új, innovatív megoldásokat kínálnak digitális pénzügyek területén.
Új együttműködések: az új szolgáltatások terjedését elősegítendő, a PSD2 kimondja, hogy a hitelesített harmadik feles szolgáltatók az ügyfelek engedélyével hozzáférhetnek az ügyfelek számlainformációs adataihoz, valamint adott esetben tranzakciókat is kezdeményezhetnek az ügyfél jóváhagyásával.
Az utolsó pontot a következő open banking témájú posztunkban bővebben is kifejtjük, hiszen az open banking lényege a nap végén az, hogy az ügyfelek minden korábbinál szélesebb körű szolgáltatásokat vehessenek igénybe.
Ezúttal a nyílt bankolást és az azzal járó változásokat mutatjuk be, valamint beszélünk a PSD2-ről, az Európai Unió második pénzforgalmi irányelvéről is, amelynek célja, hogy kedvező környezetet teremtsen a digitális pénzügyi szolgáltatások fejlődéséhez és támogassa új szolgáltatók belépését a pénzügyi piacokra. Ennek elsődleges célja, hogy az ügyfeleknek teremtsen hozzáadott értéket.
Különböző szolgáltatások összekapcsolásával kényelmesebbé, gyorsabbá és hatékonyabbá válhat a vállalat ügyeinek intézése, például a különböző bankoknál vezetett számlák egy helyen való kezelésével növelhető a pénzügyi áttekinthetőség és kontroll, valamint csökkennek az adminisztrációs terhek is. Későbbi posztjainkban a témáról hosszabban is kifejtjük majd az új irányelvben rejlő lehetőségeket.
Az open banking, azaz nyílt bankolás elsősorban az alábbi, a bankszektort is érintő előnyöket hordozza magábank:
Nagyobb pénzügyi átláthatóságot az ügyfelek számára.
A bankszektoron belüli nyitottság növekedését és az innováció elősegítését.
Új, részletes engedélyeztetési folyamaton áteső és szigorú szabályozás alatt álló szolgáltatók belépését az ügyfelek életébe, akik innovatív és ügyfélbarát szolgáltatásokat tudnak nyújtani nekik.
Az open banking által érintett szolgáltatók szabályozásában központi szerepet tölt be az Európai Unió, mely 2015-ben a második pénzforgalmi irányelv (PSD2) megalkotásával jelezte szándékát a pénzügyi szektor modernizálására. A PSD2 szabályozás legfontosabb célja a meglévő fogyasztói védelem növelése mellett az, hogy támogassa a digitális pénzügyi szolgáltatások dinamikus fejlődését, valamint segítse olyan innovatív pénzügyi szereplők belépését a szektorba, mint a pénzügyi szektorban technológiai innovációt végző fintech cégek, vagy egyéb pénzforgalmi szolgáltatók. Az irányelv elfogadását követően várható:
Új szereplők érkezése: elsősorban számlainformációs szolgáltatók (AISP), fizetés-kezdeményezési szolgáltatók (PISP), valamint kártyaalapú fizetési eszközt kibocsátó szolgáltatók (CISP) belépéséről beszélhetünk (együttesen TPP-k).
Új szolgáltatások megjelenése: az imént említett új szereplők természetesen új, innovatív megoldásokat kínálnak digitális pénzügyek területén.
Új együttműködések: az új szolgáltatások terjedését elősegítendő, a PSD2 kimondja, hogy a hitelesített harmadik feles szolgáltatók az ügyfelek engedélyével hozzáférhetnek az ügyfelek számlainformációs adataihoz, valamint adott esetben tranzakciókat is kezdeményezhetnek az ügyfél jóváhagyásával.
Az utolsó pontot a következő open banking témájú posztunkban bővebben is kifejtjük, hiszen az open banking lényege a nap végén az, hogy az ügyfelek minden korábbinál szélesebb körű szolgáltatásokat vehessenek igénybe.