Miért nem számít bele az előleg az alanyi adómentes értékhatárba?
Miért nem számít bele az előleg az alanyi adómentes értékhatárba?
Miért nem számít bele az előleg az alanyi adómentes értékhatárba?
Morvai Natália
2023. jan. 19.
Morvai Natália
2023. jan. 19.
Morvai Natália
2023. jan. 19.
Miért nem számít bele az előleg az alanyi adómentes értékhatárba?
Korábbi cikkemben írtam az előlegről, mint az alanyi adómentességi értékhatárba nem számító kivételről.
Most nézzük meg közelebbről az „előleg”-et és a kapcsolódó számlázási szabályokat.
Az áfa-törvényben a teljesítés időpontjára 4 szabály létezik. A főszabály vagyis amikor az adott ügylet ténylegesen megvalósul; az előleg; a részteljesítés és az úgynevezett időszakos elszámolás vagy részletfizetés. Az előleg fogalmába sorol az áfa-törvény minden olyan kifizetést, amely a teljesítést megelőzően történik.
Az előleg átvétele esetén, a szolgáltatást nyújtónak előlegszámlát kell kibocsátania. Majd ezt követően a teljesítéskor végszámlát kell kibocsátania. Ezen eljárás akkor is kötelező, ha adott esetben az előleg átvétele az ügylet teljes díját tartalmazta. Azaz a végteljesítéskor már nem vesz át ellenértéket az eladó.
Mivel az ügylet nem teljesített ügyletet tartalmaz, így a kapott előleg nem számít bele az alanyi adómentes értékhatárba. Ugyanakkor az ügylet végteljesítésekor a végszámlánál már bele fog számítani.
Nézzük meg, hogy is néz ki ez egy példán keresztül:
Számla 1. Előleg számla
Tétel megnevezés | Nettó összeg | Áfa kulcs | Áfa összeg | Bruttó összeg
|
Előleg 100% | 12.100.000,- | AAM | 0,- | 12.100.000,- |
Mindösszesen | 12.100.000,- |
| 0,- | 12.100.000,- |
Számla 2. Végszámla
Tétel megnevezés | Nettó összeg | Áfa kulcs | Áfa összeg | Bruttó összeg
|
Végszámla | 9.527.540,- | 27% | 2.572.460,- | 12.100.000,- |
Előleg(100%)levonása (-szla 1) | -12.100.000,- | AAM | 0,- | -12.100.000,- |
Mindösszesen | -2572.460,- | - | 2.572.460,- | 0,- |
Miért nem számít bele az előleg az alanyi adómentes értékhatárba?
Korábbi cikkemben írtam az előlegről, mint az alanyi adómentességi értékhatárba nem számító kivételről.
Most nézzük meg közelebbről az „előleg”-et és a kapcsolódó számlázási szabályokat.
Az áfa-törvényben a teljesítés időpontjára 4 szabály létezik. A főszabály vagyis amikor az adott ügylet ténylegesen megvalósul; az előleg; a részteljesítés és az úgynevezett időszakos elszámolás vagy részletfizetés. Az előleg fogalmába sorol az áfa-törvény minden olyan kifizetést, amely a teljesítést megelőzően történik.
Az előleg átvétele esetén, a szolgáltatást nyújtónak előlegszámlát kell kibocsátania. Majd ezt követően a teljesítéskor végszámlát kell kibocsátania. Ezen eljárás akkor is kötelező, ha adott esetben az előleg átvétele az ügylet teljes díját tartalmazta. Azaz a végteljesítéskor már nem vesz át ellenértéket az eladó.
Mivel az ügylet nem teljesített ügyletet tartalmaz, így a kapott előleg nem számít bele az alanyi adómentes értékhatárba. Ugyanakkor az ügylet végteljesítésekor a végszámlánál már bele fog számítani.
Nézzük meg, hogy is néz ki ez egy példán keresztül:
Számla 1. Előleg számla
Tétel megnevezés | Nettó összeg | Áfa kulcs | Áfa összeg | Bruttó összeg
|
Előleg 100% | 12.100.000,- | AAM | 0,- | 12.100.000,- |
Mindösszesen | 12.100.000,- |
| 0,- | 12.100.000,- |
Számla 2. Végszámla
Tétel megnevezés | Nettó összeg | Áfa kulcs | Áfa összeg | Bruttó összeg
|
Végszámla | 9.527.540,- | 27% | 2.572.460,- | 12.100.000,- |
Előleg(100%)levonása (-szla 1) | -12.100.000,- | AAM | 0,- | -12.100.000,- |
Mindösszesen | -2572.460,- | - | 2.572.460,- | 0,- |