A karbonkreditek az önkéntes (károsanyag-)kibocsátás kereskedelmi piacokon használt egységek. Egy karbonkredit jelentheti akár a végleges megkötését egy tonna szén-dioxidnak vagy eleve az egy tonnás kibocsátás elkerülését is. Jellemzően környezetvédelmi projektekhez vagy elhatározásokhoz köthetők ezek a kreditek, így például egy erdősítési program vagy egy újrahasznosítható energiaforrásra való átállás is eredményezhet karbonkreditet, például napelemeken, szélturbinákon vagy vízierőműveken keresztül.

A karbonkreditek létrehozását lehetővé tévő projektnek szigorú előírásoknak kell megfelelniük. Ezek közül kiemelkedik két fontos elv, az addicionalitás és a tartósság elve. Addicionalitás alatt egy projektnek valóban hozzá kell adnia a környezetvédelemhez a károsanyag-kibocsátás kompenzálása vagy megelőzése érdekében. Tehát csak olyan projektek bocsáthatnak ki karbonkrediteket, amelyek a kibocsátásból befolyt összeg hiányában nem tudtak volna megvalósulni. Ez biztosítja, hogy tényleges pozitív, hozzáadott értéke legyen a karbonkrediteknek. A tartósság elve mentén pedig ezeket a projekteket időtállóan meg kell őrizni, hogy hosszú távon érjék el kívánt környezeti hatásukat.

Ha egy cég karbonkreditek vásárlása mellett döntene (CO2 tonnánként egyébként a karbonkreditek ára átlagosan 16,21 dollár volt 2018-ban), azzal egy erős és hiteles jelzést mutatna a külvilág felé környezetvédelmi elkötelezettségéről. Ehhez természetesen az üzleti és működési tevékenységek lehető legtöbb területén igyekezni kell a károsanyag-kibocsátás minimalizálására is. Más részről azonban éppen a karbonkreditek megvásárlásával és az ez által létrejövő projektek támogatásával lehet kézzelfogható, mérhető módon kompenzálni a cég tevékenységeinek környezetromboló aspektusait. Összességében tehát ajánlott körülnézni a karbonkredit kereskedés lehetőségei között és adott esetben vásárlással támogatni környezetünket.