A vállalkozás alapításához szükség lesz pár dokumentumra, melyek alapján a cégbíróság bejegyzi a leendő céget. Ahhoz, hogy ez gördülékenyebben menjen, az alábbi listát érdemes használni: ez minden szükséges okiratot tartalmaz, amit a cégalapításhoz be kell majd nyújtani.

A tagok és az ügyvezető személyes okmányai

Szükség lesz egy fényképes iratra, például személyi igazolványra vagy vezetői engedélyre, valamint lakcímkártyára és adóazonosító kártyára.

Tipp: Mielőtt belevágunk a cégalapítás folyamatába, ellenőrizzük ezek érvényességét!

Létesítő okirat

A létesítő okirat három dokumentum gyűjtőneve: a társasági szerződésé, az alapszabályé és alapító okiraté. A vállalkozási formától függ a konkrét elnevezés: a társasági szerződés a betéti, a közkereseti és a korlátolt felelősségű társaságnál, alapszabály a részvénytársaságnál, alapító okirat pedig az alapítványok esetén készül.

Tipp: A létesítő okirat elkészítésére célszerű ügyvédet fogadni, már csak amiatt is, mert ezek ellenjegyezéssel érvényesek, amelyre ügyvéd vagy közjegyző jogosult.

Mire jó a létesítő okirat?

A létesítő okiratban rögzítik a vállalkozás alapítói a gazdasági társaság létrehozásának szándékát, és ebben állapítják meg azt is, hogy az milyen szervezettel és működési szabályokkal működik majd. A cégbíróság a létesítő okirat alapján veszi nyilvántartásba a gazdasági társaságot.

Jó tudni: A nyilvántartásba vételt a cégbíróság nem tagadhatja meg, ha a gazdasági társaság alapításával kapcsolatos jogi feltételek teljesülnek.

A létesítő okiratnak a következő kötelező elemei vannak:

• ki kell fejeznie a jogi személy létesítésére irányuló akaratot;

• tartalmaznia kell az alapító(k) nevét, illetve lakhelyét vagy székhelyét;

• a gazdasági társaság nevét és székhelyét;

• a gazdasági társaság fő tevékenységét;

• a teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat: azok értékét, a rendelkezésre bocsátásának módját és idejét;

• valamint a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjét.

Jó tudni: Társas vállalkozást létre lehet hozni határozott és határozatlan időre is. Ha a létesítő okirat erre nem tér ki, akkor határozatlan időre jött létre a cég.

Mire figyeljünk a névválasztásnál?

A névválasztásnál több előírásra is figyelni kell. Egyrészt, hogy ne legyen összetéveszthető a már nyilvántartásba vett gazdasági társaságok neveivel. A név viselésének joga ugyanis azt illeti meg, aki kérelmét elsőként nyújtotta be. Ez az előírás a saját vállalkozásunk elnevezését is védeni fogja a bejegyzését követően.

A társaság nevében fel kell tüntetni a gazdasági társaság formájára vonatkozó elnevezést, vagy annak törvényben meghatározott rövidítését: például kkt., bt., kft. vagy zrt. Ezeken kívül a névválasztásnál a magyar helyesírás szabályaira is tekintettel kell lenni, illetve arra is figyelni kell, hogy a vállalkozás nevével nem kelthetünk a valósággal ellentétes látszatot.

A vállalkozás székhelye

A székhely a vállalkozásnak az úgynevezett bejegyzett irodája, itt kell biztosítani a vállalkozás részére küldött levelek fogadását, cégtáblát kell kitenni, illetve bizonyos iratok elérhetőségét is biztosítani kell ezen a helyszínen. Ilyenek például a cégiratok, hatósági engedélyek, az adóhatósághoz történő adatbejelentési kötelezettségekkel összefüggő iratok, illetve később a számviteli törvény szerinti beszámolók.

Ezen kívül fontos, hogy az iparűzési adót is a székhely (valamint ha vannak, akkor a telephelyek) szerint illetékes önkormányzat(ok)nak kell fizetni. Az iparűzési adó mértéke önkormányzatonként változhat.

Tipp: Vannak olyan önkormányzatok, ahol nem kell iparűzési adót fizetni, úgyhogy cégalapítás előtt érdemes tájékozódni a helyi előírásokról is!

Székhelyszolgáltatás

Ha gondban vagyunk azzal, hogy milyen címet adjunk meg székhelynek, hasznos információ lehet, hogy vannak székhelyszolgáltatók, amelyeket megbízhatunk azzal, hogy székhelyet biztosítsanak a vállalkozásunk számára. Ilyenkor ezek az intézmények veszik át a vállalkozás iratait, amelyeket a cégnek általában elektronikusan és/vagy postán továbbítanak, teljesítik továbbá a székhelyhez kapcsolódó egyéb kötelezettségeket, mint például a cégtábla kihelyezését és a hivatalos személyek székhely ellenőrzését is elintézik.

A vagyoni hozzájárulás

A vagyoni hozzájárulás az a tőke, amit a tulajdonosok véglegesen a vállalkozás rendelkezésére bocsátanak. A tulajdonosok vagyoni hozzájárulásukkal egyben vagyoni felelősséget is vállalnak a vállalkozás működéséért. Főszabályként a vagyoni hozzájárulás tulajdonosok szerinti megbontása határozza meg azt, hogy ki milyen arányban részesedik a nyereségből, illetve viseli a veszteségeket.

A vagyoni hozzájárulást rendelkezésre bocsáthatjuk vagyoni és nem vagyoni (más néven apport) formában is. Ez utóbbi valamilyen dologi vagy vagyoni értékű jog lehet. Előbbi esetben gondolhatunk például egy gépjárműre, utóbbinál pedig egy szabadalomra.

A vezető tisztségviselő

Az ügyvezető felel elsősorban a társaság képviseletéért és jogszerű működéséért. Tevékenységét munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban végezheti, ami után a társaságnak bér- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezhet.

Tipp: Az ügyvezető javadalmazásáról konzultáljunk könyvelővel, ugyanis ezzel kapcsolatban jelentős havi kiadás merülhet fel, amit jobb előre tisztázni és betervezni a költségek közé!

E-mail-cím

Ez lesz a cég elektronikus kézbesítési címe, ami a cégjegyzésben is szerepelni fog.

Ingatlan tulajdoni lap és/vagy hozzájáruló nyilatkozat

A székhely bejegyzéséhez szükség lesz a saját ingatlan 1/1-es tulajdoni lapjára, vagy ha ilyen nincs, akkor a székhelyként használni kívánt ingatlan tulajdonosától hozzájáruló nyilatkozatra. Amennyiben az ingatlanra haszonélvezet van bejegyezve, a jogosult hozzájáruló nyilatkozata is szükséges.

Fontos: A hozzájáruló nyilatkozatok két tanúval aláírva érvényesek!

Aláírási címpéldány

Ha a céget nem magánszemélyként, hanem már meglévő vállalkozásból átalakulással hozzuk létre (például egyéni vállalkozóként egyéni céget alapítunk), hasznos lehet, ha aláírásra jogosult személyként van nálunk aláírási címpéldány. A cég nevében eljárva szükség lesz továbbá a cégkivonatra is - ez az internetről bármikor letölthető.

Engedélyek

Vannak olyan tevékenységek (például a pénzügyi közvetítői tevékenység), amelyek engedélyhez kötöttek. Amennyiben ilyenben gondolkodunk, a cégbírósági bejegyzéséhez szükség lesz az engedélyre is. Vannak azonban olyan engedélyköteles tevékenységek is (például a könyvelési szolgáltatás), ahol az engedély később is beszerezhető, ezek hiányai nem akadályozza a cégalapítást. Ez utóbbi esetben a tevékenység megkezdése előtt kell az engedélyeknek rendelkezésre állniuk (azaz ne kezdjünk el úgy könyvelni, hogy még nincs meg hozzá engedélyünk).

Bankszámla

Társas vállalkozásnak a kötelező pénzforgalmi (azaz a vállalkozói) bankszámla. Ezt már a cég bejegyzése előtt is megnyithatjuk, de sokkal könnyebb dolgunk lesz, ha az alapítás után intézzük el. Erre 15 nap áll rendelkezésre a vállalkozás nyilvántartásba vételt követően.

Tipp: A bankszámla cégbíróság felé történő lejelentését automatikusan megteszi a bank.

+1 fontos dokumentum: a cégbíróság nyilvántartásba vételt elrendelő határozata

Erre a dokumentumra nem a cégbejegyzéshez van szükség - a cégbíróság állítja ki, ha az alapítással kapcsolatban mindent rendben talált. A cégalapítás akkor tekinthető befejezettnek, ha a cégbíróság nyilvántartásba vette a vállalkozást. Erről határozatot állít ki, aminek a jogerőre emelkedésével mondhatjuk azt, hogy végleges a cégalapítás.