


Módosul az ESG törvény - Kiknek, mire érdemes figyelni?
Módosul az ESG törvény - Kiknek, mire érdemes figyelni?
Módosul az ESG törvény - Kiknek, mire érdemes figyelni?
Az ESG (Environmental, Social, Governance – Környezetvédelem, Társadalmi felelősségvállalás, Vállalatirányítás) törvény módosításai 2025. január 19-én léptek hatályba.
A változások nemcsak a jogszabály szövegének pontosításait tartalmazzák, hanem új kötelezettségeket is előírnak a vállalkozásoknak.
Nézzük meg részletesen, milyen újdonságokat hozott a módosítás!
Az ESG (Environmental, Social, Governance – Környezetvédelem, Társadalmi felelősségvállalás, Vállalatirányítás) törvény módosításai 2025. január 19-én léptek hatályba.
A változások nemcsak a jogszabály szövegének pontosításait tartalmazzák, hanem új kötelezettségeket is előírnak a vállalkozásoknak.
Nézzük meg részletesen, milyen újdonságokat hozott a módosítás!
Peak
2025. márc. 3.
Peak
2025. márc. 3.
Peak
2025. márc. 3.
Kire vonatkozik az új szabályozás?
Az egyik legfontosabb változás, hogy az ESG törvény hatálya kiterjed a szabályozott pénzügyi szolgáltatókra is, ha azok ESG tanúsítói, tanácsadói vagy minősítői tevékenységet végeznek. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi szektornak is alkalmazkodnia kell a szigorúbb fenntarthatósági előírásokhoz. A törvény különösen az alábbi szervezetekre vonatkozik:
1. Közérdeklődésre számot tartó nagyvállalkozások
Ezek olyan nagyvállalatok, amelyeknél az üzleti évet megelőző két üzleti évben a következő három mutató közül legalább kettő meghaladta az alábbi határértékeket:
Mérlegfőösszeg: 10 milliárd forint
Éves nettó árbevétel: 20 milliárd forint
Átlagos foglalkoztatotti létszám: 500 fő
Ezeknek a vállalkozásoknak már a 2024-es üzleti évre vonatkozóan is teljesíteniük kell az ESG beszámolási kötelezettséget.
2.Nagyvállalkozások
Ebbe a körbe azok a nagyvállalatok, amelyeknél az üzleti évet megelőző üzleti évben a következő három mutató közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértékeket:
Mérlegfőösszeg: 10 milliárd forint
Éves nettó árbevétel: 20 milliárd forint
Átlagos foglalkoztatotti létszám: 250 fő
Ezen vállalkozásoknak a 2025-ös üzleti évtől kezdődően kell eleget tenniük az ESG beszámolási kötelezettségnek.
3.Közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalkozások (kkv-k)
Azok a kkv-k sorolhatók ebbe a csoportba, amelyeknek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség (EGT) valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták. Ezeknek a vállalkozásoknak a 2026-os üzleti évtől kezdődően kell ESG beszámolót készíteniük.
ESG piacon tevékenykedő szolgáltatók: A törvény hatálya kiterjed az ESG tanúsítókra, ESG tanácsadókra, ESG minősítőkre, valamint az ESG szoftvereket gyártó és forgalmazó vállalatokra is.
Fontos megjegyezni, hogy a törvény hatálya nem terjed ki a Magyarország területén székhellyel rendelkező, közérdeklődésre számot tartó mikrovállalkozásokra, valamint a Magyar Nemzeti Bankra és annak többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságokra.
Új kötelezettségek a vállalkozások számára
Az ESG törvény módosítása számos új adminisztratív kötelezettséget ír elő, amelyek célja az átláthatóság és a hatósági ellenőrzés erősítése.
Bejelentési kötelezettség az ESG közreműködőkről: A vállalkozásoknak be kell jelenteniük a Hatóság részére, hogy mely ESG közreműködőkkel állnak szerződéses jogviszonyban. A bejelentésnek tartalmaznia kell a közreműködő nevét, nyilvántartási számát és a jogviszony kezdő dátumát. Mindezt a szerződés megkötésétől számított 15 napon belül kell megtenni, és a változásokat is hasonló határidővel szükséges jelezni.
Közvetlen szállítók felkészítése: Az ESG beszámolásra kötelezett vállalkozásoknak ingyenes felkészítő programot kell nyújtaniuk közvetlen szállítóik számára. Ez a program a szállítói kérdőívek kitöltésének megkönnyítését célozza.
Fogalmi és megnevezésbeli változások
A módosítás pontosította az ESG törvény számos fogalmát és bevezetett új definíciókat is:
„Kettős lényegesség elve” helyett „lényegesség elve”: Az új megfogalmazás hangsúlyozza, hogy a vállalkozásoknak világosan és érthetően kell bemutatniuk, hogyan hatnak a fenntarthatósági kérdések az üzleti teljesítményükre, és fordítva.
Új fogalmak: Olyan új kifejezések kerültek be a törvénybe, mint az ESG kockázat, a szabályozott pénzügyi szolgáltató vagy a vállalatirányítási kockázat.
ESG adatszolgáltatás pontosítása: Az ESG adatszolgáltatás már nemcsak közzétett adatokat jelent, hanem minden fenntarthatósági információ továbbítását is magában foglalja, beleértve az ESG beszámolót is.
Technikai változások a jogszabályban
A technikai módosítások az adminisztrációs folyamatokat egyszerűsítik és pontosítják:
Az SZTFH nyilvántartási kötelezettségei szűkültek, így kevesebb adatot kell vezetniük az ESG adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett vállalkozásokról.
Az éves kockázatelemzés minimum egyszeri elvégzését írja elő, de eseti jelleggel is kötelező, ha jelentős kockázati változások lépnek fel az ellátási láncban vagy új üzleti területeken.
Állami ESG minősítő és kézbesítési megbízott bevezetése
Az állami ESG minősítő mostantól kizárólagos állami tulajdonban álló szervezetként járhat el, amely a kormány rendeletében foglalt szabályok szerint működik. Külföldi székhelyű ESG tanácsadók vagy minősítők esetében kötelező kézbesítési megbízottat kijelölni, aki Magyarországon állandó lakcímmel vagy székhellyel rendelkezik.
Mit jelent mindez a gyakorlatban?
Az ESG törvény módosításai jelentősen bővítik a vállalkozások és az ESG közreműködők felelősségi körét. A szigorúbb szabályozás segíthet abban, hogy a fenntarthatósági szempontok beépüljenek a vállalkozások mindennapi működésébe, miközben növelik az átláthatóságot és a társadalmi felelősségvállalást. Ugyanakkor a vállalkozásoknak komolyabb adminisztratív terhekkel is számolniuk kell, ezért érdemes időben felkészülniük az új kötelezettségek teljesítésére.
Hol található a módosított törvény szövege?
A teljes törvényszöveg elérhető a Nemzeti Jogszabálytárban, ahol minden részlet megtekinthető.
A módosított ESG törvény célja, hogy a fenntarthatósági kérdéseket még nagyobb figyelem övezze, és a vállalatok valódi lépéseket tegyenek a környezetvédelem, társadalmi felelősségvállalás és jó vállalatirányítás érdekében.
(A témáról bővebben is tájékozódhatsz az MGFÜ témában kiadott anyagából.)
Kire vonatkozik az új szabályozás?
Az egyik legfontosabb változás, hogy az ESG törvény hatálya kiterjed a szabályozott pénzügyi szolgáltatókra is, ha azok ESG tanúsítói, tanácsadói vagy minősítői tevékenységet végeznek. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi szektornak is alkalmazkodnia kell a szigorúbb fenntarthatósági előírásokhoz. A törvény különösen az alábbi szervezetekre vonatkozik:
1. Közérdeklődésre számot tartó nagyvállalkozások
Ezek olyan nagyvállalatok, amelyeknél az üzleti évet megelőző két üzleti évben a következő három mutató közül legalább kettő meghaladta az alábbi határértékeket:
Mérlegfőösszeg: 10 milliárd forint
Éves nettó árbevétel: 20 milliárd forint
Átlagos foglalkoztatotti létszám: 500 fő
Ezeknek a vállalkozásoknak már a 2024-es üzleti évre vonatkozóan is teljesíteniük kell az ESG beszámolási kötelezettséget.
2.Nagyvállalkozások
Ebbe a körbe azok a nagyvállalatok, amelyeknél az üzleti évet megelőző üzleti évben a következő három mutató közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértékeket:
Mérlegfőösszeg: 10 milliárd forint
Éves nettó árbevétel: 20 milliárd forint
Átlagos foglalkoztatotti létszám: 250 fő
Ezen vállalkozásoknak a 2025-ös üzleti évtől kezdődően kell eleget tenniük az ESG beszámolási kötelezettségnek.
3.Közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalkozások (kkv-k)
Azok a kkv-k sorolhatók ebbe a csoportba, amelyeknek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség (EGT) valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták. Ezeknek a vállalkozásoknak a 2026-os üzleti évtől kezdődően kell ESG beszámolót készíteniük.
ESG piacon tevékenykedő szolgáltatók: A törvény hatálya kiterjed az ESG tanúsítókra, ESG tanácsadókra, ESG minősítőkre, valamint az ESG szoftvereket gyártó és forgalmazó vállalatokra is.
Fontos megjegyezni, hogy a törvény hatálya nem terjed ki a Magyarország területén székhellyel rendelkező, közérdeklődésre számot tartó mikrovállalkozásokra, valamint a Magyar Nemzeti Bankra és annak többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságokra.
Új kötelezettségek a vállalkozások számára
Az ESG törvény módosítása számos új adminisztratív kötelezettséget ír elő, amelyek célja az átláthatóság és a hatósági ellenőrzés erősítése.
Bejelentési kötelezettség az ESG közreműködőkről: A vállalkozásoknak be kell jelenteniük a Hatóság részére, hogy mely ESG közreműködőkkel állnak szerződéses jogviszonyban. A bejelentésnek tartalmaznia kell a közreműködő nevét, nyilvántartási számát és a jogviszony kezdő dátumát. Mindezt a szerződés megkötésétől számított 15 napon belül kell megtenni, és a változásokat is hasonló határidővel szükséges jelezni.
Közvetlen szállítók felkészítése: Az ESG beszámolásra kötelezett vállalkozásoknak ingyenes felkészítő programot kell nyújtaniuk közvetlen szállítóik számára. Ez a program a szállítói kérdőívek kitöltésének megkönnyítését célozza.
Fogalmi és megnevezésbeli változások
A módosítás pontosította az ESG törvény számos fogalmát és bevezetett új definíciókat is:
„Kettős lényegesség elve” helyett „lényegesség elve”: Az új megfogalmazás hangsúlyozza, hogy a vállalkozásoknak világosan és érthetően kell bemutatniuk, hogyan hatnak a fenntarthatósági kérdések az üzleti teljesítményükre, és fordítva.
Új fogalmak: Olyan új kifejezések kerültek be a törvénybe, mint az ESG kockázat, a szabályozott pénzügyi szolgáltató vagy a vállalatirányítási kockázat.
ESG adatszolgáltatás pontosítása: Az ESG adatszolgáltatás már nemcsak közzétett adatokat jelent, hanem minden fenntarthatósági információ továbbítását is magában foglalja, beleértve az ESG beszámolót is.
Technikai változások a jogszabályban
A technikai módosítások az adminisztrációs folyamatokat egyszerűsítik és pontosítják:
Az SZTFH nyilvántartási kötelezettségei szűkültek, így kevesebb adatot kell vezetniük az ESG adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett vállalkozásokról.
Az éves kockázatelemzés minimum egyszeri elvégzését írja elő, de eseti jelleggel is kötelező, ha jelentős kockázati változások lépnek fel az ellátási láncban vagy új üzleti területeken.
Állami ESG minősítő és kézbesítési megbízott bevezetése
Az állami ESG minősítő mostantól kizárólagos állami tulajdonban álló szervezetként járhat el, amely a kormány rendeletében foglalt szabályok szerint működik. Külföldi székhelyű ESG tanácsadók vagy minősítők esetében kötelező kézbesítési megbízottat kijelölni, aki Magyarországon állandó lakcímmel vagy székhellyel rendelkezik.
Mit jelent mindez a gyakorlatban?
Az ESG törvény módosításai jelentősen bővítik a vállalkozások és az ESG közreműködők felelősségi körét. A szigorúbb szabályozás segíthet abban, hogy a fenntarthatósági szempontok beépüljenek a vállalkozások mindennapi működésébe, miközben növelik az átláthatóságot és a társadalmi felelősségvállalást. Ugyanakkor a vállalkozásoknak komolyabb adminisztratív terhekkel is számolniuk kell, ezért érdemes időben felkészülniük az új kötelezettségek teljesítésére.
Hol található a módosított törvény szövege?
A teljes törvényszöveg elérhető a Nemzeti Jogszabálytárban, ahol minden részlet megtekinthető.
A módosított ESG törvény célja, hogy a fenntarthatósági kérdéseket még nagyobb figyelem övezze, és a vállalatok valódi lépéseket tegyenek a környezetvédelem, társadalmi felelősségvállalás és jó vállalatirányítás érdekében.
(A témáról bővebben is tájékozódhatsz az MGFÜ témában kiadott anyagából.)