A 2026-os munkarend szerint december 24, csütörtök pihenőnap, december 12, szombat pedig munkanap lett volna. (Az éves munkarendet minden évben rendeletben rögzítik, a 2026-ost 10/2025. (IV. 30.) NGM rendelet tartalmazta – ezt a törvénymódosításnak megfelelően módosítják majd, ez azonban a cikk írásakor még nem jelent meg.)

A munkavállalók többsége tehát szenteste napján egyébként sem dolgozott volna az idén. December 24 munkaszüneti nappá nyilvánításáról szóló törvény elfogadásával ennek alapján úgy tűnhet, mindössze annyi változott, hogy nem kell december 12-én ledolgozni a 24-i pihenőnapot, és azok is otthon maradhatnak december 24-én akik olyan helyen dolgoznak, ahol a pihenőnapok nem igazodnak a naptár szerinti pihenő- és munkanapokhoz (például a kereskedelemben foglalkoztatottak).

A helyzet nem ennyire egyszerű azonban. Az új munkaszüneti nap bevezetése számos nyilvántartást érint, és hatással van a bérszámfejtésre is.

Munkanap, pihenőnap, munkaszüneti nap

Az általános munkarendben foglalkoztatottaknál a naptári napokhoz igazodnak a munkanapok (hétfőtől péntekig) és a pihenőnapok (a szombat és a vasárnap), ezen túlmenően nem dolgoznak a munkaszüneti napokon sem, amelyekről törvények rendelkeznek. Ilyen munkaszüneti nap összesen 12 van (december 24-vel együtt) Magyarországon.

Van azonban egyéb foglalkoztatási forma is, ahol a pihenőnapok nem igazodnak a naptári pihenőnapokhoz, nem mindig esnek tehát szombatra és vasárnapra. Ilyen esetben a munkarendet (és az ehhez kapcsolódó bérezést) lényegében a munkáltató határozza meg (a jogszabályok, azaz a Munka Törvénykönyvének előírásaira figyelemmel).

A munkaszüneti napokra azonban az ilyen foglalkoztatási formában dolgozóknál is tekintettel kell lennie a munkaadóknak: ezekre a napokra csak a törvényben meghatározott esetekben oszthatja be a munkavállalókat a munkáltató (ezeket az eseteket Mt. 102. § tartalmazza). Figyelni kell továbbá arra is, hogy a munkaszüneti napon végzett munkáért többet kell fizetni. Ha a munkavállaló jogszerűen dolgozik munkaszüneti napon, a munkaszüneti napi munkavégzéshez kapcsolódóan 100 százalékos bérpótlék illeti meg (Mt. 140. § (2) bekezdés).

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Azzal, hogy decemberben új munkaszüneti nap lett át kell tekinteni a bér- és munkaidő-nyilvántartó rendszereket, a beosztásokat, a szabadság nyilvántartásokat. Erre ott is szükség van, ahol általános munkarendben dolgoznak a munkavállalók. Nem pusztán annak ellenőrzése érdekében, hogy rendezzék a szabadságra kivett napok számát, hanem azért is, mert a munkaszüneti napok, az áthelyezett munkanapok és pihenőnapok a bérszámfejtési naptárakban számos számítás alapját képezik.

Ilyen például az, hogy mivel december 24 munkaszüneti nap lett, a december havi törvényes munkanapok száma 22-ről 21-re csökken, így a hóközi, időarányos elszámolásokat tekintve a bérezések összegszerű változására is számítani kell. De hatással lehet ez minden olyan elszámolásra, ahol az egy munkanapra vetített normatíva és az érintett napok száma is szerepet kap.

Azoknál a munkáltatóknál, ahol a foglalkoztatottak nem az általános munkarend szerint dolgoznak a helyzet még összetettebb. Át kell számolni a munkaidőkeretet, felül kell vizsgálni a beosztásokat. A teljesítmény- és órabéres munkavállalóknál pedig az új munkaszüneti nap bevezetésével figyelni kell arra is, hogy a munkaszüneti napokon ezeket a munkavállalókat távolléti díj illeti meg a napi munkaidő tartamára, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő.

Nem érdemes halogatni a felkészülést!

Azon vállalkozásoknál, amelyek rendelkeznek önálló munkaügyi osztállyal érdemes mielőbb elkezdeni a felkészülés. Ott pedig, ahol ilyen önálló osztály nincs, célszerű felvenni a kapcsolatot azzal a partnerrel, aki a munkaügyi és bérszámfejtési feladatokat elvégzi.

(A cikkhez felhasználtuk a Niveus témában szakértői cikkét.)

A kép mesterséges intelligencia használatával készült.