Lassan minden vállalkozásnál zárul a tavalyi évhez kapcsolódó beszámolók elkészítése. Ilyenkor mindenhol felmerül a kérdés: a megtermelt eredményből kívánnak-e kivenni jövedelmet a tulajdonosok. Sok helyen aktuális tehát az osztalékfizetés, így érdemes áttekinteni ennek szabályait.

Mi minősül osztaléknak?

Az osztalék a tulajdonosok számára kifizetett tőkejövedelem. Ide tartozik a részvényeseknek járó nyereségrészesedés, valamint az osztalékelőleg is. A jogi értelmezés szerint nemcsak magánszemélyek, hanem cégek is részesülhetnek osztalékban.

Az adózási szabályok szélesebb körben határozzák meg az osztalék fogalmát. Idetartozik például a számviteli előírások alapján osztalékként meghatározott jövedelem és a kamatozó részvények után járó kamat is. Bizonyos befektetési jegyek hozamai szintén osztaléknak minősülnek adózási szempontból.

Az osztalék kifizetése és adózása

‍Az osztalékfizetés különböző adóterhekkel jár; az osztalék után a kifizető cég is adózik, de annak a magánszemélynek, illetve cégnek is van adófizetési kötelezettsége, aki az osztalékot kapja. 

Az osztalékot terhelő adók az osztalékot fizető cég szempontjából

Az osztalékot fizető cégnél a választott adózási formáktól függően változik. 

• A társasági adó (tao) alá tartozó cégeknél az osztalékfizetés nem befolyásolja a nyereségadó mértékét. A 9 százalékos nyereségadót mindenképpen meg kell fizetni.

• A kisvállalati adó (KIVA) alá tartozó vállalkozásoknál az osztalék növeli az adóalapot. A jóváhagyott osztalék után 10 százalék KIVA-t kell fizetni.‍

Az osztalék kedvezményezettjének adózása - magánszemélynél

Amennyiben az osztalék kedvezményezettje magánszemély két adónemhez kapcsolódóan merül fel adófizetési kötelezettség:

• 15 százalék személyi jövedelemadó (szja) - ezt a teljes osztalék után meg kell fizetni

• A szociális hozzájárulási adó (szocho, 13 százalék) – itt figyelni kell arra, hogy a szochónak van felső határa (ez a szocho-plafon). Ez a minimálbér 24-szerese, azaz 2025-ben, a havi 290 800 forintos minimálbérrel és a 13 százalékos adókulccsal számolva (24290 8000,13) 907 296 forint. Így abban az esetben, ha az adózó más jövedelme (például munkabér) után ekkora összeget már befizettek az adóévben, akkor az osztalék vagy osztalékelőleg után szochot már nem kell fizetni.

Az osztalék kedvezményezettjének adózása - társaságnál

• TAO alany cégeknél a kapott osztalék csökkenti az adóalapot

• KIVA alany cégeknél szintén csökkenthető az adóalap az osztalék összegével

Tőzsdei részvények osztalékának adózása

Az Európai Gazdasági Térség tőzsdéin jegyzett részvények osztaléka után nem kell szochot fizetni. Például a BÉT-en jegyzett MOL részvények osztaléka után csak a 15 százalékos szjat kell fizetni, szochot nem.

Az osztalékelőleg kifizetésére vonatkozó szabályok

Az osztalékelőleg egy rugalmas pénzügyi eszköz a társaságok számára. Lehetővé teszi, hogy két beszámoló elfogadása között is jövedelemhez jussanak a tulajdonosok. Ez a lehetőség május 31-től a következő év május 31-ig áll fenn.

Ha az osztalékelőleget természetes személy tulajdonos kapja: az osztalékelőleg adózása kedvező, csak a 15 százalék személyi jövedelemadót kell megfizetni, amit a kifizető von le. A szociális hozzájárulási adót (szocho) ebben a fázisban még nem kell fizetni, csak akkor, ha az kifizetés ténylegesen osztalékká válik (az év zárását követően a tulajdonosok osztalék kifizetéséről döntenek).

A kifizetés feltétele ugyanakkor az, hogy a társaság rendelkezzen 6 hónapnál nem régebbi közbenső mérleggel. Ez igazolja, hogy van fedezet az osztalékelőleg kifizetésére. Közbenső mérleg nélkül nem lehet ilyen döntést hozni. Az osztalék kifizetéséről az adott társaság legfőbb szerve (például a taggyűlés) határozhat. 

Mi történik, ha az osztalékelőleg nem válik osztalékká? 

Amennyiben a társaság tulajdonosai az év zárásakor az osztelékelőleg fizetése ellenére úgy döntenének, hogy nem fizetnek osztalékot (így az osztalékelőleg nem válik osztalékká), az osztalékelőleg kölcsönnek minősül a társaságtól a tag felé. Kamatot kell utána fizetni, mégpedig az MNB alapkamat plusz 5 százalékpontot. Ha ezt a kölcsön visszafizetésekor elmulasztják, az kamatkedvezményből származó jövedelemnek számít, ami után szja-t és szocho-t is kell fizetni.

Ez az írás a BUPA partnere a Bookkeepie szakértőinek írásai alapján készült. A Bookkeepie egy platform, amely összeköti a könyvelőket, bérszámfejtőket, adótanácsadókat és könyvvizsgálókat a szolgáltatásokat kereső vállalkozásokkal egyszerűen, gyorsan és hatékonyan. Ha még keresed az ideális könyvelő partnered ajánljuk figyelmedbe a BUPA könyvelőkereső szolgáltatását, ahol több mint 300 könyvelő ajánlatai közül választhatsz.