Melyik adat és hogyan javítható?

Az attól függ, hogy melyik módszert (I.-III.) választjuk a helyesbítésre.

I. Számlával egy tekintet alá eső okirat módszere esetében:

- a sorszám, a kelte, az eredeti számlára való hivatkozás mellett

- csak azokat az adatokat kell szerepeltetni, amelyek javításra vagy módosításra kerülnek.

II. A helyesbítő számla kiállítása módszer esetében:

- a sorszám, a kelte, az eredeti számlára való hivatkozás mellett

- az eredeti számlaadatok, kompletten ismét, de már jól szerepelnek a helyesbítésre szorult adatok is.

III. A sztornó és az új számla módszer esetében:

Az új számlán:

- szintén mintegy ismétlésként az eredeti számla adatai szerepelnek a már megfelelő módon, valamint ajánlatos hivatkozni az eredeti számlára is megjegyzésként.

A sztornó számla esetében

- az eredeti számlán feltüntetett adatok kell, hogy szerepeljenek a tételek az eredeti összegek negatív előjelével, azaz mínuszosan.

Nézzünk meg néhány példát, hogy a sztornózást követően, az új számlán mit lehet javítva szerepeltetni.

• Az értékesítő adatait, ha még például nem az új cím szerepelt.

• A beszerző adatait, pl. ha elírtuk a vevő nevét.

• Az értekesített termék nevét, mennyiségét, cikkszámát stb.

• Az alkalmazott adó mértékét, pl. egyik tételnél 27%-os áfa kulcs szerepel AAM helyett >> fokozott figyelemmel kell lenni, az esetleges adókülönbözetre, bevallási és adókötelezettségre!

• A teljesítési időpont csak akkor javítható, ha eredetileg hibásan került feltüntetésre. Önmagában a helyesbítés nem változtatja meg az ügylet teljesítésének időpontját.