Közeli fotó laptopon és számológépen egyszerre dolgozó kezekről
Közeli fotó laptopon és számológépen egyszerre dolgozó kezekről
Közeli fotó laptopon és számológépen egyszerre dolgozó kezekről

Számlakorrekciók I.

Számlakorrekciók I.

Számlakorrekciók I.

Mosolygó nő elegáns öltözetben, irodai környezetben, könyöklő mozdulattal.

Morvai Natália

2022. okt. 4.

Mosolygó nő elegáns öltözetben, irodai környezetben, könyöklő mozdulattal.

Morvai Natália

2022. okt. 4.

Mosolygó nő elegáns öltözetben, irodai környezetben, könyöklő mozdulattal.

Morvai Natália

2022. okt. 4.

Előfordulhat, hogy valamely szerződéses adat – amely egyik vagy mindkét fél számára fontos lehet (pl. megrendelés szám, PO szám stb), de nem kötelező tartalmi elem – nem kerül fel a számlára vagy hiányosan, netán elírással. Ez esetben van lehetőség a számla korrekcióra, ugyanakkor nem kötelező a módosítás.

Azonban ha a számla valamely kötelező tartalmi elemében hibás vagy hiányos, vagy a teljesítéssel összefüggésben tartalmaz eltérést, hibát, hiányosságot, akkor már szükségessé válik a számla korrekciója.

Előfordulhat az az eset is, amikor például az utólagos pénzvisszatérítés miatt, vagy akár a visszavitt tételek miatt válik szükségesség a módosítás.

Foglaljuk össze a fentieket!

A számla javítása két fő esetben szükséges:

  1. ha kibocsátott bizonylatról kiderül, hogy hibás vagy hiányos;

  2. ha valamely utólagosan bekövetkezett esemény vagy tény miatt szükséges az eredeti számla adatainak módosítása.

Fontos a hibás bizonylatok javítása, mind a kibocsátói, mind a befogadói oldalról, mivel az áfa törvény csak a tartalmilag és formailag is helyes bizonylat elszámolását fogadja el.

Utólagosan bekövetkező események kapcsán leggyakoribb esetek az alábbiak:

Az utólagos árengedmény esetében az áfa törvény csak lehetőségként jelzi a számlamódosítást, és nem feltétlen kötelezettségként. Ezt úgynevezett nem számlázott árengedménynek nevezzük. A gyakorlatban akkor fordul elő, ha az engedmény nem rendelhető hozzá egyetlen konkrét szállításhoz sem. Ilyen esetben nem számla, hanem számviteli bizonylat kerül kiállításra a felek elszámolásához.

A fentiektől eltérően a pénz-visszatérítéses promóció esetében nem számlahelyesbítésről (annak kötelező vagy választható lehetőségéről) hanem egy szigorú bizonylatolási szabályról kell beszéljünk a gyakorlatban. 

  1. Ezen esetben rendelkezni kell: pénzvisszatérítésre jogosult felé kiállított számla másolatával, amely igazolja, hogy a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet belföldi adóköteles ügylet volt,

  2. rendelkeznie kell a pénz átutalásáról, kifizetéséről szóló bizonylattal, amely tartalmazza

2.1. a pénzvisszatérítésre jogosult nevét, lakcímét és – adóalany esetén – adószámát,

2.2. a pénzvisszatérítésre jogosult nyilatkozata alapján az adólevonási jogra vonatkozó tájékoztatást az adott ügylet vonatkozásában.

Az utólagos árengedményen túl az áfatörvény egyes feltételek szerint adott ügyletek meghiúsulása esetén is megengedi az adóalap-korrekciót. A termékértékesítés, a szolgáltatás nyújtása, a termék közösségen belüli beszerzése esetén az adó alapja utólag csökken például (leggyakoribb esetek):

  1. a szerződés módosulása,

  2. valamint megszűnése – ideértve a szerződés érvénytelenségének és létre nem jöttének eseteit is – miatt,

  3. egészben vagy részben visszatérített, visszatérítendő előleg vagy ellenérték összegével, ha

  4. a számla érvénytelenítéséről vagy módosításáról az értékesítő, szolgáltatást nyújtó gondoskodik,

  5. a betétdíjas termék visszaváltása során a betétdíjat visszatérítik,

  6. az elállás,

  7. a teljesítés meghiúsulása esetén.

Előfordulhat, hogy valamely szerződéses adat – amely egyik vagy mindkét fél számára fontos lehet (pl. megrendelés szám, PO szám stb), de nem kötelező tartalmi elem – nem kerül fel a számlára vagy hiányosan, netán elírással. Ez esetben van lehetőség a számla korrekcióra, ugyanakkor nem kötelező a módosítás.

Azonban ha a számla valamely kötelező tartalmi elemében hibás vagy hiányos, vagy a teljesítéssel összefüggésben tartalmaz eltérést, hibát, hiányosságot, akkor már szükségessé válik a számla korrekciója.

Előfordulhat az az eset is, amikor például az utólagos pénzvisszatérítés miatt, vagy akár a visszavitt tételek miatt válik szükségesség a módosítás.

Foglaljuk össze a fentieket!

A számla javítása két fő esetben szükséges:

  1. ha kibocsátott bizonylatról kiderül, hogy hibás vagy hiányos;

  2. ha valamely utólagosan bekövetkezett esemény vagy tény miatt szükséges az eredeti számla adatainak módosítása.

Fontos a hibás bizonylatok javítása, mind a kibocsátói, mind a befogadói oldalról, mivel az áfa törvény csak a tartalmilag és formailag is helyes bizonylat elszámolását fogadja el.

Utólagosan bekövetkező események kapcsán leggyakoribb esetek az alábbiak:

Az utólagos árengedmény esetében az áfa törvény csak lehetőségként jelzi a számlamódosítást, és nem feltétlen kötelezettségként. Ezt úgynevezett nem számlázott árengedménynek nevezzük. A gyakorlatban akkor fordul elő, ha az engedmény nem rendelhető hozzá egyetlen konkrét szállításhoz sem. Ilyen esetben nem számla, hanem számviteli bizonylat kerül kiállításra a felek elszámolásához.

A fentiektől eltérően a pénz-visszatérítéses promóció esetében nem számlahelyesbítésről (annak kötelező vagy választható lehetőségéről) hanem egy szigorú bizonylatolási szabályról kell beszéljünk a gyakorlatban. 

  1. Ezen esetben rendelkezni kell: pénzvisszatérítésre jogosult felé kiállított számla másolatával, amely igazolja, hogy a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet belföldi adóköteles ügylet volt,

  2. rendelkeznie kell a pénz átutalásáról, kifizetéséről szóló bizonylattal, amely tartalmazza

2.1. a pénzvisszatérítésre jogosult nevét, lakcímét és – adóalany esetén – adószámát,

2.2. a pénzvisszatérítésre jogosult nyilatkozata alapján az adólevonási jogra vonatkozó tájékoztatást az adott ügylet vonatkozásában.

Az utólagos árengedményen túl az áfatörvény egyes feltételek szerint adott ügyletek meghiúsulása esetén is megengedi az adóalap-korrekciót. A termékértékesítés, a szolgáltatás nyújtása, a termék közösségen belüli beszerzése esetén az adó alapja utólag csökken például (leggyakoribb esetek):

  1. a szerződés módosulása,

  2. valamint megszűnése – ideértve a szerződés érvénytelenségének és létre nem jöttének eseteit is – miatt,

  3. egészben vagy részben visszatérített, visszatérítendő előleg vagy ellenérték összegével, ha

  4. a számla érvénytelenítéséről vagy módosításáról az értékesítő, szolgáltatást nyújtó gondoskodik,

  5. a betétdíjas termék visszaváltása során a betétdíjat visszatérítik,

  6. az elállás,

  7. a teljesítés meghiúsulása esetén.