


Személyautó-használat a vállalkozásban – Milyen költségek számolhatók el?
Személyautó-használat a vállalkozásban – Milyen költségek számolhatók el?
Személyautó-használat a vállalkozásban – Milyen költségek számolhatók el?
Számos cégtulajdonos használja saját vagy közvetlen családtagjai autóját a vállalkozás ügyeinek intézése során.
Milyen lehetőségek vannak ilyen esetben a költségek elszámolására?
Ebben a bejegyzésben ennek szabályait foglaljuk össze a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) iránymutatásai alapján.
Számos cégtulajdonos használja saját vagy közvetlen családtagjai autóját a vállalkozás ügyeinek intézése során.
Milyen lehetőségek vannak ilyen esetben a költségek elszámolására?
Ebben a bejegyzésben ennek szabályait foglaljuk össze a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) iránymutatásai alapján.
Peak
2024. nov. 18.
Peak
2024. nov. 18.
Peak
2024. nov. 18.
Amennyiben egy vállalkozás tulajdonosa saját vagy közvetlen családtagjai személyautóját használja üzleti célra annak költségeit alapesetben
kiküldetési rendelvénnyel vagy
útnyilvántartás alapján számolhatja el.
Személygépjármű-használatra költségtérítést munkaviszony és más (például megbízási, tagi) jogviszonyok alapján is lehet adni mindazoknak, akik a vállalkozás tevékenységében közreműködnek. Az alábbiakban az üzleti utakra vonatkozó szabályokat részletezzük (a munkába járás költségeinek térítésére más előírások vonatkoznak).
Költségtérítés kiküldetési rendelvény alapján
A kiküldetési rendelvénynek a személyi jövedelemadózásról szóló törvény által meghatározott formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie. A kifizető (a vállalkozás) állítja ki két példányban. Szerepelnie kell rajta:
a magánszemély nevének, adóazonosító jelének,
a gépjármű gyártmányának, típusának, forgalmi rendszámának,
a hivatali, üzleti utazás céljának, időtartamának, útvonalának,
a futásteljesítményének,
az utazás költségtérítésének, a költségtérítés kiszámításához szükséges adatoknak.
Előnye, hogy nem kell utána adót és járulékot fizetni, ha a költségtérítés összege nem haladja meg a jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható mértéket. Ez azt jelenti, hogy az üzemanyagköltség nem több mint az igénybe vett saját személygépkocsi üzemanyag-fogyasztási normája és a NAV által közzétett üzemanyagárral számított összeg, illetve a kilométerenkénti 15 forint általános személygépkocsi-normaköltség. (Az aktuálisan alkalmazható üzemanyagárakról és a tevékenységhez használt gépjárművek fogyasztási normáiról a NAV itt elérhető oldalán lehet tájékozódni.)
Ha a költségtérítés összege több az így meghatározott összegnél, akkor a teljes összeg adóköteles bevétel. Ilyen esetben a költségtérítésben részesülő magánszemély dönt arról, hogy ezzel szemben költségként elszámolja az igazolás nélkül elszámolható összeget (a norma és a közzétett üzemanyagár alapján megállapított üzemanyagköltséget, illetve a kilométerenkénti 15 forintos normaköltséget) és a fennmaradó részre adót fizet.
A másik lehetőség, hogy a gépjármű használatával kapcsolatosan felmerülő költségekről a tulajdonos magánszemély számlákat gyűjti és a gépjármű használatáról útnyilvántartást vezet, a felmerülő költségeket pedig arányosítja a hivatali és a magáncélból megtett utak alapján.
Költségelszámolás útnyilvántartás alapján
A vállalkozás fizethet költségtérítést személygépjármű-használattal összefüggésben a tulajdonosnak, ügyvezetőnek, munkavállalónak vagy más jogviszony alapján a vállalkozás érdekében közreműködőnek útnyilvántartás alapján is. Ilyen esetben ugyanakkor a költségtérítés címén kapott összeg adóköteles bevételnek számít, amellyel szemben a felmerült költségeket el lehet számolni az üzleti, hivatali utakra.
A költségelszámolásnak két módja lehet
a norma és a NAV által közzétett üzemanyagár alapján megállapított üzemanyagköltség, illetve a kilométerenkénti 15 forintos normaköltség számla nélküli elszámolása vagy
számlával igazolt üzemanyag-vásárlás, illetve számlával (bizonylattal) igazolt fenntartási, javítási és felújítási költségek. Ez utóbbi esetben a költségeket a magán és hivatali használat alapján arányosítani kell.
Ennél az elszámolásnál minden esetben számolni kell a cégautóadóval is.
Érdemes talán kiemelni azt is, hogy a NAV által közzétett üzemanyagár alapján történő költségmegállapítást azok nem használhatják, akik az üzemanyag forgalmi adóját az áfatörvény szabályai szerint levonják.
A költségelszámolás alapján ilyen esetben az útnyilvántartás, amelyen mindenképp fel kell tüntetni
a gépjármű típusát,
forgalmi rendszámát,
az üzemanyagnormát,
a kilométeróra állását az év első és utolsó napján,
az utazás időpontját,
az utazás célját (honnan-hova utazott),
a felkeresett üzleti partnerek megnevezését,
a közforgalmú útvonalon megtett kilométerek számát.
Mindazoknak, akik a ténylegesen felmerült költségek alapján számolják el a személygépjármű-használattal összefüggő kiadásokat az ajánlható, hogy az útnyilvántartásban ne csak a hivatali utakat szerepeltessék tételesen, hanem a magáncélú utakat is, ez ugyanis nagyban könnyíti a költségek arányosítását.
Egy vállalkozás zavartalan működtetéséhez elengedhetetlen a nyilvántartások, elszámolások pontos, az előírásoknak megfelelő vezetése. A könyvelőnk kiválasztása során érdemes körültekintően eljárni, hiszen az egyik legfontosabb területet, pénzügyi kimutatásainknak felügyeletét bízzuk rá. Az ideális partner megtalálását segíti a BUPA könyvelőkereső szolgáltatása, ahol 300 könyvelő ajánlatai közül választhatsz.
Amennyiben egy vállalkozás tulajdonosa saját vagy közvetlen családtagjai személyautóját használja üzleti célra annak költségeit alapesetben
kiküldetési rendelvénnyel vagy
útnyilvántartás alapján számolhatja el.
Személygépjármű-használatra költségtérítést munkaviszony és más (például megbízási, tagi) jogviszonyok alapján is lehet adni mindazoknak, akik a vállalkozás tevékenységében közreműködnek. Az alábbiakban az üzleti utakra vonatkozó szabályokat részletezzük (a munkába járás költségeinek térítésére más előírások vonatkoznak).
Költségtérítés kiküldetési rendelvény alapján
A kiküldetési rendelvénynek a személyi jövedelemadózásról szóló törvény által meghatározott formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie. A kifizető (a vállalkozás) állítja ki két példányban. Szerepelnie kell rajta:
a magánszemély nevének, adóazonosító jelének,
a gépjármű gyártmányának, típusának, forgalmi rendszámának,
a hivatali, üzleti utazás céljának, időtartamának, útvonalának,
a futásteljesítményének,
az utazás költségtérítésének, a költségtérítés kiszámításához szükséges adatoknak.
Előnye, hogy nem kell utána adót és járulékot fizetni, ha a költségtérítés összege nem haladja meg a jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható mértéket. Ez azt jelenti, hogy az üzemanyagköltség nem több mint az igénybe vett saját személygépkocsi üzemanyag-fogyasztási normája és a NAV által közzétett üzemanyagárral számított összeg, illetve a kilométerenkénti 15 forint általános személygépkocsi-normaköltség. (Az aktuálisan alkalmazható üzemanyagárakról és a tevékenységhez használt gépjárművek fogyasztási normáiról a NAV itt elérhető oldalán lehet tájékozódni.)
Ha a költségtérítés összege több az így meghatározott összegnél, akkor a teljes összeg adóköteles bevétel. Ilyen esetben a költségtérítésben részesülő magánszemély dönt arról, hogy ezzel szemben költségként elszámolja az igazolás nélkül elszámolható összeget (a norma és a közzétett üzemanyagár alapján megállapított üzemanyagköltséget, illetve a kilométerenkénti 15 forintos normaköltséget) és a fennmaradó részre adót fizet.
A másik lehetőség, hogy a gépjármű használatával kapcsolatosan felmerülő költségekről a tulajdonos magánszemély számlákat gyűjti és a gépjármű használatáról útnyilvántartást vezet, a felmerülő költségeket pedig arányosítja a hivatali és a magáncélból megtett utak alapján.
Költségelszámolás útnyilvántartás alapján
A vállalkozás fizethet költségtérítést személygépjármű-használattal összefüggésben a tulajdonosnak, ügyvezetőnek, munkavállalónak vagy más jogviszony alapján a vállalkozás érdekében közreműködőnek útnyilvántartás alapján is. Ilyen esetben ugyanakkor a költségtérítés címén kapott összeg adóköteles bevételnek számít, amellyel szemben a felmerült költségeket el lehet számolni az üzleti, hivatali utakra.
A költségelszámolásnak két módja lehet
a norma és a NAV által közzétett üzemanyagár alapján megállapított üzemanyagköltség, illetve a kilométerenkénti 15 forintos normaköltség számla nélküli elszámolása vagy
számlával igazolt üzemanyag-vásárlás, illetve számlával (bizonylattal) igazolt fenntartási, javítási és felújítási költségek. Ez utóbbi esetben a költségeket a magán és hivatali használat alapján arányosítani kell.
Ennél az elszámolásnál minden esetben számolni kell a cégautóadóval is.
Érdemes talán kiemelni azt is, hogy a NAV által közzétett üzemanyagár alapján történő költségmegállapítást azok nem használhatják, akik az üzemanyag forgalmi adóját az áfatörvény szabályai szerint levonják.
A költségelszámolás alapján ilyen esetben az útnyilvántartás, amelyen mindenképp fel kell tüntetni
a gépjármű típusát,
forgalmi rendszámát,
az üzemanyagnormát,
a kilométeróra állását az év első és utolsó napján,
az utazás időpontját,
az utazás célját (honnan-hova utazott),
a felkeresett üzleti partnerek megnevezését,
a közforgalmú útvonalon megtett kilométerek számát.
Mindazoknak, akik a ténylegesen felmerült költségek alapján számolják el a személygépjármű-használattal összefüggő kiadásokat az ajánlható, hogy az útnyilvántartásban ne csak a hivatali utakat szerepeltessék tételesen, hanem a magáncélú utakat is, ez ugyanis nagyban könnyíti a költségek arányosítását.
Egy vállalkozás zavartalan működtetéséhez elengedhetetlen a nyilvántartások, elszámolások pontos, az előírásoknak megfelelő vezetése. A könyvelőnk kiválasztása során érdemes körültekintően eljárni, hiszen az egyik legfontosabb területet, pénzügyi kimutatásainknak felügyeletét bízzuk rá. Az ideális partner megtalálását segíti a BUPA könyvelőkereső szolgáltatása, ahol 300 könyvelő ajánlatai közül választhatsz.