Szerintem te is találkoztál már olyan online magazin, hírportál, ingyenes applikáció - és még sorolhatnám – felülettel, melyek kapcsán adhattál „támogatás”-t a fenntartásukra, továbbfejlesztésükre. Az is lehet, hogy már te is gondolkoztál ilyen konstrukción vagy akár már működteted.

De vajon ezek a „támogatások” valóban minden szempontból, különösképpen az adózási oldalról megközelítve, támogatásoknak minősülnek? Szerinted vállalkozásként adományozhatsz egy másik vállalkozás által üzemeltetett felületnek, úgy, hogy azt el is tudd számolni? Vagy csak civil szervezeteknek adhatsz? Vagy bárkinek, ha cserében reklámozhatod a terméked, szolgáltatásod? 

Az biztos, hogy még egy oldalnyi kérdést tudnék feltenni, ahhoz, hogy lásd nem minden az, aminek hívjuk, s bár akár a szándék, akár a jogi keret támogatás, adomány célú, attól még az adójog nem biztos, hogy adómentesen engedi elszámolni. Arról nem is beszélve, hogyha jellemzően pénzjuttatásért cserébe, a terméked/szolgáltatásod/vállalkozásod megjelenítésére lesz lehetőséged, akkor ez inkább reklám, mint szimplán önkéntes adomány. Jelen cikkben gondolatébresztőként olvashatsz az egyes kategóriákról, azok adójogi vonzatainak kérdésköréről.

Napjainkban gyakori, hogy akár egy online magazin, akár egy ingyenes applikáció részére juttathatunk el/kérhetünk akár csak 500 vagy pár ezer forintot „támogatásként”. Valójában ekkor nem adomány célról beszélhetünk, hanem visszafizetési kötelezettség nélküli juttatásról. Jó, ha tudod, hogy az a vállalkozás, aki kapja, neki számlát kell erről kiállítania, és a bevételei között kimutatni és az adózási módjától függően elszámolni. Aki vállalkozásként, a „támogatást” fizeti, annak ez pénzügyi szempontból kiadás lesz. Ugyanakkor a költségelszámolási szempontból ez egy ráfordítás lesz, ami nem a vállalkozása érdekében merült fel. Ezért ezt költségként nem tudja elszámolni, sőt akár az adózási módjától függően adóalapot növelő tétel lesz, azaz erre pluszban (neki is) adót kell fizetnie.

A szponzoráció a támogatások egyik fajtája, de a gyakorlati és valós tartalma alapján csak részben minősül támogatásnak. Ebben az esetben a vállalkozás (szponzor) olyan szándékkal juttat pénzt a befogadónak, hogy a befogadó közvetett vagy közvetlen módon a juttató vállalkozást, annak termékét, stb. bemutassa. Ezt nyugodtan nevezhetjük reklámnak is. A vonatkozó szerződésnek is ezen valós tartalmat kell a jogi keretek közé leképeznie. Valamint a befogadónak számlát kell kiállítania és annak összegét a bevételei között kimutatnia, és az adózási módjától függően ebből a jövedelmét és adóját kiszámítania, illetve megfizetnie. Általában ezen ügyletek magasabb összegűek, mint pár ezer forint, így a jövedelemadón túl az általános forgalmi adó is jelentős értéket képviselhet, ezért nagyon fontos körültekintően eljárni. Ezen ügyletek általában a juttató (szponzor) szempontjából elszámolható költségnek szoktak minősülni.

Mikor minősül ténylegesen adománynak a jutatott támogatás?

Adomány: Magyarországon, a civil szervezetekre vonatkozó szabályok alapján alapított civil szervezetek fogadhatnak a céljaikat és tevékenységeiket támogató hozzájárulást, vagyis adományt. Adomány lehet: pénz, tárgyi dolog, illetve szolgáltatás is.

Vagyis a civil szervezetek részére nyújtott hozzájárulás jelentheti egyedül az adományozást, támogatást, melynek kapcsán a juttató vállalkozás részéről adófizetési kötelezettség nem merülhet fel. Sőt az adakozó vállalkozás, akár adókedvezményt is tud a megfelelő iratok birtokában igénybe venni. Azt, hogy a támogatást kérő valóban civil szervezet-e vagy sem, ezen a linken ( https://birosag.hu/civil-szervezetek-nevjegyzeke ) tudod ellenőrizni.

Vagyis nem minden az, aminek látszik, ahogy azt a mindennapi szóhasználatban is értjük. Tanácsként írom, hogy az ügyleteket nem a nevük, vagy a szerződés neve alapján kell megítélni, hanem konkrét tartalmuk alapján. Mindig érdemes előre tájékozódni adózási szakembertől a lehetőségekről és az esetleges kötelezettségekről, hogy utólag ne érjen minket „meglepetés”.