Jelentősen emelkedett a Széchenyi Kártya Programban elérhető vállalkozói hitelek iránti kereslet október óta, amikor több konstrukció kamata évi fix 3 százalékra csökkent. A Széchenyi MAX+ konstrukciókra 16 hét alatt 19 102 igénylés érkezett 1011 milliárd forint összegben. Ez volumenében nagyobb hitelkeresletet jelent, mint amennyi a korábbi évek átlagában jellemzően 6-8 hónap alatt realizálódott a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint. 

A népszerűség persze nem véletlen, a programban elérhető konstrukciók ugyanis nagyon rugalmasan felhasználható kamat- és díjtámogatott kölcsönök. Nézzük milyen célokra, kik, milyen feltételek teljesülése esetén igényelhetik ezeket a termékeket!

Mire használhatók fel a kamatcsökkentéssel érintett hitelek?

A Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX+ és a Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+ lényegében egy hitelkeret, azaz a futamidő alatt bármikor lehívható a vállalkozás igényeknek megfelelően, a visszatöltést követően pedig újra fel lehet használni a pénzt a keret összegéig. 

Ezeknek a konstrukcióknak a kamata október 6-ától évi 4,5 százalékról csökkent 3 százalékra. Az igényelhető összeg 1–250 millió forint között alakulhat, a futamidő legfeljebb 3 év lehet. 

A két folyószámlakeret szabadon felhasználható (nem kell számlával igazolni azt, hogy mire költötte a vállalkozás). Az ilyen hitelkeretből általában a napi működést költségeit fizetik a vállalkozások, egyfajta puffer lehet a számukra, segítve a számlák időben történő kifizetését. 

A Széchenyi Likviditási hitel MAX+ egy legfeljebb 3 éves futamidőre igénybe vehető hitel, amelyet havi egyenlő részletekben kell visszafizetni. A kamat itt is októberben csökkent 4,5 százalékról évi fix 3 százalékra. Az igényelhető összeg ennél a konstrukciónál is 1–250 millió forint között alakulhat azzal, hogy legfeljebb 9 hónap türelmi idővel kell megkezdeni a tőke törlesztését (kamatot a türelmi idő alatt is fizetni kell). 

Ez is szabad felhasználású hitel. A leggyakrabban készletfinanszírozásra, illetve a napi működésre költik ezt a hitelt is a vállalkozások, van azonban példa arra is, hogy kisebb beruházásokat (például gyorsan megtérülő informatikai fejlesztéseket) finanszíroznak ebből a forrásból. 

A Széchenyi Mikrohitel Max+ egy beruházási típusú hitel, de a megítélt összeg 20 százaléka forgóeszköz beszerzésre is fordítható. Érdemes kiemelni ennél a terméknél, hogy kezdő vállalkozások is igényelhetik (banki hitelt általában legalább 2-3 éves működési múlttal igényelhetnek a vállalkozások). 

Ennél a konstrukciónál is októbertől 3 százalék a kamat (korábban 3,5 százalék volt). Itt a maximálisan igényelhető hitelösszeget is emelték 140 millió forintról 150 millióra. A hitel futamideje 13 hónap és 120 hónap között alakulhat. 

Milyen egyéb hitelek érhetők el a programban?

A Széchenyi Kártya Programban vannak klasszikus beruházási célú kölcsönök is: a Széchenyi Beruházási hitel MAX+, az Agrár Széchenyi Beruházási hitel MAX+, illetve elérhető kedvezményes lízingkonstrukció is (a Széchenyi Lízing MAX+). Ezeknél a kamat októberben nem változott; korábban is 3 százalék volt, sőt, kivételes esetekben (zöld beruházásoknál) ennél alacsonyabb is lehet.

A kölcsön összege ezeknél a módozatoknál 1 millió forint és 500 millió forint között alakulhat. A futamidő akár 10 év is lehet. A türelmi idő pedig 2 évig is húzódhat. 

Kik, milyen feltételekkel igényelhetik a Széchenyi MAX+ hiteleket?

A program mikro-, kis- és középvállalkozásoknak szól – társas vállalkozások és egyéni vállalkozók is igényelhetik ezeket a hiteleket. Fontos feltétel ugyanakkor, hogy legalább egy teljes lezárt üzleti évvel rendelkezzen a vállalkozás, nem lehet továbbá köztartozása vagy adótartozása, és nem szerepelhet a negatív KHR-listán. Általában elutasítják továbbá a hitelkérelmet a bankok akkor is, ha a vállalkozásnál a hitelkérelmet megelőző fél éven belül tulajdonosváltozás volt. 

Az igényelhető hitel összegét a folyószámla és likviditási hiteleknél általában az éves árbevétel határozza meg – annak 20-30 százalékánál jellemzően nem ítélnek meg magasabb összeget. A beruházási célú hiteleknél a cég eredménytermelő képességét vizsgálja a bank; a múltat és a jövőt egyaránt – utóbbi megítéléséhez pedig alapos üzleti, pénzügyi tervet is kérnek a cég kimutatásai (éves beszámolók, naplófőkönyv) mellett. 

Célszerű számolni azzal is, hogy ezekhez a hitelekhez jellemzően fedezetet is kérnek a bankok. Ez lehet ingatlanfedezet, illetve készfizető kezességvállalás. 

Amennyiben érdekel a hitellehetőség, de szeretnél bővebben tájékozódni, ajánljuk figyelmedbe a BUPA workshopjait.