A kézi nyugtatömböt egyelőre még lehet használni Magyarországon, az a gyakorlat azonban, hogy ezt majd a hónap végén leadjuk a könyvelőnek, és ezzel minden az adózással és számvitellel kapcsolatos feladatot teljesítettünk, véget ért. 2026 szeptember 1-jétől ugyanis az eladott termékek és szolgáltatások értékesítéséről kiállított nyugták adatait minden vállalkozónak, a kézi, papír vagy papíralapú nyugtatömböt használóknak is 3 napon belül be kell jelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.

Fontos, hogy a három napos határidő naptári napot jelent: a hétvégi és munkaszüneti napokat is figyelembe kell venni. Magyarán a pénteken kiállított nyugták adatait legkésőbb hétfőn rögzíteni kell a NAV rendszerében.

Kikre vonatkozik a kötelezettség?

Mindenkire. Azoknak vállalkozóknak, akiknél a kiállított nyugták adatait az általuk használt rendszer automatikusan továbbítja a NAV-hoz, a szeptember 1-jei határidővel nem változik semmi – náluk a nyugták adatai eddig is eljutottak az adóhivatalhoz. Ott azonban, ahol nem ilyen rendszer működik most dönteni kell arról, hogy

-          manuálisan rögzítik a nyugták adatait a NAV rendszerében vagy

-          olyan megoldást választanak, amely az adatokat automatikusan továbbítja a NAV-hoz.

Előbbi esetben a NAV KOBAK-portálon kell bejelenteni az adatokat. A KOBAK a Külső Online Bejelentő- és Adatszolgáltató Keretrendszer rövidítése, de sokszor pénztárgép portálként hivatkoznak rá. Használatát a cikkben (alább) részletesen bemutatjuk.

Az automatikus adattovábbításra két megoldás is van:

-          az egyik a felhőalapú e-pénztárgép. Ez egy mobilon vagy táblagépen futó alkalmazás, ilyet a NAV is biztosít, ingyenesen használható már 2025 júliusa óta.

-          a másik a hardveralapú e-pénztárgép. Ez olyan adóügyi egységgel felszerelt eszköz, amely folyamatos kapcsolatot biztosít a NAV-val. (Azok, akik jelenleg online pénztárgép használatára kötelezettek csak ezt a megoldást választhatják.) 

Mikor, melyik megoldást célszerű használni?

Az adatok automatikus továbbítása mindig a legkényelmesebb megoldás – alapesetben nem fordulhat elő téves rögzítés (hibák persze előfordulhatnak), és nem felejtődik el az adatszolgáltatás. Ez utóbbi különösen azért fontos, mert az adatszolgáltatás elmaradása az egyik legsúlyosabb adóvétség, célszerű tehát erre fokozottan figyelemmel lenni.

Az automatikus továbbítás mellett szóló érv továbbá, hogy most – figyelemmel az ingyenesen elérhető eszközökre (a NAV mellett számos számlázóprogramot kínáló vállalkozás is ingyenesen tesz elérhetővé rendszerében ilyen megoldást) – található olyan megoldás, amelynek nincs érdemi beruházási költsége (elegendő akár egy okostelefon). Ezzel szemben megspórolható például a nyugta vásárlás költsége.

Kis forgalmú vállalkozásoknál, vagy például eseti bevétellel rendelkező szervezeteknél (például egyesületeknél) előfordulhat ugyanakkor az is, hogy egyszerűbb a kiállított nyugták adatainak manuális rögzítése. Minden az előbb felsorolt esetben a könyvelővel érdemes egyeztetni.

Határidők, szükséges adatok

A kiállított nyugták adatai – ahogy arról korábban már volt szó – a kiállítástól számított három napon belül kell rögzíteni a NAV KOBAK-portálján. Az adatokat adónemenként összegezve kell megadni. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a különböző általános forgalmi adó tartalmú (áfa-tartalmú) termékek vagy szolgáltatások nyugtáinak adatait külön kell megadni.

A rögzítés egyszerű, kevés adatra van szükség. Ezek (adónemenként)

-          az első kiállított nyugta sorszáma,

-          a kiállított nyugták darabszáma,

-          a nyugták összege (a befolyt bevétel)

-          amennyiben a nyugtát nem forintban állították ki, akkor a pénznem, illetve annak árfolyama (forintban).

Adatok rögzítése

Az adatokat az tudja bejelenteni, akinek a vállalkozás nevében van jogosultsága szervezet nevében eljárni. Ehhez ügyfélkapu/DÁP elérhetőségre van szükség.

NAV KOBAK portálra bejelentkezést követően a „NYUGTA ADATOK RÖGZÍTÉSE” menüpontban az „ADATSZOLGÁLTATÁS RÖGZÍTÉSE” gombbal lehet új adatszolgáltatást indítani. A vállalkozás alapadatai – név, cím, adószám – automatikusan megjelennek a felületen.

Ezt követően ki kell választani a nyugta kibocsátásának módját, majd meg kell adni a tárgynapot, vagyis azt a napot, amelyre az adatszolgáltatás vonatkozik a bizonylat kibocsátásának kelte alapján. Itt kell rögzíteni a kezdő nyugta sorszámát is. A pénznem alapértelmezés szerint forint, de ha a nyugtát más pénznemben állították ki, a pénznemet és az árfolyamot is rögzíteni kell.

Ezután az értékesítési adatokat kell megadni. A kézi nyugtáknál az értékesítési, valamint a módosító vagy érvénytelenítő nyugták értékeit külön oszlopban, adónemenként kell rögzíteni. A kitöltés után az „ADATOK RÖGZÍTÉSE” gombbal küldhető be az adatszolgáltatás.

Ha számítógéppel állítjuk ki a nyugtát

Számítógépes nyugták esetében elsőként a nyugták kiállításához használt szoftvert kell felvenni a rendszerbe. Ezt a „NYUGTA KIÁLLÍTÓ SZOFTVER FELVÉTELE” gombbal lehet megtenni: a felugró ablakban meg kell adni a program nevét, majd el kell menteni.

Az adatszolgáltatás rögzítése ezután hasonlóan történik, mint a kézi nyugtáknál. Ki kell választani a nyugta kiállító szoftvert, meg kell adni a tárgynapot és a kezdő nyugtasorszámot, valamint szükség esetén a pénznemet és az árfolyamot.

A számítógépes nyugták értékesítési adatait szintén adónemenként, az értékesítési és a módosító vagy érvénytelenítő nyugtákat külön kezelve kell rögzíteni.

Érdemes ellenőrizni a korábbi adatokat is

A már rögzített adatszolgáltatások listában jelennek meg, külön nézetben a kézi és a számítógépes nyugták. A lista egy meghatározott időszakra is leszűrhető. Ha hibás adat került be, az adatszolgáltatás javítható, tévesen többször beküldött adatszolgáltatás pedig érvényteleníthető.

A korábbi adatszolgáltatások Excel-formátumban is letölthetők. Ehhez meg kell adni az exportálni kívánt időszak kezdő és végdátumát, majd az „EXPORTÁLÁS” gombra kattintva letölthető az adott időszak rekordjait tartalmazó excelt (XLSX-fájt).

(A címlapkép mesterséges intelligencia használatával készült.)