Vállalkozás típusok jellemzői II. – Társas vállalkozások I. – Kkt. és Bt.
Vállalkozás típusok jellemzői II. – Társas vállalkozások I. – Kkt. és Bt.
Vállalkozás típusok jellemzői II. – Társas vállalkozások I. – Kkt. és Bt.
Morvai Natália
2023. febr. 20.
Morvai Natália
2023. febr. 20.
Morvai Natália
2023. febr. 20.
Az előző cikkemben az egyéni vállalkozás (EV) jellemzőit mutattam be. Az EV alternatívájaként gazdasági társaság is alapítható.
Ezen cikk-sorozatban a gazdasági társaságok típusait mutatom be. Gazdasági társasági formák: egyéni vállalkozó (EV) [ritkán egyéni cég is], betéti társaság (Bt.), közkereseti társaság (Kkt.), korlátolt felelősségű társaság (Kft.), valamint a részvénytársaság. A kisvállalkozók körében az utóbbi ritka. Cikkemben a gazdasági társasági formák jellemzőit mutatom be dióhéjban.
A gazdasági társaságokra vonatkozó jogi szabályozást itt találod. A 2013. évi V. tv. III. rész szabályozza a gazdasági társaságok létrehozási és működési szabályait, azaz a jogi kereteket.
A gazdasági társaságok alapítása ügyvéd által lehetséges, ezáltal saját magad nem tudod létrehozni, így lesz egy induló jogi szolgáltatás költséged, illetve közzétételi illetéket kell megfizetned. Az EV-hez képest, pedig hátrányként lehet elmondani, hogy a gazdasági társaságok nem szüneteltethetőek. Esetleges megszüntetésük is hosszadalmasabb és leginkább költségesebb folyamat, mint az EV megszüntetése. Céges bankszámlanyitás kötelező!
Két fő csoportra bonthatók, a korlátlanul felelős és a korlátolt felelősségűre. Előbbibe tartoznak a Bt-k és Kkt-k, utóbbiba a Kft-k. Most a Kkt-k és Bt-k sajátosságait vettem nagyító alá.
Korlátlanul felelős társaságok általános szabályai: kiskorú személy nem lehet tagja, természetes személy egyidejűleg csak egy Bt-nek lehet a beltagja, a Bt, Kkt. nem lehet másik gazdasági társaság tagja, EV nem lehet Bt beltag (kültag igen) és Kkt. tag, legalább 2 tag szükséges.
Kkt: közkereseti társaságban minden tag a teljes magánvagyonával felel a társaság tartozásaiért, tagjai egyetemlegesen kötelesek helytállni a tásaságnak, a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeire, a társaságba belépő tag a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért a többi taggal azonos módon köteles helytállni. Jellemzően a mikro és/vagy családi vállalkozások körében terjedt el a betéti társasági forma, lássuk a jellemzőit.
Bt: betéti társaságban legalább egy tag felelőssége korlátlan, ő a beltag, és legalább egy tag, ő a kültag, felelőssége csak a betétje erejéig terheli.
Bt. és Kkt. közös jellemzői:
az alapítás és működés során nincs tőkeminimum, akár ezer forinttal, illetve apporttal (=alapítói vagyon) is alapítható Kkt. vagy Bt.,
a vagyoni hozzájárulás a tagi jogviszony megszűnésekor visszakérhető,
legfőbb szerve: a tagok gyűlése, ülés tartása nélküli is határozhatnak a hatáskörükbe tartozó kérdésekben,
a társaság ügyvezetését a tagok közül kijelölt vagy megválasztott ügyvezető látja el (egy vagy több ügyvezető is lehet),
a kültag is lehet ügyvezető.
Záró gondolatként szeretném megjegyezni, hogy a több tagból álló gazdasági társaság (Bt, Kkt, ill. a Kft (ha nem egyszemélyes) az alapítók (tagok) tartós együttműködését feltételezi. Ezért nagyon fontos döntés már az elején, hogy kivel „költözöl össze” a cégbe. Mert egymás akadályozása a cég rovására mehet.
A fentiek után még számos témakör, pl. az alapítás menete, a folyamat, a választható adózási módok és más fontos kapcsolódó terület van, amiről fontos, hogy tájékozott legyél. Ezért is kövesd blogunkat, hiszen cikksorozatainkból remek áttekintést kaphatsz a fenti témakörökben, ha vállalkozás indításán gondolkodsz.
Az előző cikkemben az egyéni vállalkozás (EV) jellemzőit mutattam be. Az EV alternatívájaként gazdasági társaság is alapítható.
Ezen cikk-sorozatban a gazdasági társaságok típusait mutatom be. Gazdasági társasági formák: egyéni vállalkozó (EV) [ritkán egyéni cég is], betéti társaság (Bt.), közkereseti társaság (Kkt.), korlátolt felelősségű társaság (Kft.), valamint a részvénytársaság. A kisvállalkozók körében az utóbbi ritka. Cikkemben a gazdasági társasági formák jellemzőit mutatom be dióhéjban.
A gazdasági társaságokra vonatkozó jogi szabályozást itt találod. A 2013. évi V. tv. III. rész szabályozza a gazdasági társaságok létrehozási és működési szabályait, azaz a jogi kereteket.
A gazdasági társaságok alapítása ügyvéd által lehetséges, ezáltal saját magad nem tudod létrehozni, így lesz egy induló jogi szolgáltatás költséged, illetve közzétételi illetéket kell megfizetned. Az EV-hez képest, pedig hátrányként lehet elmondani, hogy a gazdasági társaságok nem szüneteltethetőek. Esetleges megszüntetésük is hosszadalmasabb és leginkább költségesebb folyamat, mint az EV megszüntetése. Céges bankszámlanyitás kötelező!
Két fő csoportra bonthatók, a korlátlanul felelős és a korlátolt felelősségűre. Előbbibe tartoznak a Bt-k és Kkt-k, utóbbiba a Kft-k. Most a Kkt-k és Bt-k sajátosságait vettem nagyító alá.
Korlátlanul felelős társaságok általános szabályai: kiskorú személy nem lehet tagja, természetes személy egyidejűleg csak egy Bt-nek lehet a beltagja, a Bt, Kkt. nem lehet másik gazdasági társaság tagja, EV nem lehet Bt beltag (kültag igen) és Kkt. tag, legalább 2 tag szükséges.
Kkt: közkereseti társaságban minden tag a teljes magánvagyonával felel a társaság tartozásaiért, tagjai egyetemlegesen kötelesek helytállni a tásaságnak, a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeire, a társaságba belépő tag a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért a többi taggal azonos módon köteles helytállni. Jellemzően a mikro és/vagy családi vállalkozások körében terjedt el a betéti társasági forma, lássuk a jellemzőit.
Bt: betéti társaságban legalább egy tag felelőssége korlátlan, ő a beltag, és legalább egy tag, ő a kültag, felelőssége csak a betétje erejéig terheli.
Bt. és Kkt. közös jellemzői:
az alapítás és működés során nincs tőkeminimum, akár ezer forinttal, illetve apporttal (=alapítói vagyon) is alapítható Kkt. vagy Bt.,
a vagyoni hozzájárulás a tagi jogviszony megszűnésekor visszakérhető,
legfőbb szerve: a tagok gyűlése, ülés tartása nélküli is határozhatnak a hatáskörükbe tartozó kérdésekben,
a társaság ügyvezetését a tagok közül kijelölt vagy megválasztott ügyvezető látja el (egy vagy több ügyvezető is lehet),
a kültag is lehet ügyvezető.
Záró gondolatként szeretném megjegyezni, hogy a több tagból álló gazdasági társaság (Bt, Kkt, ill. a Kft (ha nem egyszemélyes) az alapítók (tagok) tartós együttműködését feltételezi. Ezért nagyon fontos döntés már az elején, hogy kivel „költözöl össze” a cégbe. Mert egymás akadályozása a cég rovására mehet.
A fentiek után még számos témakör, pl. az alapítás menete, a folyamat, a választható adózási módok és más fontos kapcsolódó terület van, amiről fontos, hogy tájékozott legyél. Ezért is kövesd blogunkat, hiszen cikksorozatainkból remek áttekintést kaphatsz a fenti témakörökben, ha vállalkozás indításán gondolkodsz.