Az előző cikkemben az egyéni vállalkozás (EV) jellemzőit mutattam be. Az EV alternatívájaként gazdasági társaság is alapítható. 

Ezen cikk-sorozatban a gazdasági társaságok típusait mutatom be. Gazdasági társasági formák: egyéni vállalkozó (EV) [ritkán egyéni cég is], betéti társaság (Bt.), közkereseti társaság (Kkt.), korlátolt felelősségű társaság (Kft.), valamint a részvénytársaság. A kisvállalkozók körében az utóbbi ritka. Cikkemben a gazdasági társasági formák jellemzőit mutatom be dióhéjban.

A gazdasági társaságokra vonatkozó jogi szabályozást itt találod. A 2013. évi V. tv. III. rész szabályozza a gazdasági társaságok létrehozási és működési szabályait, azaz a jogi kereteket.

A gazdasági társaságok alapítása ügyvéd által lehetséges, ezáltal saját magad nem tudod létrehozni, így lesz egy induló jogi szolgáltatás költséged, illetve közzétételi illetéket kell megfizetned. Az EV-hez képest, pedig hátrányként lehet elmondani, hogy a gazdasági társaságok nem szüneteltethetőek. Esetleges megszüntetésük is hosszadalmasabb és leginkább költségesebb folyamat, mint az EV megszüntetése. Céges bankszámlanyitás kötelező!

Két fő csoportra bonthatók, a korlátlanul felelős és a korlátolt felelősségűre. Előbbibe tartoznak a Bt-k és Kkt-k, utóbbiba a Kft-k. Most a Kkt-k és Bt-k sajátosságait vettem nagyító alá.

Korlátlanul felelős társaságok általános szabályai: kiskorú személy nem lehet tagja, természetes személy egyidejűleg csak egy Bt-nek lehet a beltagja, a Bt, Kkt. nem lehet másik gazdasági társaság tagja, EV nem lehet Bt beltag (kültag igen) és Kkt. tag, legalább 2 tag szükséges.

Kkt: közkereseti társaságban minden tag a teljes magánvagyonával felel a társaság tartozásaiért, tagjai egyetemlegesen kötelesek helytállni a tásaságnak, a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeire, a társaságba belépő tag a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért a többi taggal azonos módon köteles helytállni. Jellemzően a mikro és/vagy családi vállalkozások körében terjedt el a betéti társasági forma, lássuk a jellemzőit.

Bt: betéti társaságban legalább egy tag felelőssége korlátlan, ő a beltag, és legalább egy tag, ő a kültag, felelőssége csak a betétje erejéig terheli.

Bt. és Kkt. közös jellemzői:

• az alapítás és működés során nincs tőkeminimum, akár ezer forinttal, illetve apporttal (=alapítói vagyon) is alapítható Kkt. vagy Bt.,

• a vagyoni hozzájárulás a tagi jogviszony megszűnésekor visszakérhető,

• legfőbb szerve: a tagok gyűlése, ülés tartása nélküli is határozhatnak a hatáskörükbe tartozó kérdésekben,

• a társaság ügyvezetését a tagok közül kijelölt vagy megválasztott ügyvezető látja el (egy vagy több ügyvezető is lehet),

• a kültag is lehet ügyvezető.

Záró gondolatként szeretném megjegyezni, hogy a több tagból álló gazdasági társaság (Bt, Kkt, ill. a Kft (ha nem egyszemélyes) az alapítók (tagok) tartós együttműködését feltételezi. Ezért nagyon fontos döntés már az elején, hogy kivel „költözöl össze” a cégbe. Mert egymás akadályozása a cég rovására mehet.

A fentiek után még számos témakör, pl. az alapítás menete, a folyamat, a választható adózási módok és más fontos kapcsolódó terület van, amiről fontos, hogy tájékozott legyél. Ezért is kövesd blogunkat, hiszen cikksorozatainkból remek áttekintést kaphatsz a fenti témakörökben, ha vállalkozás indításán gondolkodsz.