Vállalkozás típusok jellemzői III. – Társas vállalkozások II. – Kft.
Vállalkozás típusok jellemzői III. – Társas vállalkozások II. – Kft.
Vállalkozás típusok jellemzői III. – Társas vállalkozások II. – Kft.
Morvai Natália
2023. márc. 29.
Morvai Natália
2023. márc. 29.
Morvai Natália
2023. márc. 29.
Az előző cikkemben a gazdasági társaságok közül, a Kkt.-ék és bt.-ék jellemzőit mutattam be. Jelen cikkben a korlátolt felelősségű gazdasági társasági forma jellemzőit mutatom be dióhéjban. Az gazdasági társaságokra vonatkozó jogi szabályozást itt találod. A 2013. évi V. tv. III. rész szabályozza a gazdasági társaságok létrehozási és működési szabályait, azaz a jogi kereteket.
A gazdasági társaságok alapítása ügyvéd által lehetséges, ezáltal saját magad nem tudod létrehozni, így lesz egy induló jogi szolgáltatás költséged, illetve közzétételi illetéket kell megfizetned. Az egyéni vállalkozói (EV) formához képest, pedig hátrányként lehet elmondani, hogy a gazdasági társaságok nem szüneteltethetőek. Esetleges megszüntetésük is hosszadalmasabb és leginkább költségesebb folyamat, mint az EV megszüntetés.
Két fő csoportra bonthatók, a korlátlanul felelős és a korlátolt felelősségűre. Előbbibe tartoznak a bt.-k és kkt.-k, utóbbiba a kft.-k. Most a kft.-k sajátosságait vettem nagyító alá.
Korlátolt felelősségű társaságok általános szabálya: kiskorú személy is lehet tagja, a bt., kkt. nem lehet másik gazdasági társaság tagja, egy tagja is lehet, eladható a társaság.
Kft.: korlátolt felelősségű társaságban minden tag a betett vagyonának a mértékéig felel (kivétel megszűnés esetén a kielégítetlen hitelezői követelések teljesítése) a társaság tartozásaiért, egy tag is alapíthatja, örökölhető, eladható.
Kft. jellemzői: az alapítás és működés során tőkeminimum van, ez jelenleg 3 millió forint. Az induló vagyon lehet bankszámlán elhelyezett összeg, illetve apport (=alapítói vagyon) is. A vagyoni hozzájárulás a tagi jogviszony megszűnésekor visszakérhető. A tagoktól független, belső szervezete van: a taggyűlés és az ügyvezetés. Működhet belső ellenőrző szervként felügyelő bizottság, illetve önkéntes alapon a könyvvizsgáló (bizonyos esetekben kötelező) is. A taggyűlés dönt a hatáskörükbe tartozó kérdésekben, a társaság ügyvezetését a tag, illetve tagok közül kijelölt vagy egy megválasztott ügyvezető látja el (egy vagy több ügyvezető is lehet).
Egy cégalapítása hosszútávra szóló elköteleződést feltételez, nem lehet szüneteltetni vagy egyik napról a másikra bezárni. Ezért nagyon fontos döntés már az elején, hogy kivel „költözöl össze” a cégbe. Mert egymás akadályozása, a cég rovására mehet. Valamint az is fontos, hogy milyen üzleti stratégia mentén, milyen cégformával indulsz.
A fentiek után még számos témakör, pl. az alapítás menete, a folyamat, a választható adózási módok és más fontos kapcsolódó terület van, amiről fontos, hogy tájékozott legyél. Ezért is kövesd blogunkat, hiszen cikksorozatainkból remek áttekintést kaphatsz a fenti témakörökben, ha vállalkozás indításán gondolkodsz.
Az előző cikkemben a gazdasági társaságok közül, a Kkt.-ék és bt.-ék jellemzőit mutattam be. Jelen cikkben a korlátolt felelősségű gazdasági társasági forma jellemzőit mutatom be dióhéjban. Az gazdasági társaságokra vonatkozó jogi szabályozást itt találod. A 2013. évi V. tv. III. rész szabályozza a gazdasági társaságok létrehozási és működési szabályait, azaz a jogi kereteket.
A gazdasági társaságok alapítása ügyvéd által lehetséges, ezáltal saját magad nem tudod létrehozni, így lesz egy induló jogi szolgáltatás költséged, illetve közzétételi illetéket kell megfizetned. Az egyéni vállalkozói (EV) formához képest, pedig hátrányként lehet elmondani, hogy a gazdasági társaságok nem szüneteltethetőek. Esetleges megszüntetésük is hosszadalmasabb és leginkább költségesebb folyamat, mint az EV megszüntetés.
Két fő csoportra bonthatók, a korlátlanul felelős és a korlátolt felelősségűre. Előbbibe tartoznak a bt.-k és kkt.-k, utóbbiba a kft.-k. Most a kft.-k sajátosságait vettem nagyító alá.
Korlátolt felelősségű társaságok általános szabálya: kiskorú személy is lehet tagja, a bt., kkt. nem lehet másik gazdasági társaság tagja, egy tagja is lehet, eladható a társaság.
Kft.: korlátolt felelősségű társaságban minden tag a betett vagyonának a mértékéig felel (kivétel megszűnés esetén a kielégítetlen hitelezői követelések teljesítése) a társaság tartozásaiért, egy tag is alapíthatja, örökölhető, eladható.
Kft. jellemzői: az alapítás és működés során tőkeminimum van, ez jelenleg 3 millió forint. Az induló vagyon lehet bankszámlán elhelyezett összeg, illetve apport (=alapítói vagyon) is. A vagyoni hozzájárulás a tagi jogviszony megszűnésekor visszakérhető. A tagoktól független, belső szervezete van: a taggyűlés és az ügyvezetés. Működhet belső ellenőrző szervként felügyelő bizottság, illetve önkéntes alapon a könyvvizsgáló (bizonyos esetekben kötelező) is. A taggyűlés dönt a hatáskörükbe tartozó kérdésekben, a társaság ügyvezetését a tag, illetve tagok közül kijelölt vagy egy megválasztott ügyvezető látja el (egy vagy több ügyvezető is lehet).
Egy cégalapítása hosszútávra szóló elköteleződést feltételez, nem lehet szüneteltetni vagy egyik napról a másikra bezárni. Ezért nagyon fontos döntés már az elején, hogy kivel „költözöl össze” a cégbe. Mert egymás akadályozása, a cég rovására mehet. Valamint az is fontos, hogy milyen üzleti stratégia mentén, milyen cégformával indulsz.
A fentiek után még számos témakör, pl. az alapítás menete, a folyamat, a választható adózási módok és más fontos kapcsolódó terület van, amiről fontos, hogy tájékozott legyél. Ezért is kövesd blogunkat, hiszen cikksorozatainkból remek áttekintést kaphatsz a fenti témakörökben, ha vállalkozás indításán gondolkodsz.