A legfontosabb tudnivalók az átalányadózásról 2026-ban
A legfontosabb tudnivalók az átalányadózásról 2026-ban
A legfontosabb tudnivalók az átalányadózásról 2026-ban
Az átalányadózás az egyéni vállalkozók legnépszerűbb adózási formája.
Tevékenységtől függetlenül választható, de bevételi határhoz kötött.
Azoknak ajánlható, akiknél a tényleges költséghányad alatta van az átalányadózás esetén elszámolható mértéknek.
Az átalányadózás az egyéni vállalkozók legnépszerűbb adózási formája.
Tevékenységtől függetlenül választható, de bevételi határhoz kötött.
Azoknak ajánlható, akiknél a tényleges költséghányad alatta van az átalányadózás esetén elszámolható mértéknek.
Peak
2026. jan. 26.
Peak
2026. jan. 26.
Peak
2026. jan. 26.
Azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik magánszemélyeknek és cégeknek is számláznak, mindenképpen érdemes megismerkedniük az átalányadózás szabályaival. Ez az adózási mód egyszerűbb adminisztrációt és alacsonyabb adóterheket jelenthet a másik választható alternatívához, a vállalkozói jövedelemadóhoz (vszja) képest. (Amennyiben csak magánszemély ügyfelei vannak az egyéni vállalkozónak megoldás lehet a számára a kisadózó vállalkozók tételes adója, a kata is, amely szabályait itt foglaltuk össze.)
Azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik magánszemélyeknek és cégeknek is számláznak, mindenképpen érdemes megismerkedniük az átalányadózás szabályaival. Ez az adózási mód egyszerűbb adminisztrációt és alacsonyabb adóterheket jelenthet a másik választható alternatívához, a vállalkozói jövedelemadóhoz (vszja) képest. (Amennyiben csak magánszemély ügyfelei vannak az egyéni vállalkozónak megoldás lehet a számára a kisadózó vállalkozók tételes adója, a kata is, amely szabályait itt foglaltuk össze.)
Találd meg nálunk könyvelődet!
Segítünk összekötni a vállalkozásod számára legmegfelelőbb könyvelővel
Találd meg nálunk könyvelődet!
Segítünk összekötni a vállalkozásod számára legmegfelelőbb könyvelővel
Találd meg nálunk könyvelődet!
Segítünk összekötni a vállalkozásod számára legmegfelelőbb könyvelővel
Ki lehet átalányadózó?
Ki lehet átalányadózó?
Ki lehet átalányadózó?
Az egyéni vállalkozók körülbelül 80-90 százaléka átalányadózó. Ezt az adózási formát minden egyéni vállalkozó és őstermelő választhatja, függetlenül attól, hogy milyen gazdasági tevékenységet folytat. Az egyetlen korlát, amire figyelni kell az, hogy az egyéni vállalkozó bevétele, amely
általánosságban az adóévben nem haladhatja meg az éves minimálbér tízszeresét (ez az összeg 2026-ban érvényes havi 322 800 forinttal számolva, 38 736 000 forint), illetve
amennyiben a vállalkozó kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytat, a maximális bevétel az éves minimálbér ötvenszerese (azaz 2026-ban 193 680 000 forint) lehet.
Ha a vállalkozó bevétele átlépi ezt a határt, az adóév egészére át kell térnie a vállalkozói jövedelemadó (vszja) szerinti adózásra, ami jelentős adminisztrációs és plusz adóterhet jelenthet a számára. Amennyiben a vállalkozó év közben választhatja az átalányadózást, napra pontosan arányosítani kell a bevételi értékhatárt.
Az egyéni vállalkozók körülbelül 80-90 százaléka átalányadózó. Ezt az adózási formát minden egyéni vállalkozó és őstermelő választhatja, függetlenül attól, hogy milyen gazdasági tevékenységet folytat. Az egyetlen korlát, amire figyelni kell az, hogy az egyéni vállalkozó bevétele, amely
általánosságban az adóévben nem haladhatja meg az éves minimálbér tízszeresét (ez az összeg 2026-ban érvényes havi 322 800 forinttal számolva, 38 736 000 forint), illetve
amennyiben a vállalkozó kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytat, a maximális bevétel az éves minimálbér ötvenszerese (azaz 2026-ban 193 680 000 forint) lehet.
Ha a vállalkozó bevétele átlépi ezt a határt, az adóév egészére át kell térnie a vállalkozói jövedelemadó (vszja) szerinti adózásra, ami jelentős adminisztrációs és plusz adóterhet jelenthet a számára. Amennyiben a vállalkozó év közben választhatja az átalányadózást, napra pontosan arányosítani kell a bevételi értékhatárt.
Bejelentkezés az átalányadó hatálya alá
Bejelentkezés az átalányadó hatálya alá
Bejelentkezés az átalányadó hatálya alá
Átalányadózás az egyéni vállalkozás indításakor is választható. Ilyenkor az adóalanyiság az egyéni vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával jön létre.
Amennyiben a vállalkozó másik adózási módról tér át átalányadóra, azt hónap közben is bármikor megteheti.
Átalányadózás az egyéni vállalkozás indításakor is választható. Ilyenkor az adóalanyiság az egyéni vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával jön létre.
Amennyiben a vállalkozó másik adózási módról tér át átalányadóra, azt hónap közben is bármikor megteheti.
Hogyan adózunk átalányadózóként?
Hogyan adózunk átalányadózóként?
Hogyan adózunk átalányadózóként?
Az átalányadózás nagy előnye, hogy nem a tényleges költségszámlák alapján kell számolni a vállalkozói jövedelmet, hanem igazolás nélkül elszámolható költséghányadok vannak. (A számlákat célszerű persze gyűjteni, de az adó fizetésnél nem ezek összege, hanem az átalány mértéke alapján kell a költségeket elszámolni.)
A költséghányadok mértéke a végzett tevékenységtől függ. Minél magasabb a költséghányad, annál kisebb az adóteher.
A költséghányad
főszabályként 2026-ban a bevétel 45 százalék. (A 2025 évégén elfogadott szabályok alapján 2027-ben a legalacsonyabb költséghányad 50 százalékra nő majd. 2025-ben ez még 40 százalék volt.)
meghatározott, jogszabályban felsorolt tevékenységekre vonatkozóan 80 százalék. Igy adózhatnak például a fodrászattal, szépségápolással (ÖVTJ’24 9602), vagy számítógép, kommunikációs eszköz javításával (ÖVTJ’24 951) foglalkozó vállalkozások, de egyebek mellett a taxisok (ÖVTJ’24 4932) is.
kiskereskedelmi tevékenységnél pedig 90 százalék.
Fontos, hogy amennyiben többféle tevékenységet végez a vállalkozó, és ezek különböző költséghányadok alá tartoznak, az egész bevételre a felmerült legalacsonyabb költséghányadot kell alkalmazni.
Az átalányadózás nagy előnye, hogy nem a tényleges költségszámlák alapján kell számolni a vállalkozói jövedelmet, hanem igazolás nélkül elszámolható költséghányadok vannak. (A számlákat célszerű persze gyűjteni, de az adó fizetésnél nem ezek összege, hanem az átalány mértéke alapján kell a költségeket elszámolni.)
A költséghányadok mértéke a végzett tevékenységtől függ. Minél magasabb a költséghányad, annál kisebb az adóteher.
A költséghányad
főszabályként 2026-ban a bevétel 45 százalék. (A 2025 évégén elfogadott szabályok alapján 2027-ben a legalacsonyabb költséghányad 50 százalékra nő majd. 2025-ben ez még 40 százalék volt.)
meghatározott, jogszabályban felsorolt tevékenységekre vonatkozóan 80 százalék. Igy adózhatnak például a fodrászattal, szépségápolással (ÖVTJ’24 9602), vagy számítógép, kommunikációs eszköz javításával (ÖVTJ’24 951) foglalkozó vállalkozások, de egyebek mellett a taxisok (ÖVTJ’24 4932) is.
kiskereskedelmi tevékenységnél pedig 90 százalék.
Fontos, hogy amennyiben többféle tevékenységet végez a vállalkozó, és ezek különböző költséghányadok alá tartoznak, az egész bevételre a felmerült legalacsonyabb költséghányadot kell alkalmazni.
Az átalányadó számítása
Az átalányadó számítása
Az átalányadó számítása
Az adókötelezettség egyszerűen számítható: a vállalkozói bevételből le kell vonni a költséghányadra jutó részt, majd a fennmaradó összeget csökkenteni kell a jövedelem adómentes részével – ez az adó alapja, amely után a kötelezettségeket be kell fizetni.
Mennyi a jövedelem adómentes része?
Adómentesnek számít az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része. A minimálbér összege 2026-ban havi 322 800 forint, ami alapján az adómentes jövedelem 1 936 800 forint lehet.
A nem teljes évekre vonatkozóan az egyes tételeknél általában napra pontosan arányosítani kell. Itt ez nincs így: azok is az adó megfizetése nélkül vehetik fel a teljes összeget, akik év közben lépnek be az átalányadózás alá, azaz ezt nem kell arányosítani!
Az adókötelezettség egyszerűen számítható: a vállalkozói bevételből le kell vonni a költséghányadra jutó részt, majd a fennmaradó összeget csökkenteni kell a jövedelem adómentes részével – ez az adó alapja, amely után a kötelezettségeket be kell fizetni.
Mennyi a jövedelem adómentes része?
Adómentesnek számít az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része. A minimálbér összege 2026-ban havi 322 800 forint, ami alapján az adómentes jövedelem 1 936 800 forint lehet.
A nem teljes évekre vonatkozóan az egyes tételeknél általában napra pontosan arányosítani kell. Itt ez nincs így: azok is az adó megfizetése nélkül vehetik fel a teljes összeget, akik év közben lépnek be az átalányadózás alá, azaz ezt nem kell arányosítani!
Milyen fizetési kötelezettségek merülnek fel átalányadózóként?
Milyen fizetési kötelezettségek merülnek fel átalányadózóként?
Milyen fizetési kötelezettségek merülnek fel átalányadózóként?
Átalányadózóként három adónem terheli a jövedelmet:
15 százalék személyi jövedelemadó (szja),
18,5 százalék társadalombiztosítási járulék (tb), valamint
13 százalék szociális hozzájárulási adó (szochó).
Ezeket az adómértékeket a jövedelemre, és nem a bevételre kell számolni! Magyarán a bevételt csökkenteni kell a költségátalány mértékével, majd az adómentes résszel, a fennmaradó összeg a jövedelem – ez az adó alapja, ami alapján az adót számolni kell.
Amennyiben a vállalkozó igénybe vehet valamilyen adókedvezményt (például a gyermekek után), akkor azt természetesen itt is levonható a befizetendő adóból!
Átalányadózóként három adónem terheli a jövedelmet:
15 százalék személyi jövedelemadó (szja),
18,5 százalék társadalombiztosítási járulék (tb), valamint
13 százalék szociális hozzájárulási adó (szochó).
Ezeket az adómértékeket a jövedelemre, és nem a bevételre kell számolni! Magyarán a bevételt csökkenteni kell a költségátalány mértékével, majd az adómentes résszel, a fennmaradó összeg a jövedelem – ez az adó alapja, ami alapján az adót számolni kell.
Amennyiben a vállalkozó igénybe vehet valamilyen adókedvezményt (például a gyermekek után), akkor azt természetesen itt is levonható a befizetendő adóból!
Adóbevallás készítése és határideje
Adóbevallás készítése és határideje
Adóbevallás készítése és határideje
Személyi jövedelemadó
A naptári évnek megfelelő negyedévet követő hónapban kell szja-előleget fizetni, azaz április, július, október és a következő év januárjában. A negyedéves befizetés határideje az időszak zárását követő hónap 12. napja, amennyiben ez a határidő munkaszüneti napra esik, a következő munkanap a határidő. Bevallást készíteni évente egyszer, május 25. napjáig kell.
Társadalombiztosítási járulék
Negyedévente kell befizetni is a tb-t, minden hónap 12. napjáig, amennyiben ez a határidő munkaszüneti napra esik, a következő munkanap a határidő. 2026-tól érvényes könnyítés, hogy a biztosítotti bejelentést már nem a vállalkozónak kell beküldenie, ezt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elvégzi helyettük.
Fontos! Főállású egyéni vállalkozóknak a társadalombiztosítási járulékot legalább a minimálbér 112,5 százaléka után meg kell fizetni – akkor is, ha a tényleges havi jövedelme ezt az összeget nem érte el a vállalkozónak. Ez 2026-ban havi minimum 67 183 forint. Akinek pedig végzett tevékenysége legalább középfokú képesítést, illetve egyéb képesítést követel meg, annak ez az összeg 77 672 forint, ez utóbbi esetben a bérminium (2026-ban 373 200 forint) alapján kell ezt az összeget kiszámítani.
Szociális hozzájárulási adó
Ezt is negyedévente kell fizetni, minden hónap 12. napjáig, amennyiben ez a határidő munkaszüneti napra esik, a következő munkanap a határidő.
A 13 százalékos szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér után meg kell fizetni főállásban. Ez 2026-ban havi minimum 41 964 forint. Akinek végzett tevékenysége legalább középfokú képesítést, illetve egyéb végzettséget követel meg, annak ez az összeg havi 48 516 forint, ez utóbbi esetben a bérminium (2026-ban 373 200 forint) alapján kell ezt az összeget kiszámítani.
Személyi jövedelemadó
A naptári évnek megfelelő negyedévet követő hónapban kell szja-előleget fizetni, azaz április, július, október és a következő év januárjában. A negyedéves befizetés határideje az időszak zárását követő hónap 12. napja, amennyiben ez a határidő munkaszüneti napra esik, a következő munkanap a határidő. Bevallást készíteni évente egyszer, május 25. napjáig kell.
Társadalombiztosítási járulék
Negyedévente kell befizetni is a tb-t, minden hónap 12. napjáig, amennyiben ez a határidő munkaszüneti napra esik, a következő munkanap a határidő. 2026-tól érvényes könnyítés, hogy a biztosítotti bejelentést már nem a vállalkozónak kell beküldenie, ezt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elvégzi helyettük.
Fontos! Főállású egyéni vállalkozóknak a társadalombiztosítási járulékot legalább a minimálbér 112,5 százaléka után meg kell fizetni – akkor is, ha a tényleges havi jövedelme ezt az összeget nem érte el a vállalkozónak. Ez 2026-ban havi minimum 67 183 forint. Akinek pedig végzett tevékenysége legalább középfokú képesítést, illetve egyéb képesítést követel meg, annak ez az összeg 77 672 forint, ez utóbbi esetben a bérminium (2026-ban 373 200 forint) alapján kell ezt az összeget kiszámítani.
Szociális hozzájárulási adó
Ezt is negyedévente kell fizetni, minden hónap 12. napjáig, amennyiben ez a határidő munkaszüneti napra esik, a következő munkanap a határidő.
A 13 százalékos szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér után meg kell fizetni főállásban. Ez 2026-ban havi minimum 41 964 forint. Akinek végzett tevékenysége legalább középfokú képesítést, illetve egyéb végzettséget követel meg, annak ez az összeg havi 48 516 forint, ez utóbbi esetben a bérminium (2026-ban 373 200 forint) alapján kell ezt az összeget kiszámítani.
Iparűzési adófizetés átalányadózóként
Iparűzési adófizetés átalányadózóként
Iparűzési adófizetés átalányadózóként
Iparűzési adót az átalányadózóként is fizetnünk kell, amennyiben a székhely szerinti önkormányzat ilyen kötelezettséget előír.
Az iparűzési adó alapja
Átalányadózóként az iparűzési adót (ipa) kétféleképpen számolhatjuk:
1. Főszabály szerinti ipaszámítás
Iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az anyagköltség, eladott áruk beszerzési értéke, közvetített szolgáltatások és az alvállalkozói teljesítések értékével. A kapott összeg után kell megfizetni a maximum 2 százalékos iparűzési adót, ami önkormányzatonként eltérő lehet.
2. Egyszerűsített adómeghatározás
Azok az átalányadózók választhatják az egyszerűsített adómeghatározást, akiknek a bevétele nem haladja meg a 25 millió forintot, illetve kizárólag kiskereskedelmi tevékenység esetén a 120 millió forintot.
Ebben az esetben az adó alapjának meghatározása sávosan történik:
2,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele az adóévben a 12 millió forintot nem
haladja meg,6 millió forint, ha a vállalkozó bevétele az adóévben a 12 millió és 18 millió
forint között van,8,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele az adóévben a 18 millió és 25 millió
forint között van, illetve kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző
átalányadózónál 18 millió és 120 millió forint között van.
A bevételi sávhoz tartozó adóalapból kell számolni az önkormányzat által meghatározott iparűzési adó mértéke alapján a fizetendő adót. Az iparűzési adó mértéke ilyenkor is maximum 2 százalék lehet.
Iparűzési adót az átalányadózóként is fizetnünk kell, amennyiben a székhely szerinti önkormányzat ilyen kötelezettséget előír.
Az iparűzési adó alapja
Átalányadózóként az iparűzési adót (ipa) kétféleképpen számolhatjuk:
1. Főszabály szerinti ipaszámítás
Iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az anyagköltség, eladott áruk beszerzési értéke, közvetített szolgáltatások és az alvállalkozói teljesítések értékével. A kapott összeg után kell megfizetni a maximum 2 százalékos iparűzési adót, ami önkormányzatonként eltérő lehet.
2. Egyszerűsített adómeghatározás
Azok az átalányadózók választhatják az egyszerűsített adómeghatározást, akiknek a bevétele nem haladja meg a 25 millió forintot, illetve kizárólag kiskereskedelmi tevékenység esetén a 120 millió forintot.
Ebben az esetben az adó alapjának meghatározása sávosan történik:
2,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele az adóévben a 12 millió forintot nem
haladja meg,6 millió forint, ha a vállalkozó bevétele az adóévben a 12 millió és 18 millió
forint között van,8,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele az adóévben a 18 millió és 25 millió
forint között van, illetve kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző
átalányadózónál 18 millió és 120 millió forint között van.
A bevételi sávhoz tartozó adóalapból kell számolni az önkormányzat által meghatározott iparűzési adó mértéke alapján a fizetendő adót. Az iparűzési adó mértéke ilyenkor is maximum 2 százalék lehet.
Iratkozz fel hírlevelünkre, és kövesd nyomon a legfrissebb híreinket.
Minden ami számlázással kapcsolatos.
Iratkozz fel hírlevelünkre, és kövesd nyomon a legfrissebb híreinket.
Minden ami számlázással kapcsolatos.
Iratkozz fel hírlevelünkre, és kövesd nyomon a legfrissebb híreinket.
Minden ami számlázással kapcsolatos.