A legfontosabb tudnivalók a kisvállalati adóról, a kiváról
A legfontosabb tudnivalók a kisvállalati adóról, a kiváról
A legfontosabb tudnivalók a kisvállalati adóról, a kiváról
A kisvállalati adó egy egyszerűsített adózási forma, mikro- és kisvállalkozások számára.
Azok a vállalkozások választhatják a kivát, amelyek foglalkoztatotti létszáma nem haladja meg a 25 főt, árbevételük pedig nem több évi a 3 milliárd forintnál.
Elsősorban azoknak a vállalkozásoknak lehet ideális választás, ahol magasak a személyi jellegű kifizetések, illetve amelyek növekedést terveznek.
A kisvállalati adó egy egyszerűsített adózási forma, mikro- és kisvállalkozások számára.
Azok a vállalkozások választhatják a kivát, amelyek foglalkoztatotti létszáma nem haladja meg a 25 főt, árbevételük pedig nem több évi a 3 milliárd forintnál.
Elsősorban azoknak a vállalkozásoknak lehet ideális választás, ahol magasak a személyi jellegű kifizetések, illetve amelyek növekedést terveznek.
Peak
2024. febr. 24.
Peak
2024. febr. 24.
Peak
2024. febr. 24.
A kisebb vállalkozások fejlődését a világon szinte mindenütt olyan adózási formákkal próbálják támogatni, amelyek az általános adózási formáknál egyszerűbbek, és adott esetben adómegtakarításra is lehetőséget adnak. Ilyen Magyarországon a kisvállalati adó, azaz a kiva. Az adózási forma feltételeinek kidolgozásakor a cél az volt, hogy ösztönözzék a vállalkozásokat a foglalkoztatásra, a bérek emelésére és a beruházásokra.
A kisebb vállalkozások fejlődését a világon szinte mindenütt olyan adózási formákkal próbálják támogatni, amelyek az általános adózási formáknál egyszerűbbek, és adott esetben adómegtakarításra is lehetőséget adnak. Ilyen Magyarországon a kisvállalati adó, azaz a kiva. Az adózási forma feltételeinek kidolgozásakor a cél az volt, hogy ösztönözzék a vállalkozásokat a foglalkoztatásra, a bérek emelésére és a beruházásokra.
Kik választhatják a kisvállalati adót?
Kik választhatják a kisvállalati adót?
Kik választhatják a kisvállalati adót?
A társasági formát illetően szinte bármilyen vállalkozás bejelentkezhet a kiva alá. Ezek közé tartozik az
egyéni cég;
közkereseti társaság;
betéti társaság;
korlátolt felelősségű társaság;
zártkörűen működő részvénytársaság;
szövetkezet és lakásszövetkezet;
erdőbirtokossági társulat;
ügyvédi -és közjegyzői iroda;
végrehajtó iroda;
szabadalmi ügyvivő iroda;
külföldi vállalkozó;
belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.
A társasági formát illetően szinte bármilyen vállalkozás bejelentkezhet a kiva alá. Ezek közé tartozik az
egyéni cég;
közkereseti társaság;
betéti társaság;
korlátolt felelősségű társaság;
zártkörűen működő részvénytársaság;
szövetkezet és lakásszövetkezet;
erdőbirtokossági társulat;
ügyvédi -és közjegyzői iroda;
végrehajtó iroda;
szabadalmi ügyvivő iroda;
külföldi vállalkozó;
belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.
Milyen feltételek esetén választható a kiva?
Milyen feltételek esetén választható a kiva?
Milyen feltételek esetén választható a kiva?
Ahhoz, hogy egy vállalkozás bejelentkezzen a kiva alá, az alábbi feltételeknek is teljesülniük kell:
az átlagos statisztikai állományi létszám az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt;
az aktuális adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétel várhatóan nem lesz több 3 milliárd forintnál (12 hónapnál rövidebb adóév esetén ennek időarányos részénél);
az adóévet megelőző két naptári évben az adószámát a NAV véglegesen (jogerősen) nem törölte;
az üzleti évének mérlegforduló napja december 31.;
az adóévet megelőző adóévben a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot;
A feltételek teljesülésénél figyelni kell arra, hogy a létszám és a bevételi határok a kapcsolt vállalkozásokkal együtt is érvényesek legyenek. Ha belföldi adóalanyokról van szó, az adókötelezettség mind a belföldi, mind a külföldi jövedelmekre kiterjed. Ha pedig külföldi vállalkozásról beszélünk, akkor csak a belföldi telephelyeken végzett tevékenységből érkező jövedelmekre terjed ki.
Ahhoz, hogy egy vállalkozás bejelentkezzen a kiva alá, az alábbi feltételeknek is teljesülniük kell:
az átlagos statisztikai állományi létszám az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt;
az aktuális adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétel várhatóan nem lesz több 3 milliárd forintnál (12 hónapnál rövidebb adóév esetén ennek időarányos részénél);
az adóévet megelőző két naptári évben az adószámát a NAV véglegesen (jogerősen) nem törölte;
az üzleti évének mérlegforduló napja december 31.;
az adóévet megelőző adóévben a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot;
A feltételek teljesülésénél figyelni kell arra, hogy a létszám és a bevételi határok a kapcsolt vállalkozásokkal együtt is érvényesek legyenek. Ha belföldi adóalanyokról van szó, az adókötelezettség mind a belföldi, mind a külföldi jövedelmekre kiterjed. Ha pedig külföldi vállalkozásról beszélünk, akkor csak a belföldi telephelyeken végzett tevékenységből érkező jövedelmekre terjed ki.
Mitől egyszerűsített adózási forma a kiva?
Mitől egyszerűsített adózási forma a kiva?
Mitől egyszerűsített adózási forma a kiva?
Azok a vállalkozások, amelyek a kiva adózást választják, a kisvállalati adó megfizetésével kiváltják a szociális hozzájárulási adót (ennek mértéke 2024-ben 13 százalék) és a társasági adót (2024-ben 9 százalék).
A kiva adókulcsa 2024-ben 10 százalék. Az adó alapja (ami után az adót meg kell fizetni) a személyi jellegű kifizetések összege. Ezt növelheti a jóváhagyott osztalék, amely azonban mérsékelhető a kapott osztalékkal és a nettó tőkebevonással. Az adóalap meghatározásakor elhatárolt veszteség leírására is lehetőség van és a keletkezett, de még fel nem használt elhatárolt veszteség is levonható.
Fontos! Bár a kiva egyszerűsített adózási forma, mindenképpen célszerű könyvelővel konzultálni még az adóforma választásáról szóló döntés előtt. Amennyiben még nem találtad meg az ideális könyvelőt, figyelmedbe ajánljuk a BUPA könyvelőkereső szolgáltatását. Több mint 300 szakember közül választhatsz, ügyfeleik visszajelzéseit is megismerheted.
Azok a vállalkozások, amelyek a kiva adózást választják, a kisvállalati adó megfizetésével kiváltják a szociális hozzájárulási adót (ennek mértéke 2024-ben 13 százalék) és a társasági adót (2024-ben 9 százalék).
A kiva adókulcsa 2024-ben 10 százalék. Az adó alapja (ami után az adót meg kell fizetni) a személyi jellegű kifizetések összege. Ezt növelheti a jóváhagyott osztalék, amely azonban mérsékelhető a kapott osztalékkal és a nettó tőkebevonással. Az adóalap meghatározásakor elhatárolt veszteség leírására is lehetőség van és a keletkezett, de még fel nem használt elhatárolt veszteség is levonható.
Fontos! Bár a kiva egyszerűsített adózási forma, mindenképpen célszerű könyvelővel konzultálni még az adóforma választásáról szóló döntés előtt. Amennyiben még nem találtad meg az ideális könyvelőt, figyelmedbe ajánljuk a BUPA könyvelőkereső szolgáltatását. Több mint 300 szakember közül választhatsz, ügyfeleik visszajelzéseit is megismerheted.
Milyen előnyei vannak a kivának?
Milyen előnyei vannak a kivának?
Milyen előnyei vannak a kivának?
A fentebbiek alapján egyértelműen látszik, hogy a kiva szerint adózók lényegében csak a személyi jellegű kifizetések után fizetnek adót, mivel pedig a kiva a társasági adón kívül a szociális hozzájárulási adót is kiváltja, amely 13 százalékos mértékénél 3 százalékponttal alacsonyabb a kiva kulcsa – egyértelműen látszik, hogy a személyi jellegű kifizetések esetén itt megtakarítás érhető el az egyéb adózási módokhoz képest.
A könnyítéssel együtt a kivás vállalkozás esetén is érvényesíthetők a szochót érintő foglalkoztatással összefüggő adókedvezményeket. Gondolva ezek között a munkaerőpiacra lépők, három vagy több gyermeket nevelő és munkaerőpiacra lépő nők, megváltozott munkaképességű személyek, szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, illetve kutatók foglalkoztatása és kutatás-fejlesztési tevékenység utáni kedvezményekre. Ezen túlmenően a kiva adóalanyok is érvényesíthetik a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezményét.
A foglalkoztatást kedvezően érintő feltételek mellett jelentős adómegtakarítást hozhat a kivás vállalkozásoknak az is, hogy a vállalkozásból személyi jövedelemként vagy osztalékként ki nem vett pénz adómentes. Amennyiben a beruházáshoz tőkebevonásra van szükség, ennek összegével az adóalap ráadásul mérsékelhető.
A fentebbiek alapján egyértelműen látszik, hogy a kiva szerint adózók lényegében csak a személyi jellegű kifizetések után fizetnek adót, mivel pedig a kiva a társasági adón kívül a szociális hozzájárulási adót is kiváltja, amely 13 százalékos mértékénél 3 százalékponttal alacsonyabb a kiva kulcsa – egyértelműen látszik, hogy a személyi jellegű kifizetések esetén itt megtakarítás érhető el az egyéb adózási módokhoz képest.
A könnyítéssel együtt a kivás vállalkozás esetén is érvényesíthetők a szochót érintő foglalkoztatással összefüggő adókedvezményeket. Gondolva ezek között a munkaerőpiacra lépők, három vagy több gyermeket nevelő és munkaerőpiacra lépő nők, megváltozott munkaképességű személyek, szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, illetve kutatók foglalkoztatása és kutatás-fejlesztési tevékenység utáni kedvezményekre. Ezen túlmenően a kiva adóalanyok is érvényesíthetik a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezményét.
A foglalkoztatást kedvezően érintő feltételek mellett jelentős adómegtakarítást hozhat a kivás vállalkozásoknak az is, hogy a vállalkozásból személyi jövedelemként vagy osztalékként ki nem vett pénz adómentes. Amennyiben a beruházáshoz tőkebevonásra van szükség, ennek összegével az adóalap ráadásul mérsékelhető.
Mely vállalkozásoknak érdemes a kivát választani?
Mely vállalkozásoknak érdemes a kivát választani?
Mely vállalkozásoknak érdemes a kivát választani?
Azoknak a vállalkozásoknak lehet tehát ideális választás a kiva, ahol magasabb a személyi jellegű kifizetések aránya, hiszen a kiva 10 százalékos kulcsa és a szociális hozzájárulási adó 13 százalékos kulcsa közötti különbözet azonnali megtakarítást jelent.
Ezen túlmenően a fejlesztést tervező vállalkozások nyerhetnek sokat ezen az adózási formán, hiszen a vállalkozásból ki nem vett pénzt nem terheli adó. Abban az esetben pedig, ha a beruházásokhoz pótlólagos forrást von be a cég, ennek összegével a kiva adóalap csökkenthető.
Azoknak a vállalkozásoknak lehet tehát ideális választás a kiva, ahol magasabb a személyi jellegű kifizetések aránya, hiszen a kiva 10 százalékos kulcsa és a szociális hozzájárulási adó 13 százalékos kulcsa közötti különbözet azonnali megtakarítást jelent.
Ezen túlmenően a fejlesztést tervező vállalkozások nyerhetnek sokat ezen az adózási formán, hiszen a vállalkozásból ki nem vett pénzt nem terheli adó. Abban az esetben pedig, ha a beruházásokhoz pótlólagos forrást von be a cég, ennek összegével a kiva adóalap csökkenthető.
A kisvállalati adó bevallása és fizetése
A kisvállalati adó bevallása és fizetése
A kisvállalati adó bevallása és fizetése
A kisvállalati adó éves elszámolású adó. Az adóbevallást határideje az adóévet követő május 31. napja. Adóelőleget ugyanakkor év közben is fizetni kell, negyedévente. A befizetés határideje a tárgynegyedévet követő hónap 20. napja.
Az adóelőleg mértékének megállapításához adóalapként figyelembe kell venni a tárgynegyedévben kifizetett személyi jellegű kifizetések és a jóváhagyott fizetendő osztalék összegét. Ha a negyedévente befizetett adóelőleg meghaladja a teljes adóévre megállapított adó összegét a többletbefizetés visszaigényelhető.
A kisvállalati adó éves elszámolású adó. Az adóbevallást határideje az adóévet követő május 31. napja. Adóelőleget ugyanakkor év közben is fizetni kell, negyedévente. A befizetés határideje a tárgynegyedévet követő hónap 20. napja.
Az adóelőleg mértékének megállapításához adóalapként figyelembe kell venni a tárgynegyedévben kifizetett személyi jellegű kifizetések és a jóváhagyott fizetendő osztalék összegét. Ha a negyedévente befizetett adóelőleg meghaladja a teljes adóévre megállapított adó összegét a többletbefizetés visszaigényelhető.
Bejelentkezés a kisvállalati adó hatálya alá
Bejelentkezés a kisvállalati adó hatálya alá
Bejelentkezés a kisvállalati adó hatálya alá
Induló vállalkozásoknak a cégbejegyzési kérelemben kell feltüntetniük, ha a kiva adóalanyiságot választják. Már működő vállalkozások év közben bármikor bejelentkezhetnek a kiva hatálya alá – áttérni az erről szóló döntést követő hónap első napjától lehet. Abban az esetben azonban, ha a vállalkozásnak 1 millió forintot meghaladó végrehajtható adótartozása van, a bejelentkezést elutasítja az adóhatóság.
Fontos azonban figyelni arra, hogy abban az esetben, ha az átjelentkezés év közben történik meg, akkor az átjelentkezés időpontjával zárult időszakról beszámolót kell készíteni és közzétenni.
Kijelentkezni a kiva hatálya alól ugyanakkor kizárólag az adóév zárásával, tehát december 31. napjával van mód. Ezt a szándékot bejelenteni december 1-20. között lehet a NAV felé.
Induló vállalkozásoknak a cégbejegyzési kérelemben kell feltüntetniük, ha a kiva adóalanyiságot választják. Már működő vállalkozások év közben bármikor bejelentkezhetnek a kiva hatálya alá – áttérni az erről szóló döntést követő hónap első napjától lehet. Abban az esetben azonban, ha a vállalkozásnak 1 millió forintot meghaladó végrehajtható adótartozása van, a bejelentkezést elutasítja az adóhatóság.
Fontos azonban figyelni arra, hogy abban az esetben, ha az átjelentkezés év közben történik meg, akkor az átjelentkezés időpontjával zárult időszakról beszámolót kell készíteni és közzétenni.
Kijelentkezni a kiva hatálya alól ugyanakkor kizárólag az adóév zárásával, tehát december 31. napjával van mód. Ezt a szándékot bejelenteni december 1-20. között lehet a NAV felé.
Kiva adóalanyiság megszűnése
Kiva adóalanyiság megszűnése
Kiva adóalanyiság megszűnése
A kisvállalati adóalanyiság megszűnését vonja maga után, ha
a vállalkozás foglalkoztatotti létszáma meghaladja a 100 főt, vagy
az éves árbevétel meghaladja a 6 milliárd forintot.
a cég ellen végelszámolás, felszámolás, kényszertörlési eljárás indul,
az adóalany egyesül vagy szétválik, vagy megszűnik.
A kisvállalati adóalanyiság megszűnését vonja maga után, ha
a vállalkozás foglalkoztatotti létszáma meghaladja a 100 főt, vagy
az éves árbevétel meghaladja a 6 milliárd forintot.
a cég ellen végelszámolás, felszámolás, kényszertörlési eljárás indul,
az adóalany egyesül vagy szétválik, vagy megszűnik.