Milyen adózási formák közül választhat egy kft?
Milyen adózási formák közül választhat egy kft?
Milyen adózási formák közül választhat egy kft?
A gazdasági társaságok, így a kft-k is a társaságai adó, azaz a tao hatálya alá tartoznak.
Meghatározott feltételek megléte esetén választható ugyanakkor egyszerűbb adózási forma – ez jelenleg a kisvállalati adó, azaz a kiva.
Az áfaalanyiság szempontjából lehetőség van alanyi vagy tárgyi adómentes, illetve áfakörös működésre is, akár egyszemélyes, akár a többszemélyes kft az adózó.
A gazdasági társaságok, így a kft-k is a társaságai adó, azaz a tao hatálya alá tartoznak.
Meghatározott feltételek megléte esetén választható ugyanakkor egyszerűbb adózási forma – ez jelenleg a kisvállalati adó, azaz a kiva.
Az áfaalanyiság szempontjából lehetőség van alanyi vagy tárgyi adómentes, illetve áfakörös működésre is, akár egyszemélyes, akár a többszemélyes kft az adózó.
Peak
2024. febr. 22.
Peak
2024. febr. 22.
Peak
2024. febr. 22.
Az ideális adózási forma kiválasztása stratégiai kérdés egy vállalkozás számára, az erről szóló átgondolt döntés elengedhetetlen az üzleti sikerhez. Ez teremti meg az alapját annak, hogy a tervek megvalósítása és azok finanszírozása összhangban álljon egymással.
A társas vállalkozások, így a korlátolt felelősségű társaságok (a kft-k) is a társasági adó hatálya alá tartoznak. Mikro- és kisvállalatok a tao helyett választhatják a kisvállalati adót, a kivát, amely egy egyszerűsített adózási mód, sőt bizonyos esetekben az adó- és járulékkötelezettségeken is érhető el megtakarítás.
Azonban ez nem jelenti azt, hogy azoknak a vállalkozásoknak, amelyek előtt méretük, statisztikai létszámuk alapján nyitott a kiva választásának lehetősége, ez utóbbi adózási móddal járnak majd jobban. Minden esetben célszerű könyvelő bevonásával elvégezni a részletes számításokat.
Amennyiben még nem találtad meg az ideális könyvelőt, figyelmedbe ajánljuk a BUPA könyvelőkereső szolgáltatását. Több mint 300 szakember közül választhatsz, ügyfeleik visszajelzéseit is megismerheted.
Az ideális adózási forma kiválasztása stratégiai kérdés egy vállalkozás számára, az erről szóló átgondolt döntés elengedhetetlen az üzleti sikerhez. Ez teremti meg az alapját annak, hogy a tervek megvalósítása és azok finanszírozása összhangban álljon egymással.
A társas vállalkozások, így a korlátolt felelősségű társaságok (a kft-k) is a társasági adó hatálya alá tartoznak. Mikro- és kisvállalatok a tao helyett választhatják a kisvállalati adót, a kivát, amely egy egyszerűsített adózási mód, sőt bizonyos esetekben az adó- és járulékkötelezettségeken is érhető el megtakarítás.
Azonban ez nem jelenti azt, hogy azoknak a vállalkozásoknak, amelyek előtt méretük, statisztikai létszámuk alapján nyitott a kiva választásának lehetősége, ez utóbbi adózási móddal járnak majd jobban. Minden esetben célszerű könyvelő bevonásával elvégezni a részletes számításokat.
Amennyiben még nem találtad meg az ideális könyvelőt, figyelmedbe ajánljuk a BUPA könyvelőkereső szolgáltatását. Több mint 300 szakember közül választhatsz, ügyfeleik visszajelzéseit is megismerheted.
Milyen esetben választhatja egy kft a kivát?
Milyen esetben választhatja egy kft a kivát?
Milyen esetben választhatja egy kft a kivát?
Mielőtt azonban rátérnénk a két adózási mód összehasonlítására, nézzük, milyen esetben választhatja egy kft a kiva szabályai szerinti adózást. Erre vonatkozóan részletes előírások vannak:
az átlagos statisztikai állományi létszám az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt;
az aktuális adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétel várhatóan nem lesz több 3 milliárd forintnál - 12 hónapnál rövidebb adóév esetén ennek időarányos részénél;
az adóévet megelőző két naptári évben a kft adószámát a NAV véglegesen (jogerősen) nem törölte;
az üzleti évének mérlegforduló napja december 31.;
az adóévet megelőző adóévben a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot.
A feltételek teljesülésénél figyelni kell arra, hogy a létszám és a bevételi határok a kapcsolt vállalkozásokkal együtt érvényesek. Ha belföldi adóalanyokról van szó, az adókötelezettség mind a belföldi, mind a külföldi jövedelmekre kiterjed. Ha pedig külföldi vállalkozásról beszélünk, akkor csak a belföldi telephelyeken végzett tevékenységből érkező jövedelmekre terjed ki.
A társasági adó és a kiva közötti lehetőséget tehát azon cégeknek érdemes megvizsgálni, akik a fentebbi feltételeknek megfelelnek, számukra nyitott ugyanis a választás lehetősége. Azon kft-k, amelyekre a felsoroltak valamelyike nem igaz, kizárólag a tao szerint adózhatnak. (A társasági adózás szabályairól részletesen az innen elérhető bejegyzésben írtunk.)
Mielőtt azonban rátérnénk a két adózási mód összehasonlítására, nézzük, milyen esetben választhatja egy kft a kiva szabályai szerinti adózást. Erre vonatkozóan részletes előírások vannak:
az átlagos statisztikai állományi létszám az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt;
az aktuális adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétel várhatóan nem lesz több 3 milliárd forintnál - 12 hónapnál rövidebb adóév esetén ennek időarányos részénél;
az adóévet megelőző két naptári évben a kft adószámát a NAV véglegesen (jogerősen) nem törölte;
az üzleti évének mérlegforduló napja december 31.;
az adóévet megelőző adóévben a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot.
A feltételek teljesülésénél figyelni kell arra, hogy a létszám és a bevételi határok a kapcsolt vállalkozásokkal együtt érvényesek. Ha belföldi adóalanyokról van szó, az adókötelezettség mind a belföldi, mind a külföldi jövedelmekre kiterjed. Ha pedig külföldi vállalkozásról beszélünk, akkor csak a belföldi telephelyeken végzett tevékenységből érkező jövedelmekre terjed ki.
A társasági adó és a kiva közötti lehetőséget tehát azon cégeknek érdemes megvizsgálni, akik a fentebbi feltételeknek megfelelnek, számukra nyitott ugyanis a választás lehetősége. Azon kft-k, amelyekre a felsoroltak valamelyike nem igaz, kizárólag a tao szerint adózhatnak. (A társasági adózás szabályairól részletesen az innen elérhető bejegyzésben írtunk.)
Adókötelezettség a tao választása esetén
Adókötelezettség a tao választása esetén
Adókötelezettség a tao választása esetén
A tao-t a költségekkel csökkentett bevétel, azaz a megtermelt profit után kell megfizetni – alapja az adózás előtti profit. Mértéke Magyarországon nemzetközi összehasonlításban alacsony, évi 9 százalék. (2024. január 1-étől hazánkban is életbe léptek a globális minimumadó szabályai. Ez azonban kizárólag a legnagyobb – cégcsoportszinten 750 millió eurót meghaladó – árbevétellel rendelkező multinacionális vállalatcsoportokat érinti, kulcsa 15 százalék.)
A tao mellett a társaságoknak egyéb adófizetési kötelezettsége is keletkezhet. A teljesség igénye nélkül általában fizetni kell
iparűzési adót (ha a székhely szerinti önkormányzat ilyet szed),
a munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó adókat és járulékokat (a társadalombiztosítási járulékot, azaz a tb-t, illetve a szociális hozzájárulási adót, a szochót),
osztalék felvétele esetén osztalékként kifizetett jövedelemre eső személyi jövedelemadót és szochót.
A tao-t a költségekkel csökkentett bevétel, azaz a megtermelt profit után kell megfizetni – alapja az adózás előtti profit. Mértéke Magyarországon nemzetközi összehasonlításban alacsony, évi 9 százalék. (2024. január 1-étől hazánkban is életbe léptek a globális minimumadó szabályai. Ez azonban kizárólag a legnagyobb – cégcsoportszinten 750 millió eurót meghaladó – árbevétellel rendelkező multinacionális vállalatcsoportokat érinti, kulcsa 15 százalék.)
A tao mellett a társaságoknak egyéb adófizetési kötelezettsége is keletkezhet. A teljesség igénye nélkül általában fizetni kell
iparűzési adót (ha a székhely szerinti önkormányzat ilyet szed),
a munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó adókat és járulékokat (a társadalombiztosítási járulékot, azaz a tb-t, illetve a szociális hozzájárulási adót, a szochót),
osztalék felvétele esetén osztalékként kifizetett jövedelemre eső személyi jövedelemadót és szochót.
Adókötelezettség a kiva választása esetén
Adókötelezettség a kiva választása esetén
Adókötelezettség a kiva választása esetén
A kisvállalati adó egy egyszerűsített adó, amely a tao-t és a szociális hozzájárulási adót váltja ki. A kiva kulcsa 10 százalék. Az adó alapja pedig a személyi jellegű kifizetések összege. Ezt növelheti a jóváhagyott osztalék, amely azonban mérsékelhető a kapott osztalékkal és a nettó tőkebevonással. Az adóalap meghatározásakor elhatárolt veszteség leírására is lehetőség van és a keletkezett, de még fel nem használt elhatárolt veszteség is levonható.
A kisvállalati adó egy egyszerűsített adó, amely a tao-t és a szociális hozzájárulási adót váltja ki. A kiva kulcsa 10 százalék. Az adó alapja pedig a személyi jellegű kifizetések összege. Ezt növelheti a jóváhagyott osztalék, amely azonban mérsékelhető a kapott osztalékkal és a nettó tőkebevonással. Az adóalap meghatározásakor elhatárolt veszteség leírására is lehetőség van és a keletkezett, de még fel nem használt elhatárolt veszteség is levonható.
Mely vállalkozásoknak érdemes a kivát választani?
Mely vállalkozásoknak érdemes a kivát választani?
Mely vállalkozásoknak érdemes a kivát választani?
A fentebbiek alapján egyértelműen látszik, hogy mivel a kiva szerint adózók lényegében csak a személyi jellegű kifizetések után fizetik meg az adót és ezzel a szociális hozzájárulási adót is kiváltják, már ezen jelentős megtakarítást érhetnek el, hiszen a kiva kulcsa 10, a szochóé viszont 13 százalék. Ezen túlmenően mindaddig, amíg a vállalkozás által megtermelt eredményt a tulajdonosok nem veszik ki a vállalkozásból (nem fizet osztalékot a cég), nem terheli adó a megtermelt eredményt.
Így ez az adózási mód azoknak a vállalkozásoknak éri meg, amelyeknél a személyi jellegű kifizetések magasak (képzett munkaerőt foglalkoztatnak), illetve fejlesztést terveznek (a megtermelt eredményt nem kívánják tehát kivenni a vállalkozásból). Utóbbit erősíti az a lehetőség is, hogy amennyiben a beruházáshoz tőkebevonásra lenne szüksége a cégnek, annak összegével az adóalap mérsékelhető.
A fentebbiek alapján egyértelműen látszik, hogy mivel a kiva szerint adózók lényegében csak a személyi jellegű kifizetések után fizetik meg az adót és ezzel a szociális hozzájárulási adót is kiváltják, már ezen jelentős megtakarítást érhetnek el, hiszen a kiva kulcsa 10, a szochóé viszont 13 százalék. Ezen túlmenően mindaddig, amíg a vállalkozás által megtermelt eredményt a tulajdonosok nem veszik ki a vállalkozásból (nem fizet osztalékot a cég), nem terheli adó a megtermelt eredményt.
Így ez az adózási mód azoknak a vállalkozásoknak éri meg, amelyeknél a személyi jellegű kifizetések magasak (képzett munkaerőt foglalkoztatnak), illetve fejlesztést terveznek (a megtermelt eredményt nem kívánják tehát kivenni a vállalkozásból). Utóbbit erősíti az a lehetőség is, hogy amennyiben a beruházáshoz tőkebevonásra lenne szüksége a cégnek, annak összegével az adóalap mérsékelhető.
Áfakörös vagy áfamentes működés
Áfakörös vagy áfamentes működés
Áfakörös vagy áfamentes működés
A nyereségadó mellett egyéb adókötelezettségei is vannak a vállalkozásoknak. Ezek között a legnagyobb tételt az általános forgalmi adó (az áfa). Ezt a főszabály szerint a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás után minden esetben fizetni kell. Az értékesítés bruttó (nettó ár plusz áfa) áron történik. A nettó ár a cég nettó árbevétele, az áfát be kell fizetni az államnak.
Az áfatörvény meghatároz ugyanakkor olyan tevékenységeket, illetve termékeket, amelyeket közérdekű vagy speciális jellegük miatt áfamentes körbe sorolnak. Ezek a tárgyi adómentes tevékenységek, illetve termékek. Azoknak a vállalkozások, amelyek ilyen tevékenységet folytatnak, nem kell áfát fizetniük. Ilyen tevékenységek például az egyetemes postai szolgáltatás, a humán egészségügyi ellátás, a közszolgáltatók által végzett szociális ellátás, az óvodai, diákotthoni és kollégiumi ellátás, a biztosítás, a hitelközvetítés és -nyújtás, illetve egyéb pénzügyi szolgáltatások is.
Ezen túlmenően bármilyen vállalkozás választhatja az alanyi adómentességet, amennyiben az éves árbevétele nem éri el a 12 millió forintot. Ennek választása esetén is igaz, hogy nem kell áfát felszámítanunk az eladott áruk vagy szolgáltatások után, de nem is vonhatjuk le a nekünk felszámított áfát, illetve nem kell áfabevallást sem készíteni, ami jelentős mértékben egyszerűsíti a vállalkozás adminisztrációját. (Az alanyi adómentességről bővebben ebben a posztban írtunk.)
A nyereségadó mellett egyéb adókötelezettségei is vannak a vállalkozásoknak. Ezek között a legnagyobb tételt az általános forgalmi adó (az áfa). Ezt a főszabály szerint a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás után minden esetben fizetni kell. Az értékesítés bruttó (nettó ár plusz áfa) áron történik. A nettó ár a cég nettó árbevétele, az áfát be kell fizetni az államnak.
Az áfatörvény meghatároz ugyanakkor olyan tevékenységeket, illetve termékeket, amelyeket közérdekű vagy speciális jellegük miatt áfamentes körbe sorolnak. Ezek a tárgyi adómentes tevékenységek, illetve termékek. Azoknak a vállalkozások, amelyek ilyen tevékenységet folytatnak, nem kell áfát fizetniük. Ilyen tevékenységek például az egyetemes postai szolgáltatás, a humán egészségügyi ellátás, a közszolgáltatók által végzett szociális ellátás, az óvodai, diákotthoni és kollégiumi ellátás, a biztosítás, a hitelközvetítés és -nyújtás, illetve egyéb pénzügyi szolgáltatások is.
Ezen túlmenően bármilyen vállalkozás választhatja az alanyi adómentességet, amennyiben az éves árbevétele nem éri el a 12 millió forintot. Ennek választása esetén is igaz, hogy nem kell áfát felszámítanunk az eladott áruk vagy szolgáltatások után, de nem is vonhatjuk le a nekünk felszámított áfát, illetve nem kell áfabevallást sem készíteni, ami jelentős mértékben egyszerűsíti a vállalkozás adminisztrációját. (Az alanyi adómentességről bővebben ebben a posztban írtunk.)