Nem jut elég pénz a vállalkozásokhoz - Lehet ebben változás?
Nem jut elég pénz a vállalkozásokhoz - Lehet ebben változás?
Nem jut elég pénz a vállalkozásokhoz - Lehet ebben változás?
A kis- és középvállalkozások (kkv-k) gazdaságban betöltött jelentős szerepük ellenére tartós kihívással néznek szembe: az alulfinanszírozottsággal.
Mik ennek az okai és következményei? Lehet-e megoldása a problémának?
Ebben a blogbejegyzésben egy több mint 35 év kutatást átfogó eredményeit foglaljuk össze.
A kis- és középvállalkozások (kkv-k) gazdaságban betöltött jelentős szerepük ellenére tartós kihívással néznek szembe: az alulfinanszírozottsággal.
Mik ennek az okai és következményei? Lehet-e megoldása a problémának?
Ebben a blogbejegyzésben egy több mint 35 év kutatást átfogó eredményeit foglaljuk össze.
Peak
2024. dec. 14.
Peak
2024. dec. 14.
Peak
2024. dec. 14.
Az alapprobléma
Az alapprobléma
Az alapprobléma
A finanszírozási korlátok lényegében azt jelentik, hogy a kkv-k nem képesek hozzáférni azokhoz a pénzügyi forrásokhoz, amelyek szükségesek működésükhöz és növekedésükhöz. A vállalkozások aránytalanul nagy mértékben érintettek az alulfinanszírozottságban a rendszerszintű és strukturális kihívások kombinációja miatt.
Az alulfinanszírozottság legfőbb tényezői közé tartozik
az elégtelen fedezet,
a korlátozott pénzügyi nyilvántartások és
a formális pénzügyi intézményekkel való gyenge kapcsolatok.
Ezek a tényezők akadályozzák azt, hogy hitelhez vagy hitelkerethez jussanak, amelyek elengedhetetlenek lennének a növekedésükhöz.
A helyzetet súlyosbítja a formális pénzügyi intézmények (például a bankok) szigorú követelményei, amelyek gyakran olyan fedezetet igényelnek, amelyet ez a kör nem tud biztosítani - így a kkv-k kénytelenek alternatív, gyakran kevésbé kiszámítható finanszírozási forrásokat keresni. Ezek közé tartozik a családtól és barátoktól származó pénz, vagy akár olyan hitelező intézmények szolgáltatásainak igénybevétele, amelyek legálisan nem hitelezhetnének.. Ez pénzügyi kiszolgáltatottsághoz és fokozott üzleti kockázatokhoz vezethet. Kiszorulásuk a hagyományos pénzpiacokról nem csak a növekedési lehetőségeiket korlátozza, hanem egyenesen bizonytalan és pénzügyi instabilitással terhelt környezetbe kényszeríti a kisebb cégeket.
Az alulfinanszírozottság hatása az általános üzleti környezetre is káros, mivel megakadályozza a kkv-kat abban, hogy hatékonyan versenyezzenek a nagyobb vállalatokkal. Megfelelő finanszírozás hiányában ezek a cégek nehezen tudnak befektetni technológiába, nem képesek szakképzett munkaerőt alkalmazni és optimalizálni működésüket.
A versenyképességi hátrány pedig tovább csökkenti azon képességüket, hogy növekedjenek és nagyobb arányban járuljanak hozzá a gazdaság teljesítményéhez. A kkv-k lényegében minden helyzetben hátrányból indulnak, :nem tudnak kedvező feltételeket biztosítani beszállítóknak vagy engedményeket ajánlani a vevőknek.
A finanszírozási korlátok lényegében azt jelentik, hogy a kkv-k nem képesek hozzáférni azokhoz a pénzügyi forrásokhoz, amelyek szükségesek működésükhöz és növekedésükhöz. A vállalkozások aránytalanul nagy mértékben érintettek az alulfinanszírozottságban a rendszerszintű és strukturális kihívások kombinációja miatt.
Az alulfinanszírozottság legfőbb tényezői közé tartozik
az elégtelen fedezet,
a korlátozott pénzügyi nyilvántartások és
a formális pénzügyi intézményekkel való gyenge kapcsolatok.
Ezek a tényezők akadályozzák azt, hogy hitelhez vagy hitelkerethez jussanak, amelyek elengedhetetlenek lennének a növekedésükhöz.
A helyzetet súlyosbítja a formális pénzügyi intézmények (például a bankok) szigorú követelményei, amelyek gyakran olyan fedezetet igényelnek, amelyet ez a kör nem tud biztosítani - így a kkv-k kénytelenek alternatív, gyakran kevésbé kiszámítható finanszírozási forrásokat keresni. Ezek közé tartozik a családtól és barátoktól származó pénz, vagy akár olyan hitelező intézmények szolgáltatásainak igénybevétele, amelyek legálisan nem hitelezhetnének.. Ez pénzügyi kiszolgáltatottsághoz és fokozott üzleti kockázatokhoz vezethet. Kiszorulásuk a hagyományos pénzpiacokról nem csak a növekedési lehetőségeiket korlátozza, hanem egyenesen bizonytalan és pénzügyi instabilitással terhelt környezetbe kényszeríti a kisebb cégeket.
Az alulfinanszírozottság hatása az általános üzleti környezetre is káros, mivel megakadályozza a kkv-kat abban, hogy hatékonyan versenyezzenek a nagyobb vállalatokkal. Megfelelő finanszírozás hiányában ezek a cégek nehezen tudnak befektetni technológiába, nem képesek szakképzett munkaerőt alkalmazni és optimalizálni működésüket.
A versenyképességi hátrány pedig tovább csökkenti azon képességüket, hogy növekedjenek és nagyobb arányban járuljanak hozzá a gazdaság teljesítményéhez. A kkv-k lényegében minden helyzetben hátrányból indulnak, :nem tudnak kedvező feltételeket biztosítani beszállítóknak vagy engedményeket ajánlani a vevőknek.
Kereslet, kínálat, költségek
Kereslet, kínálat, költségek
Kereslet, kínálat, költségek
A kisebb cégek általában előnyben részesítik a belső finanszírozást vagy az adósságfinanszírozást a tőkefinanszírozással szemben, hogy fenntartsák az üzleti műveletek feletti irányítást. A belső források azonban gyakran nem elegendőek egy növekvő vállalkozás tőkeszükségletének biztosítására.
Az empirikus felmérések alapján kmár fejlődésük korai szakaszában nehézségekbe ütköznek a külső finanszírozáshoz szeretnének jutni, mivel nincs megalapozott pénzügyi múltjuk, és a hitelezők számára magasabb kockázatot jelentenek. Ezeket a kihívásokat súlyosbítja az információs aszimmetria a vállalkozások és a hitelezők között (a banknak nincs elég információja), ami gyakran magasabb kamathoz és kedvezőtlenebb hitelfeltételekhez vezet (több biztosítékot kér például a bank a hitel fedezetére).
Az információs aszimmetria tehát ebben az összefüggésben arra utal, hogy a hitelezőnek nem tudja megítélni mennyire stabil a cég működése, milyenek a kilátásai. Ez gyakran oda vezet, hogy a hitelezők a magas kockázatú adósnak minősítik a vállalkozásokat. A magasabb kockázat pedig növelik a hitelfelvétellel összefüggő költségeket (a kamatot és a szükséges fedezet mértékét).
A kínálati oldalon a felmérések alapján a banki források dominálnak a vállalkozások külső finanszírozásában, különösen a fejlett országokban. A hagyományos pénzintézetek azonban megfelelő fedezet vagy megbízható pénzügyi teljesítmény hiányában vonakodnak pénzt adni a kkv-knak. Ez az óvatosságjelentős akadály sok vállalkozás számárat, ami korlátozza növekedési potenciáljukat.
A kisebb cégek általában előnyben részesítik a belső finanszírozást vagy az adósságfinanszírozást a tőkefinanszírozással szemben, hogy fenntartsák az üzleti műveletek feletti irányítást. A belső források azonban gyakran nem elegendőek egy növekvő vállalkozás tőkeszükségletének biztosítására.
Az empirikus felmérések alapján kmár fejlődésük korai szakaszában nehézségekbe ütköznek a külső finanszírozáshoz szeretnének jutni, mivel nincs megalapozott pénzügyi múltjuk, és a hitelezők számára magasabb kockázatot jelentenek. Ezeket a kihívásokat súlyosbítja az információs aszimmetria a vállalkozások és a hitelezők között (a banknak nincs elég információja), ami gyakran magasabb kamathoz és kedvezőtlenebb hitelfeltételekhez vezet (több biztosítékot kér például a bank a hitel fedezetére).
Az információs aszimmetria tehát ebben az összefüggésben arra utal, hogy a hitelezőnek nem tudja megítélni mennyire stabil a cég működése, milyenek a kilátásai. Ez gyakran oda vezet, hogy a hitelezők a magas kockázatú adósnak minősítik a vállalkozásokat. A magasabb kockázat pedig növelik a hitelfelvétellel összefüggő költségeket (a kamatot és a szükséges fedezet mértékét).
A kínálati oldalon a felmérések alapján a banki források dominálnak a vállalkozások külső finanszírozásában, különösen a fejlett országokban. A hagyományos pénzintézetek azonban megfelelő fedezet vagy megbízható pénzügyi teljesítmény hiányában vonakodnak pénzt adni a kkv-knak. Ez az óvatosságjelentős akadály sok vállalkozás számárat, ami korlátozza növekedési potenciáljukat.
Következmények
Következmények
Következmények
A vizsgálatok eredményei azt sugallják, hogy a kkv-k alulfinanszírozottságának messzemenő következményei vannak. A forráshiány akadályozza a vállalkozásokat abban, hogy új technológiákba fektessenek, bővítsék termelési kapacitásukat és új piacokra lépjenek.A beruházások hiánya alacsonyabb termelékenységhez vezet, és korlátozza a lehetőségüket arra, hogy jelentős mértékben hozzájáruljanak a gazdasági fejlődéshez.
A fejlődő térségekben az alulfinanszírozottság hatása még hangsúlyosabb, mivel ezekben a régiókban a vállalkozások további akadályokkal is szembesülnek. Ilyenek lehetnek például gyengébb pénzügyi infrastruktúra és kevésbé fejlett szabályozási környezet.
A vizsgálatok eredményei azt sugallják, hogy a kkv-k alulfinanszírozottságának messzemenő következményei vannak. A forráshiány akadályozza a vállalkozásokat abban, hogy új technológiákba fektessenek, bővítsék termelési kapacitásukat és új piacokra lépjenek.A beruházások hiánya alacsonyabb termelékenységhez vezet, és korlátozza a lehetőségüket arra, hogy jelentős mértékben hozzájáruljanak a gazdasági fejlődéshez.
A fejlődő térségekben az alulfinanszírozottság hatása még hangsúlyosabb, mivel ezekben a régiókban a vállalkozások további akadályokkal is szembesülnek. Ilyenek lehetnek például gyengébb pénzügyi infrastruktúra és kevésbé fejlett szabályozási környezet.
Alternatív lehetőségek
Alternatív lehetőségek
Alternatív lehetőségek
A hagyományos finanszírozási csatornákhoz való hozzáférés kihívásaira válaszul egyre több kkv fordul alternatív megoldások felé. Ilyen a a közösségi finanszírozás, a peer-to-peer hitelezés és a kereskedelmi hitel. Ezek az innovatív formák rugalmasabb lehetőségeket kínálnak a számukra, és segítenek áthidalni a nehezebb időszakokat.
A közösségi finanszírozás lehetővé teszi például, hogy kis összegeket gyűjtsenek nagy számú egyéni befektetőtől. A peer-to-peer hitelezési platformok közvetlen kapcsolatot teremtenek a vállalkozások és az egyéni hitelezők között, kedvezőbb feltételek mellett, mint amit a hagyományos bankok kínálnak. A kereskedelmi hitel révén pedig az árukat és szolgáltatásokat későbbi fizetési határidővel lehet megvásárolni, ezzel csökkentve a likviditási nehézségeket.
A felmérések eredményei azt sugallják azonban, hogy ezek az alternatív finanszírozási lehetőségek még nem elegendőek a vállalkozások finanszírozási igényeinek kielégítésére, különösen a feltörekvő térségekben. A közösségi finanszírozást és a peer-to-peer hitelezést gyakran szabályozási korlátozások akadályozzák, és ezek nem minden vállalkozás számára elérhetők. Ezek az alternatív finanszírozási formák ráadásul általában nem biztosítanak akkora összegű forrást, amely jelentősebb üzleti bővítéshez szükséges. A kereskedelmi hitel ugyan hasznos a rövid távú fizetőképességi problémák kezelésében, de nem helyettesíti azt a hosszú távú finanszírozást, amelyre a vállalkozásoknak szükségük van az infrastruktúra- és technológiai beruházásokhoz.
A hagyományos finanszírozási csatornákhoz való hozzáférés kihívásaira válaszul egyre több kkv fordul alternatív megoldások felé. Ilyen a a közösségi finanszírozás, a peer-to-peer hitelezés és a kereskedelmi hitel. Ezek az innovatív formák rugalmasabb lehetőségeket kínálnak a számukra, és segítenek áthidalni a nehezebb időszakokat.
A közösségi finanszírozás lehetővé teszi például, hogy kis összegeket gyűjtsenek nagy számú egyéni befektetőtől. A peer-to-peer hitelezési platformok közvetlen kapcsolatot teremtenek a vállalkozások és az egyéni hitelezők között, kedvezőbb feltételek mellett, mint amit a hagyományos bankok kínálnak. A kereskedelmi hitel révén pedig az árukat és szolgáltatásokat későbbi fizetési határidővel lehet megvásárolni, ezzel csökkentve a likviditási nehézségeket.
A felmérések eredményei azt sugallják azonban, hogy ezek az alternatív finanszírozási lehetőségek még nem elegendőek a vállalkozások finanszírozási igényeinek kielégítésére, különösen a feltörekvő térségekben. A közösségi finanszírozást és a peer-to-peer hitelezést gyakran szabályozási korlátozások akadályozzák, és ezek nem minden vállalkozás számára elérhetők. Ezek az alternatív finanszírozási formák ráadásul általában nem biztosítanak akkora összegű forrást, amely jelentősebb üzleti bővítéshez szükséges. A kereskedelmi hitel ugyan hasznos a rövid távú fizetőképességi problémák kezelésében, de nem helyettesíti azt a hosszú távú finanszírozást, amelyre a vállalkozásoknak szükségük van az infrastruktúra- és technológiai beruházásokhoz.
Az alulfinanszírozottság kezelése
Az alulfinanszírozottság kezelése
Az alulfinanszírozottság kezelése
A jövőbeli kutatásoknak és szakpolitikai kezdeményezéseknek a vállalati hitelezést támogató pénzügyi infrastruktúra javítására kell összpontosítaniuk. Ez magában foglalja a megfelelő tájékoztatást, a fedezeti követelmények enyhítését, valamint a vállalkozások igényeire szabott pénzügyi termékek fejlesztését.
A szakpolitikusoknak ösztönözniük kell a pénzügyi intézményeket a hitelezés felpörgetésére, valamint bővíteni kell az államilag támogatott hitelgarancia-programokat a hitelezők kockázatának csökkentése érdekében. Az ilyen kezdeményezések segíthetnek áthidalni a kínálati és keresleti oldala közötti szakadékot, és támogatóbb környezetet teremthetnek a kisvállalkozások növekedéséhez.
Szükség van olyan a vállalkozók pénzügyi ismereteinek bővítését célzó programokra . nem csak külső akadályok miatt akadályozzák ugyanis az alulfinanszírozottság mérséklését, hanem a megfelelő ismeretek hiánya a pénzügyi menedzsmentről és a hitelezési folyamatokról. Ígéretesek a fintech cégek kezdeményezései is a probléma megoldásában. Az olyan digitális platformok, amelyek egyszerűsített hiteligénylési folyamatokat, adatvezérelt hitelbírálatot és testre szabott pénzügyi termékeket kínálnak, segíthetnek áthidalni a vállalkozások és a hagyományos pénzügyi intézmények közötti szakadékot.
A jövőbeli kutatásoknak és szakpolitikai kezdeményezéseknek a vállalati hitelezést támogató pénzügyi infrastruktúra javítására kell összpontosítaniuk. Ez magában foglalja a megfelelő tájékoztatást, a fedezeti követelmények enyhítését, valamint a vállalkozások igényeire szabott pénzügyi termékek fejlesztését.
A szakpolitikusoknak ösztönözniük kell a pénzügyi intézményeket a hitelezés felpörgetésére, valamint bővíteni kell az államilag támogatott hitelgarancia-programokat a hitelezők kockázatának csökkentése érdekében. Az ilyen kezdeményezések segíthetnek áthidalni a kínálati és keresleti oldala közötti szakadékot, és támogatóbb környezetet teremthetnek a kisvállalkozások növekedéséhez.
Szükség van olyan a vállalkozók pénzügyi ismereteinek bővítését célzó programokra . nem csak külső akadályok miatt akadályozzák ugyanis az alulfinanszírozottság mérséklését, hanem a megfelelő ismeretek hiánya a pénzügyi menedzsmentről és a hitelezési folyamatokról. Ígéretesek a fintech cégek kezdeményezései is a probléma megoldásában. Az olyan digitális platformok, amelyek egyszerűsített hiteligénylési folyamatokat, adatvezérelt hitelbírálatot és testre szabott pénzügyi termékeket kínálnak, segíthetnek áthidalni a vállalkozások és a hagyományos pénzügyi intézmények közötti szakadékot.
Következtetés
Következtetés
Következtetés
A alulfinanszírozottságról szóló empirikus kutatások rávilágítanaka kis- és középvállalkozások növekedését és fejlődését akadályozó kihívásokra is. A helyzet kezeléséhez többoldalú megközelítésre van szükség. Ez magában foglalja nemcsak a hagyományos és alternatív finanszírozási lehetőségek javítását, hanem a vállalkozók pénzügyi ismereteinek bővítését, az innovatív pénzügyi termékek fejlesztését, valamint olyan támogatási politika kialakítását, amelyek csökkentik a forrásokhoz való hozzáférés akadályait. A problémát csak összehangolt és tartós erőfeszítésekkel lehet hatékonyan kezelni, megnyitva az utat egy élénkebb és befogadóbb globális gazdaság felé.
Amennyiben forrásra lenne szükséged figyelmedbe ajánljuk a BUPA platform pályázatokhoz kapcsolódó szolgáltatásait. A platform workshopjain elismert szakértők mutatják be a lehetőséget, akik a résztvevők a kérdéseire is választ adnak. Emellett elérhető már a BUPA előzetes forrásjogosultság-vizsgálat funkciója is, amely segítségével egy online folyamaton keresztül néhány perc alatt ellenőrizhető megfelel-e a vállalkozásod a pályázati feltételeknek.
A alulfinanszírozottságról szóló empirikus kutatások rávilágítanaka kis- és középvállalkozások növekedését és fejlődését akadályozó kihívásokra is. A helyzet kezeléséhez többoldalú megközelítésre van szükség. Ez magában foglalja nemcsak a hagyományos és alternatív finanszírozási lehetőségek javítását, hanem a vállalkozók pénzügyi ismereteinek bővítését, az innovatív pénzügyi termékek fejlesztését, valamint olyan támogatási politika kialakítását, amelyek csökkentik a forrásokhoz való hozzáférés akadályait. A problémát csak összehangolt és tartós erőfeszítésekkel lehet hatékonyan kezelni, megnyitva az utat egy élénkebb és befogadóbb globális gazdaság felé.
Amennyiben forrásra lenne szükséged figyelmedbe ajánljuk a BUPA platform pályázatokhoz kapcsolódó szolgáltatásait. A platform workshopjain elismert szakértők mutatják be a lehetőséget, akik a résztvevők a kérdéseire is választ adnak. Emellett elérhető már a BUPA előzetes forrásjogosultság-vizsgálat funkciója is, amely segítségével egy online folyamaton keresztül néhány perc alatt ellenőrizhető megfelel-e a vállalkozásod a pályázati feltételeknek.