Milyen adózási formák közül választhatnak az egyéni vállalkozók?
Milyen adózási formák közül választhatnak az egyéni vállalkozók?
Milyen adózási formák közül választhatnak az egyéni vállalkozók?
Az egyéni vállalkozókra a vállalkozási jövedelemadó (vszja) szabályai vonatkoznak.
Lehetőségük van ugyanakkor egyszerűsített formák közül is választani, amelyek az átalányadó és a kisadózó vállalkozók tételes adója (a kata).
Az egyes adózási formák között mind az adóteherben, mind a kapcsolódó adminisztrációs terhet illetően jelentősen eltérnek.
Az egyéni vállalkozókra a vállalkozási jövedelemadó (vszja) szabályai vonatkoznak.
Lehetőségük van ugyanakkor egyszerűsített formák közül is választani, amelyek az átalányadó és a kisadózó vállalkozók tételes adója (a kata).
Az egyes adózási formák között mind az adóteherben, mind a kapcsolódó adminisztrációs terhet illetően jelentősen eltérnek.
Peak
2024. jan. 27.
Peak
2024. jan. 27.
Peak
2024. jan. 27.
Azt, hogy milyen adózási formát érdemes egyéni vállalkozóként választani, általában a várható éves nettó árbevétel és a tevékenységi kör határozza meg. Az egyes formák között jelentős átfedések vannak, de számottevőek az eltérések is – a döntés előtt mindenképpen érdemes szakértőt bevonnunk.
Azt, hogy milyen adózási formát érdemes egyéni vállalkozóként választani, általában a várható éves nettó árbevétel és a tevékenységi kör határozza meg. Az egyes formák között jelentős átfedések vannak, de számottevőek az eltérések is – a döntés előtt mindenképpen érdemes szakértőt bevonnunk.
Egyéni vállalkozók által választható adózási formák
Egyéni vállalkozók által választható adózási formák
Egyéni vállalkozók által választható adózási formák
Alapesetben egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelemadó szerint adózik. Ezt az adózási módot vszja-ként és vállalkozói személyi jövedelemadózásként is emlegetik. Ennél az adózási formánál - nagyon leegyszerűsítve – a vállalkozó jövedelme (ami után adót kell fizetnie) a vállalkozási tevékenységéből származó bevételének és a vállalkozói tevékenységével összefüggő kiadásoknak a különbözete.
Ez egyik oldalról remek hír, hiszen minden költség elszámolható, ami a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben felmerült, és adót csak a tisztán megmaradó jövedelem után kell fizetni. A költségek elszámolása azonban érdemi adminisztrációval jár, ami az egyéni vállalkozók többsége számára jelentős teher, hiszen a tényleges bevételtermelő tevékenységtől vonja el az időt – ráadásul olyan ismereteket is kíván, amelyek a legtöbb esetben távol állnak attól, amihez a vállalkozó valójában ért (például tudni kell, milyen költségeket lehet elszámolni és melyeket nem).
Épp ezért dolgoztak ki az egyéni vállalkozóknak egyszerűsített adózási formákat: Magyarországon ilyen az átalányadózás és a kisadózó vállalkozások tételes adója, a kata. Ez utóbbi két formánál lényegesen kevesebb az adminisztráció, jellemzően korlátozott azonban azok köre, akik választhatják. Minden esetben további kérdés, hogy megéri-e az egyszerűbb módot választani, ha az adott esetben magasabb adóterhet vagy esetlegesen más területeken alacsonyabb juttatásokat jelenthet - ezek azok a tényezők, amelyeket az adózási forma kiválasztásáról szóló döntés során meg kell vizsgálni.
Kezdjük a legegyszerűbb megoldással az összehasonlítást, ami a kisadózó vállalkozók tételes adója, azaz a kata.
Alapesetben egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelemadó szerint adózik. Ezt az adózási módot vszja-ként és vállalkozói személyi jövedelemadózásként is emlegetik. Ennél az adózási formánál - nagyon leegyszerűsítve – a vállalkozó jövedelme (ami után adót kell fizetnie) a vállalkozási tevékenységéből származó bevételének és a vállalkozói tevékenységével összefüggő kiadásoknak a különbözete.
Ez egyik oldalról remek hír, hiszen minden költség elszámolható, ami a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben felmerült, és adót csak a tisztán megmaradó jövedelem után kell fizetni. A költségek elszámolása azonban érdemi adminisztrációval jár, ami az egyéni vállalkozók többsége számára jelentős teher, hiszen a tényleges bevételtermelő tevékenységtől vonja el az időt – ráadásul olyan ismereteket is kíván, amelyek a legtöbb esetben távol állnak attól, amihez a vállalkozó valójában ért (például tudni kell, milyen költségeket lehet elszámolni és melyeket nem).
Épp ezért dolgoztak ki az egyéni vállalkozóknak egyszerűsített adózási formákat: Magyarországon ilyen az átalányadózás és a kisadózó vállalkozások tételes adója, a kata. Ez utóbbi két formánál lényegesen kevesebb az adminisztráció, jellemzően korlátozott azonban azok köre, akik választhatják. Minden esetben további kérdés, hogy megéri-e az egyszerűbb módot választani, ha az adott esetben magasabb adóterhet vagy esetlegesen más területeken alacsonyabb juttatásokat jelenthet - ezek azok a tényezők, amelyeket az adózási forma kiválasztásáról szóló döntés során meg kell vizsgálni.
Kezdjük a legegyszerűbb megoldással az összehasonlítást, ami a kisadózó vállalkozók tételes adója, azaz a kata.
Kik választhatják a katát?
Kik választhatják a katát?
Kik választhatják a katát?
2022. szeptemberéig ez volt a legnépszerűbb adózási forma az egyéni vállalkozók körében. Nem véletlenül: havi fix összegű befizetéssel a vállalkozó lényegében minden adó- és járulékkötelezettségét letudta és csak bevételeiről kellett nyilvántartást vezetnie. Ez igazán kényelmes megoldás, ma azonban már csak nagyon szűk kör választhatja ezt a formát:
azok, akik főállásban vállalkoznak,
kizárólag magánszemély ügyfeleik vannak (kivéve a taxisok, akik cégeknek is számlázhatnak) és
nincs ingatlan bérbeadásából származó bevételük.
2022. szeptemberéig ez volt a legnépszerűbb adózási forma az egyéni vállalkozók körében. Nem véletlenül: havi fix összegű befizetéssel a vállalkozó lényegében minden adó- és járulékkötelezettségét letudta és csak bevételeiről kellett nyilvántartást vezetnie. Ez igazán kényelmes megoldás, ma azonban már csak nagyon szűk kör választhatja ezt a formát:
azok, akik főállásban vállalkoznak,
kizárólag magánszemély ügyfeleik vannak (kivéve a taxisok, akik cégeknek is számlázhatnak) és
nincs ingatlan bérbeadásából származó bevételük.
Mennyit kell fizetni katásként?
Mennyit kell fizetni katásként?
Mennyit kell fizetni katásként?
Ha ezeknek a feltételeknek megfelel a vállalkozó, akkor havonta 50 ezer forint befizetésével letudja a személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót is, mindaddig, amíg el nem éri a kata keret felső határát, ami 2024-ben évi 18 millió forint. (A 18 millió fölötti bevételre már 40 százalékos különadót kell fizetni.) Mindemellett pedig az egyetlen érdemi adminisztrációs kötelezettség (a megfelelő szerződések és a számlaadás mellett) az, hogy bevételi nyilvántartást kell vezetni.
Számokban kifejezve ez azt jelenti, ha egy vállalkozónak, amely az előbbi feltételeknek megfelel, van havi 1 millió forint bevétele, abból 50 ezer forint katát befizet és a fennmaradó 950 ezer forintot lényegében szabadon elköltheti. Majdnem szabadon, ugyanis helyi iparűzési adót (ha a székhely szerinti önkormányzat előírja) és általános forgalmi adót (amennyiben nem alanyi adómentes vagy nem folytat tárgyi adómentes tevékenységet) fizetni kell ebben az esetben is. Nem mentesül továbbá a vállalkozó az évi 5000 forint kötelező kamarai hozzájárulás megfizetése alól sem. Ezek a kötelezettségek azonban a másik két adózási módnál is pont ebben a formában merülnek fel, így az összehasonlítást nem befolyásolják.
Ha ezeknek a feltételeknek megfelel a vállalkozó, akkor havonta 50 ezer forint befizetésével letudja a személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót is, mindaddig, amíg el nem éri a kata keret felső határát, ami 2024-ben évi 18 millió forint. (A 18 millió fölötti bevételre már 40 százalékos különadót kell fizetni.) Mindemellett pedig az egyetlen érdemi adminisztrációs kötelezettség (a megfelelő szerződések és a számlaadás mellett) az, hogy bevételi nyilvántartást kell vezetni.
Számokban kifejezve ez azt jelenti, ha egy vállalkozónak, amely az előbbi feltételeknek megfelel, van havi 1 millió forint bevétele, abból 50 ezer forint katát befizet és a fennmaradó 950 ezer forintot lényegében szabadon elköltheti. Majdnem szabadon, ugyanis helyi iparűzési adót (ha a székhely szerinti önkormányzat előírja) és általános forgalmi adót (amennyiben nem alanyi adómentes vagy nem folytat tárgyi adómentes tevékenységet) fizetni kell ebben az esetben is. Nem mentesül továbbá a vállalkozó az évi 5000 forint kötelező kamarai hozzájárulás megfizetése alól sem. Ezek a kötelezettségek azonban a másik két adózási módnál is pont ebben a formában merülnek fel, így az összehasonlítást nem befolyásolják.
Kinek éri meg a kata szabályai szerint adózni?
Kinek éri meg a kata szabályai szerint adózni?
Kinek éri meg a kata szabályai szerint adózni?
A fenti feltételek alapján azoknak lehet jó megoldás a kata szerinti adózás, akik megfelelnek a feltételeknek és alapvetően kevés költséggel járó tevékenységet folytatnak. Van azonban néhány fontos szempont, amit nem szabad figyelmen kívül hagyniuk azoknak a vállalkozóknak, akik ezt az adózást választják:
Abban az esetben, ha a vállalkozó áfafizetésre kötelezett, az egyszerű adminisztrációs lehetőséggel kevésbé tud élni, hiszen ilyenkor sem mentesül az áfaelszámolással összefüggő kötelezettségek alól. Alanyi áfamentesség (ennek szabályairól részletesen az innen elérhető bejegyzésben írtunk) 2024-ben 12 millió forintig kérhető.
Mivel a katás vállalkozók nem fizetnek személyi jövedelemadót, nem tudják érvényesíteni az ehhez kapcsolódó kedvezményeket sem (gondolva itt például a családi adókedvezményre vagy valamilyen előtakarékossági formával összefüggő adójóváírásra).
… és, ami talán a legfontosabb: a kisadózók egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási ellátásokra jogosultak ugyan, de ezeknek az ellátásoknak a számítási alapja havonta mindössze 108 ezer forint – a táppénzt és a nyugdíjat illetően tehát nagyon alacsony összegre válnak jogosulttá.
A fenti feltételek alapján azoknak lehet jó megoldás a kata szerinti adózás, akik megfelelnek a feltételeknek és alapvetően kevés költséggel járó tevékenységet folytatnak. Van azonban néhány fontos szempont, amit nem szabad figyelmen kívül hagyniuk azoknak a vállalkozóknak, akik ezt az adózást választják:
Abban az esetben, ha a vállalkozó áfafizetésre kötelezett, az egyszerű adminisztrációs lehetőséggel kevésbé tud élni, hiszen ilyenkor sem mentesül az áfaelszámolással összefüggő kötelezettségek alól. Alanyi áfamentesség (ennek szabályairól részletesen az innen elérhető bejegyzésben írtunk) 2024-ben 12 millió forintig kérhető.
Mivel a katás vállalkozók nem fizetnek személyi jövedelemadót, nem tudják érvényesíteni az ehhez kapcsolódó kedvezményeket sem (gondolva itt például a családi adókedvezményre vagy valamilyen előtakarékossági formával összefüggő adójóváírásra).
… és, ami talán a legfontosabb: a kisadózók egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási ellátásokra jogosultak ugyan, de ezeknek az ellátásoknak a számítási alapja havonta mindössze 108 ezer forint – a táppénzt és a nyugdíjat illetően tehát nagyon alacsony összegre válnak jogosulttá.
Átalányadó: a legnépszerűbb megoldás
Átalányadó: a legnépszerűbb megoldás
Átalányadó: a legnépszerűbb megoldás
Jelenleg a vállalkozók többsége az átalányadózást választja. Ez ugyanis jóval egyszerűbb és kevesebb adminisztrációt igényel, mint a vállalkozói jövedelemadózás, viszont jóval szélesebb az a kör, amely bejelentkezhet az adó hatálya alá, mint azok, akik a katát választhatják. Ráadásul a kata hátrányainak nagy részével sem kell ennél az adózási formánál számolni.
Jelenleg a vállalkozók többsége az átalányadózást választja. Ez ugyanis jóval egyszerűbb és kevesebb adminisztrációt igényel, mint a vállalkozói jövedelemadózás, viszont jóval szélesebb az a kör, amely bejelentkezhet az adó hatálya alá, mint azok, akik a katát választhatják. Ráadásul a kata hátrányainak nagy részével sem kell ennél az adózási formánál számolni.
Kik választhatják az átalányadózást?
Kik választhatják az átalányadózást?
Kik választhatják az átalányadózást?
Minden egyéni vállalkozó és őstermelő beléphet az átalányadó hatálya alá, amennyiben megfelel az alábbi feltételeknek:
várható éves árbevétele az adóévben nem haladhatja meg az éves minimálbér tízszeresét, ami 2024-ben 32 016 000 forint, illetve
ha kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytat, várható éves árbevétele nem több mint az éves minimálbér ötvenszerese, ami 2024-ben 160 080 000 forint.
Akkor is választható az adózási forma, ha a vállalkozó főállásban vállalkozik, és akkor is, ha mellékállásban folytatja a vállalkozási tevékenységet. Nincs megkötés továbbá arra vonatkozóan sem, hogy magánszemélyek vagy cégek szerepelnek az ügyfelek között.
Minden egyéni vállalkozó és őstermelő beléphet az átalányadó hatálya alá, amennyiben megfelel az alábbi feltételeknek:
várható éves árbevétele az adóévben nem haladhatja meg az éves minimálbér tízszeresét, ami 2024-ben 32 016 000 forint, illetve
ha kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytat, várható éves árbevétele nem több mint az éves minimálbér ötvenszerese, ami 2024-ben 160 080 000 forint.
Akkor is választható az adózási forma, ha a vállalkozó főállásban vállalkozik, és akkor is, ha mellékállásban folytatja a vállalkozási tevékenységet. Nincs megkötés továbbá arra vonatkozóan sem, hogy magánszemélyek vagy cégek szerepelnek az ügyfelek között.
Milyen előnyei vannak az átalányadózásnak?
Milyen előnyei vannak az átalányadózásnak?
Milyen előnyei vannak az átalányadózásnak?
Az átalányadózás - mint ahogy az az elnevezésből következtethető - nem jár együtt tételes költségelszámolással. A bevétel bizonyos hányada számolható el költségként: ennek mértéke 40, 80 vagy 90 százalék, attól függően, hogy milyen tevékenységet folytat a vállalkozás. Természetesen minél magasabb a költséghányad mértéke, annál kevesebb az adóteher. Ráadásul a költséghányad bizonyos része adómentes (ennek összege 2024-ben 1 600 800 forint).
Adó- és járulékfizetési kötelezettség a költséghányaddal és az adómentes résszel csökkentett jövedelem van. Mégpedig
15 százalék személyi jövedelemadó (szja),
18,5 százalék társadalombiztosítási járulék (tb), valamint
13 százalék szociális hozzájárulási adó (szochó).
Jó hír, hogy abban az esetben, ha a vállalkozó jogosult valamilyen adókedvezményre (van például adókedvezményre jogosító rendszeres megtakarítása), akkor a személyi jövedelemadó alapja azzal csökkenthető (ellentétben a katával, ahol erre nincs mód).
A már említetteken túl a helyi iparűzési adót (ha a székhely szerinti önkormányzat előírja) és általános forgalmi adót (amennyiben nem alanyi adómentes vagy nem folytat tárgyi adómentes tevékenységet) ennél az adózási formánál is fizetni kell. Le kell továbbá róni az évi 5000 forint kötelező kamarai hozzájárulást is a vállalkozónak.
Az átalányadózás - mint ahogy az az elnevezésből következtethető - nem jár együtt tételes költségelszámolással. A bevétel bizonyos hányada számolható el költségként: ennek mértéke 40, 80 vagy 90 százalék, attól függően, hogy milyen tevékenységet folytat a vállalkozás. Természetesen minél magasabb a költséghányad mértéke, annál kevesebb az adóteher. Ráadásul a költséghányad bizonyos része adómentes (ennek összege 2024-ben 1 600 800 forint).
Adó- és járulékfizetési kötelezettség a költséghányaddal és az adómentes résszel csökkentett jövedelem van. Mégpedig
15 százalék személyi jövedelemadó (szja),
18,5 százalék társadalombiztosítási járulék (tb), valamint
13 százalék szociális hozzájárulási adó (szochó).
Jó hír, hogy abban az esetben, ha a vállalkozó jogosult valamilyen adókedvezményre (van például adókedvezményre jogosító rendszeres megtakarítása), akkor a személyi jövedelemadó alapja azzal csökkenthető (ellentétben a katával, ahol erre nincs mód).
A már említetteken túl a helyi iparűzési adót (ha a székhely szerinti önkormányzat előírja) és általános forgalmi adót (amennyiben nem alanyi adómentes vagy nem folytat tárgyi adómentes tevékenységet) ennél az adózási formánál is fizetni kell. Le kell továbbá róni az évi 5000 forint kötelező kamarai hozzájárulást is a vállalkozónak.
Vállalkozói jövedelemadó - vszja
Vállalkozói jövedelemadó - vszja
Vállalkozói jövedelemadó - vszja
Ahogy már utaltunk rá, egyéni vállalkozásként ez a legbonyolultabb módja az adózásnak. Mindezzel együtt lehet, hogy ez jelenti az optimális megoldást egy vállalkozónak. Egyrészt ezt a formát minden vállalkozás választhatja (egészen pontosan, ha egy vállalkozó nem kéri, hogy valamilyen kedvezményes formát választhasson, akkor automatikusan a vszja szerint adózik). Másrészt ennél az adózási módnál a vállalkozó minden költséget elszámolhat, ami a munkavégzéssel összefüggésben felmerül és adót fizetni csak a tisztán (kiadások levonása után megmaradó) jövedelemből kell.
Ha tehát a vállalkozó évi 1 millió forintos árbevételéből 950 ezer forint költséget számol el, akkor 50 ezer forint lesz az adóalap, ami után adót kell fizetnie. A vszja kulcsa 9 százalék – ebben az esetben tehát a vszja mértéke 4500 forint. Ha ezt az összeget (az 50 ezer forintot) jövedelemkivétként a vállalkozó ki is veszi a vállalkozásból, akkor osztalékadót fizet (a 15 százalék szja-t és a 13 százalék szochót).
Ahogy már utaltunk rá, egyéni vállalkozásként ez a legbonyolultabb módja az adózásnak. Mindezzel együtt lehet, hogy ez jelenti az optimális megoldást egy vállalkozónak. Egyrészt ezt a formát minden vállalkozás választhatja (egészen pontosan, ha egy vállalkozó nem kéri, hogy valamilyen kedvezményes formát választhasson, akkor automatikusan a vszja szerint adózik). Másrészt ennél az adózási módnál a vállalkozó minden költséget elszámolhat, ami a munkavégzéssel összefüggésben felmerül és adót fizetni csak a tisztán (kiadások levonása után megmaradó) jövedelemből kell.
Ha tehát a vállalkozó évi 1 millió forintos árbevételéből 950 ezer forint költséget számol el, akkor 50 ezer forint lesz az adóalap, ami után adót kell fizetnie. A vszja kulcsa 9 százalék – ebben az esetben tehát a vszja mértéke 4500 forint. Ha ezt az összeget (az 50 ezer forintot) jövedelemkivétként a vállalkozó ki is veszi a vállalkozásból, akkor osztalékadót fizet (a 15 százalék szja-t és a 13 százalék szochót).
Mikor éri meg vszja szerint adózni?
Mikor éri meg vszja szerint adózni?
Mikor éri meg vszja szerint adózni?
Ha egy vállalkozás egyébként az átalányadózást is választhatná (megfelel a feltételeknek), akkor érdemes a vszja szerinti adózást választania, ha magasabb elszámolható költséghányaddal dolgozik, mint amilyen költségátalányt a tevékenysége alapján el tudna számolni átalányadózóként.
Ha egy vállalkozás egyébként az átalányadózást is választhatná (megfelel a feltételeknek), akkor érdemes a vszja szerinti adózást választania, ha magasabb elszámolható költséghányaddal dolgozik, mint amilyen költségátalányt a tevékenysége alapján el tudna számolni átalányadózóként.