Minimálbér és bérminimum 2025-ben
Minimálbér és bérminimum 2025-ben
Minimálbér és bérminimum 2025-ben
Három éves bérmegállapodás született a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF).
A döntéssel ismertté vált a 2025-ös, 2026-os és 2027-es minimálbér és a 2025-ös bérminimum összege is – ezek azok a legalacsonyabb összegek, amelyet a napi 8 órában foglalkoztatottaknak fizetni kell.
Az évi 9-14 százalék közötti éves növekedés a bérköltségek jelentős ugrását jelenti majd a vállalkozásoknak.
Három éves bérmegállapodás született a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF).
A döntéssel ismertté vált a 2025-ös, 2026-os és 2027-es minimálbér és a 2025-ös bérminimum összege is – ezek azok a legalacsonyabb összegek, amelyet a napi 8 órában foglalkoztatottaknak fizetni kell.
Az évi 9-14 százalék közötti éves növekedés a bérköltségek jelentős ugrását jelenti majd a vállalkozásoknak.
Peak
2024. nov. 25.
Peak
2024. nov. 25.
Peak
2024. nov. 25.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán kötött megállapodás értelmében a minimálbér
2025. janiár 1-től 9 százalékkal, bruttó 290 800 forintra,
2026. január 1-től 13 százalékkal, bruttó 328 600 forintra,
2027. január 1-től pedig 14 százalékkal, bruttó 374 600 forintra emelkedik.
A garantált bérminimumra vonatkozóan egyelőre a 2025-ös adat ismert. Ennek összege az ideihez képest jövőre 7 százalékkal, bruttó 348 800 forintra emelkedik.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán kötött megállapodás értelmében a minimálbér
2025. janiár 1-től 9 százalékkal, bruttó 290 800 forintra,
2026. január 1-től 13 százalékkal, bruttó 328 600 forintra,
2027. január 1-től pedig 14 százalékkal, bruttó 374 600 forintra emelkedik.
A garantált bérminimumra vonatkozóan egyelőre a 2025-ös adat ismert. Ennek összege az ideihez képest jövőre 7 százalékkal, bruttó 348 800 forintra emelkedik.
Ki kap minimálbért?
Ki kap minimálbért?
Ki kap minimálbért?
A minimálbér az a legalacsonyabb összeg, amit egy munkavállaló a munkavégzéséért kaphat abban az esetben, ha nem végzettséghez kötött munkát végez.
A minimálbér az a legalacsonyabb összeg, amit egy munkavállaló a munkavégzéséért kaphat abban az esetben, ha nem végzettséghez kötött munkát végez.
Mikor irányadó a garantált bérminimum?
Mikor irányadó a garantált bérminimum?
Mikor irányadó a garantált bérminimum?
A garantált bérminimum azon munkavállalók esetén határozza meg a legalacsonyabb fizetendő havi munkabért, akik középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakört látnak el. A szükséges végzettséget jogszabály is előírhatja, de a munkáltató is támaszthat végzettséghez kötött feltételeket – bármelyikről legyen szó, a legalacsonyabb adható bér összege ilyen esetekben a bérminimum.
A garantált bérminimum azon munkavállalók esetén határozza meg a legalacsonyabb fizetendő havi munkabért, akik középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakört látnak el. A szükséges végzettséget jogszabály is előírhatja, de a munkáltató is támaszthat végzettséghez kötött feltételeket – bármelyikről legyen szó, a legalacsonyabb adható bér összege ilyen esetekben a bérminimum.
Foglalkoztatás teljes munkaidőben
Foglalkoztatás teljes munkaidőben
Foglalkoztatás teljes munkaidőben
A minimálbér és a garantált bérminimum meghatározott összege akkor jár az alkalmazottnak, ha teljes munkaidőben dolgozik, a részmunkaidős munkaviszony esetén a bérezés is a havi munkaidőnkkel arányosan számolandó. Ha például valaki csak napi 4 órában dolgozik, a legalacsonyabb munkabér a minimálbér vagy bérminimum fele.
A minimálbér és a garantált bérminimum meghatározott összege akkor jár az alkalmazottnak, ha teljes munkaidőben dolgozik, a részmunkaidős munkaviszony esetén a bérezés is a havi munkaidőnkkel arányosan számolandó. Ha például valaki csak napi 4 órában dolgozik, a legalacsonyabb munkabér a minimálbér vagy bérminimum fele.
Mekkora minimális költséget jelent majd 2025-ben egy alkalmazott?
Mekkora minimális költséget jelent majd 2025-ben egy alkalmazott?
Mekkora minimális költséget jelent majd 2025-ben egy alkalmazott?
A bruttó béren fölül főszabályként 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szochot) is fizetni kell az alkalmazottak után. Ez azt jelenti, hogy 2025-ben egy minimálbért kereső alkalmazott teljes bérköltsége (a 290 800 forint minimálbér és a 13 százalék, azaz 37 804 forint szochót figyelembe véve) 328 604 forint. A bérminimum esetén ez az összeg (a 348 800 forintos bruttó bér és a 13 százalék szochó, azaz 45 344 forinttal számolva) 394 144 forint.
Ez jelentős növekedést jelent az idei költségekhez képest. 2024-ben a minimálbér összege 266 800 forint, a szochó összegével együtt a minimálbéren foglalkoztatottak teljes bérköltsége 301 484 forint. A 326 000 forintos garantált bérminimumnál ez az összeg 368 380 forint. A minimálbéren bejelentetteknél tehát 27 120, a bérminimum esetén 25 764 forintos költségnövekedéssel kell számolni személyenként jövőre.
A bruttó béren fölül főszabályként 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szochot) is fizetni kell az alkalmazottak után. Ez azt jelenti, hogy 2025-ben egy minimálbért kereső alkalmazott teljes bérköltsége (a 290 800 forint minimálbér és a 13 százalék, azaz 37 804 forint szochót figyelembe véve) 328 604 forint. A bérminimum esetén ez az összeg (a 348 800 forintos bruttó bér és a 13 százalék szochó, azaz 45 344 forinttal számolva) 394 144 forint.
Ez jelentős növekedést jelent az idei költségekhez képest. 2024-ben a minimálbér összege 266 800 forint, a szochó összegével együtt a minimálbéren foglalkoztatottak teljes bérköltsége 301 484 forint. A 326 000 forintos garantált bérminimumnál ez az összeg 368 380 forint. A minimálbéren bejelentetteknél tehát 27 120, a bérminimum esetén 25 764 forintos költségnövekedéssel kell számolni személyenként jövőre.
Egyéni vállalkozók járulékai
Egyéni vállalkozók járulékai
Egyéni vállalkozók járulékai
Az egyéni vállalkozóknak fontos figyelniük arra, hogy járulékfizetési kötelezettségük alsó határa a minimálbér vagy a garantált bérminimum – tevékenységüktől függően. (Abban az esetben, ha olyan tevékenységet folytatnak, ami jogszabály alapján végzettséghez kötött, esetükben is a bérminimum az irányadó érték.)
A nem a kisadózó vállalkozók tételes adója (kata) szerint adóznak, tehát átalányadózók vagy a vállalkozói személyi jövedelemadó (vszja) szabályai szerint adóznak akkor is be kell fizetniük a minimálbér vagy bérminimum után járó adó és járulékokat, ha egyébként a vállalkozásból származó jövedelmük nem éri el a minimálbér vagy a bérminimum összegét. (A kata szabályairól itt, az átalányadóról itt, a vszja-ról itt írtunk bővebben.)
Ez konkrétan azt jelenti, hogy ki kell fizetni minimálbér esetén
a 18 százalék társadalombiztosítási járulékot (tb-t), amely összege a 2025-ben érvényes 290 800 forint minimálbér esetén 52 344 forint,
a 13 százalék szochót, amely összege 2025-ben érvényes 290 800 forint minimálbér esetén 37 804 forint, illetve
a 15 százalék személyi jövedelemadót, amely összege a 2025-ben érvényes 290 800 forint minimálbér esetén 43 620 forint.
Mindez összesen 133 768 forint.
Abban az esetben, ha végzettséghez kötött tevékenységet folytat az egyéni vállalkozás, akkor a minimálisan befizetendő járulék összege
a 18 százalék társadalombiztosítási járulék (tb) a 2025-ben érvényes 328 604 forint bérminimum alapján 59 149 forint,
a 13 százalék szochó összege 2025-ben érvényes 328 604 forint bérminimum alapján 42 719 forint, illetve
a 15 százalék személyi jövedelemadó összege a 2025-ben érvényes 328 604 forint bérminimum alapján 49 291 forint.
Mindez összesen 151 159 forint.
A vállalkozás költségeinek elszámolásával összefüggő kérdéseket célszerű szakértővel áttekinteni. Amennyiben még nem találtad meg az ideális könyvelőt, figyelmedbe ajánljuk a BUPA könyvelőkereső szolgáltatását.
Az egyéni vállalkozóknak fontos figyelniük arra, hogy járulékfizetési kötelezettségük alsó határa a minimálbér vagy a garantált bérminimum – tevékenységüktől függően. (Abban az esetben, ha olyan tevékenységet folytatnak, ami jogszabály alapján végzettséghez kötött, esetükben is a bérminimum az irányadó érték.)
A nem a kisadózó vállalkozók tételes adója (kata) szerint adóznak, tehát átalányadózók vagy a vállalkozói személyi jövedelemadó (vszja) szabályai szerint adóznak akkor is be kell fizetniük a minimálbér vagy bérminimum után járó adó és járulékokat, ha egyébként a vállalkozásból származó jövedelmük nem éri el a minimálbér vagy a bérminimum összegét. (A kata szabályairól itt, az átalányadóról itt, a vszja-ról itt írtunk bővebben.)
Ez konkrétan azt jelenti, hogy ki kell fizetni minimálbér esetén
a 18 százalék társadalombiztosítási járulékot (tb-t), amely összege a 2025-ben érvényes 290 800 forint minimálbér esetén 52 344 forint,
a 13 százalék szochót, amely összege 2025-ben érvényes 290 800 forint minimálbér esetén 37 804 forint, illetve
a 15 százalék személyi jövedelemadót, amely összege a 2025-ben érvényes 290 800 forint minimálbér esetén 43 620 forint.
Mindez összesen 133 768 forint.
Abban az esetben, ha végzettséghez kötött tevékenységet folytat az egyéni vállalkozás, akkor a minimálisan befizetendő járulék összege
a 18 százalék társadalombiztosítási járulék (tb) a 2025-ben érvényes 328 604 forint bérminimum alapján 59 149 forint,
a 13 százalék szochó összege 2025-ben érvényes 328 604 forint bérminimum alapján 42 719 forint, illetve
a 15 százalék személyi jövedelemadó összege a 2025-ben érvényes 328 604 forint bérminimum alapján 49 291 forint.
Mindez összesen 151 159 forint.
A vállalkozás költségeinek elszámolásával összefüggő kérdéseket célszerű szakértővel áttekinteni. Amennyiben még nem találtad meg az ideális könyvelőt, figyelmedbe ajánljuk a BUPA könyvelőkereső szolgáltatását.