Vállalkozási formák összehasonlítása
Vállalkozási formák összehasonlítása
Vállalkozási formák összehasonlítása
A vállalkozási formák között jelentős eltérések vannak a szükséges indulótőke, a tulajdonosok vagyoni felelőssége és a választható adózási módok alapján.
Egyéni vállalkozást indítani általában olcsóbb, gyorsabb és egyszerűbb, mint társas vállalkozás alapítani.
A társas vállalkozások önálló jogi szervezetek, ám ezek között is található olyan, melyet akár induló vállalkozásként is érdemes megfontolni.
A vállalkozási formák között jelentős eltérések vannak a szükséges indulótőke, a tulajdonosok vagyoni felelőssége és a választható adózási módok alapján.
Egyéni vállalkozást indítani általában olcsóbb, gyorsabb és egyszerűbb, mint társas vállalkozás alapítani.
A társas vállalkozások önálló jogi szervezetek, ám ezek között is található olyan, melyet akár induló vállalkozásként is érdemes megfontolni.
Peak
2023. nov. 6.
Peak
2023. nov. 6.
Peak
2023. nov. 6.
Vállalkozás indításakor az első fontos kérdések egyike a tervezett tevékenységhez illeszkedő működési forma kiválasztása. Cikkünkben összefoglaltuk különböző lehetőségekhez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat, hogy megkönnyítsük a döntést.
Vállalkozás indításakor az első fontos kérdések egyike a tervezett tevékenységhez illeszkedő működési forma kiválasztása. Cikkünkben összefoglaltuk különböző lehetőségekhez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat, hogy megkönnyítsük a döntést.
Egyéni vállalkozó
Egyéni vállalkozó
Egyéni vállalkozó
Az egyéni vállalkozó természetes személyként, a saját kockázatára folytat gazdasági tevékenységet. Egy személynek egyidejűleg egy egyéni vállalkozói jogviszonya lehet, de ennek keretében többféle tevékenységet is folytathat.
Ez a legegyszerűbb módja a vállalkozói tevékenységünk elindításának:
az ügyintézés online lebonyolítható,
nincs törvényi minimum arra vonatkozóan, hogy mennyi pénzt kell betenni a vállalkozásba,
egyszerű adózási formák közül lehet választani (például a kisadózó vállalkozók tételes adója (kata) és az átalányadó),
szüneteltető is a vállalkozás.
Tipp: Bár az egyéni vállalkozás elindításánál nincs kötelező alapítói vagyon, amit a vállalkozásba be kell tenni, célszerű felmérni, hogy mire van szükség a tevékenység elindításához. Egyes tevékenységekhez vagy szolgáltatásokhoz ma már elég egy laptop is, de ahol ez nincs így, ott az indulás előtt mindent be kell szerezni, ami a zavartalan működéshez kell. Az erre fordított kiadásokat pedig hasznos a vállalkozással kapcsolatos költségek között számon tartani, mert így látható majd reálisan a tevékenység eredményessége.
Egyéni vállalkozóként az első lépés a regisztráció a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (a NAV-nál). Nincs szükség alapító okiratra, így ügyvédre sem. A regisztráció online elvégezhető, magad is el tudod intézni, de akár könyvelő segítségét is kérheted.
Fontos: Az egyéni vállalkozók a jogokat és a kötelezettségeket a maguk nevében szerzik, illetve viselik, így vállalkozói tevékenységükért a teljes vagyonukkal felelnek. Ezzel számolni kell, ha ezt a formát választod.
Egyéni vállalkozóként egyszerű adózási formák közül választhatsz. Ezek
a kata,
az átalányadó és
Ezekhez áttekinthető adminisztrációs kötelezettségek kapcsolódnak és jól követhető az is, hogy mikor, mennyi adót és járulékot kell fizetni, ami jelentős könnyebbséget jelenthet a kezdő vállalkozások számára.
Az egyéni vállalkozó természetes személyként, a saját kockázatára folytat gazdasági tevékenységet. Egy személynek egyidejűleg egy egyéni vállalkozói jogviszonya lehet, de ennek keretében többféle tevékenységet is folytathat.
Ez a legegyszerűbb módja a vállalkozói tevékenységünk elindításának:
az ügyintézés online lebonyolítható,
nincs törvényi minimum arra vonatkozóan, hogy mennyi pénzt kell betenni a vállalkozásba,
egyszerű adózási formák közül lehet választani (például a kisadózó vállalkozók tételes adója (kata) és az átalányadó),
szüneteltető is a vállalkozás.
Tipp: Bár az egyéni vállalkozás elindításánál nincs kötelező alapítói vagyon, amit a vállalkozásba be kell tenni, célszerű felmérni, hogy mire van szükség a tevékenység elindításához. Egyes tevékenységekhez vagy szolgáltatásokhoz ma már elég egy laptop is, de ahol ez nincs így, ott az indulás előtt mindent be kell szerezni, ami a zavartalan működéshez kell. Az erre fordított kiadásokat pedig hasznos a vállalkozással kapcsolatos költségek között számon tartani, mert így látható majd reálisan a tevékenység eredményessége.
Egyéni vállalkozóként az első lépés a regisztráció a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (a NAV-nál). Nincs szükség alapító okiratra, így ügyvédre sem. A regisztráció online elvégezhető, magad is el tudod intézni, de akár könyvelő segítségét is kérheted.
Fontos: Az egyéni vállalkozók a jogokat és a kötelezettségeket a maguk nevében szerzik, illetve viselik, így vállalkozói tevékenységükért a teljes vagyonukkal felelnek. Ezzel számolni kell, ha ezt a formát választod.
Egyéni vállalkozóként egyszerű adózási formák közül választhatsz. Ezek
a kata,
az átalányadó és
Ezekhez áttekinthető adminisztrációs kötelezettségek kapcsolódnak és jól követhető az is, hogy mikor, mennyi adót és járulékot kell fizetni, ami jelentős könnyebbséget jelenthet a kezdő vállalkozások számára.
Egyéni cég
Egyéni cég
Egyéni cég
Az egyéni cég jogi személyiség nélküli jogképes szervezet, amelyet csak egyéni vállalkozó alapíthat. Az egyéni cég elkülönült vagyonnal rendelkezik, így saját jogokat szerezhet és saját kötelezettségeket vállalhat. Abban az esetben azonban, ha az egyéni cégnek a saját vagyona nem elegendő, a tulajdonos saját vagyonával is felel érte.
Az egyéni céget a cégbíróságon kell bejegyezni. Ehhez szükség van alapítói okiratra, ami a cég működésének és gazdálkodásának az alapokmánya. Miután az egyéni cég létrejött, az egyéni vállalkozói tevékenységét meg kell szüntetni, hiszen egy személy egyszerre csak egy helyen vállalhat felelősséget a teljes vagyonával.
Ahogyan az egyéni vállalkozásnál, az egyéni cégnél sincs az alapítói vagyonra vonatkozóan minimum előírás, annak mértékét az alapító határozza meg.
Fontos: Abban az esetben, ha úgy döntünk, hogy pénzt teszünk a cégbe, azt kétszázezer forintig pénzbeli hozzájárulásként tehetjük meg, ennél magasabb összeg esetén pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásból is állhat az. Az alapítói vagyont az alapításkor kell a cég rendelkezésére bocsátani.
Az egyéni cégeknek az adminisztrációs kötelezettségei szigorúbbak, mint az egyéni vállalkozóké: kettős könyvvitel vezetésére kötelezettek. Könyvelő szolgáltatását mindenképpen igénybe kell venni - a költségek tervezésénél célszerű ezzel is számolni.
Az egyéni vállalkozó és az egyéni cég két olyan vállalkozási forma, amely nem jogi személy létrehozását jelenti. A cikk további részében a társas vállalkozásokat mutatjuk be.
Az egyéni cég jogi személyiség nélküli jogképes szervezet, amelyet csak egyéni vállalkozó alapíthat. Az egyéni cég elkülönült vagyonnal rendelkezik, így saját jogokat szerezhet és saját kötelezettségeket vállalhat. Abban az esetben azonban, ha az egyéni cégnek a saját vagyona nem elegendő, a tulajdonos saját vagyonával is felel érte.
Az egyéni céget a cégbíróságon kell bejegyezni. Ehhez szükség van alapítói okiratra, ami a cég működésének és gazdálkodásának az alapokmánya. Miután az egyéni cég létrejött, az egyéni vállalkozói tevékenységét meg kell szüntetni, hiszen egy személy egyszerre csak egy helyen vállalhat felelősséget a teljes vagyonával.
Ahogyan az egyéni vállalkozásnál, az egyéni cégnél sincs az alapítói vagyonra vonatkozóan minimum előírás, annak mértékét az alapító határozza meg.
Fontos: Abban az esetben, ha úgy döntünk, hogy pénzt teszünk a cégbe, azt kétszázezer forintig pénzbeli hozzájárulásként tehetjük meg, ennél magasabb összeg esetén pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásból is állhat az. Az alapítói vagyont az alapításkor kell a cég rendelkezésére bocsátani.
Az egyéni cégeknek az adminisztrációs kötelezettségei szigorúbbak, mint az egyéni vállalkozóké: kettős könyvvitel vezetésére kötelezettek. Könyvelő szolgáltatását mindenképpen igénybe kell venni - a költségek tervezésénél célszerű ezzel is számolni.
Az egyéni vállalkozó és az egyéni cég két olyan vállalkozási forma, amely nem jogi személy létrehozását jelenti. A cikk további részében a társas vállalkozásokat mutatjuk be.
Társas vállalkozások
Társas vállalkozások
Társas vállalkozások
Mielőtt részletezzük a társas vállalkozások különbségeit, nézzük milyen közös jellemzői vannak ezeknek a cégformáknak!
a gazdasági társaságok célja az üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatása;
vagyonuk elkülönül a tulajdonosok vagyonától;
jogi személyek;
a tagok közösen részesednek a nyereségből, és közösen viselik a veszteségeket is;
a gazdasági társaságok saját névvel és székhellyel rendelkeznek;
rendelkezniük kell az ügyvezetésüket és képviseletüket ellátó állandó szervezettel.
Gazdasági társaság csak törvényben meghatározott formákban működhet. Ezek
a közkereseti társaság (kkt.),
a betéti társaság (bt.),
a korlátolt felelősségű társaság (kft.) és
a részvénytársaság (rt.).
Gazdasági társaságként működhet még a közös vállalat is, ennek a cégformának az alapítására azonban jelenleg már nincs mód.
Mielőtt részletezzük a társas vállalkozások különbségeit, nézzük milyen közös jellemzői vannak ezeknek a cégformáknak!
a gazdasági társaságok célja az üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatása;
vagyonuk elkülönül a tulajdonosok vagyonától;
jogi személyek;
a tagok közösen részesednek a nyereségből, és közösen viselik a veszteségeket is;
a gazdasági társaságok saját névvel és székhellyel rendelkeznek;
rendelkezniük kell az ügyvezetésüket és képviseletüket ellátó állandó szervezettel.
Gazdasági társaság csak törvényben meghatározott formákban működhet. Ezek
a közkereseti társaság (kkt.),
a betéti társaság (bt.),
a korlátolt felelősségű társaság (kft.) és
a részvénytársaság (rt.).
Gazdasági társaságként működhet még a közös vállalat is, ennek a cégformának az alapítására azonban jelenleg már nincs mód.
Közkereseti társaság
Közkereseti társaság
Közkereseti társaság
Közkereseti társaságot csak másokkal közösen lehet alapítani, mert legalább két alapító szükséges (ezért is nevezik ezeket a cégeket személyegyesítő társaságoknak). Valamennyi alapító közösen és egyetemlegesen felel a közkereseti társaság kötelezettségeiért. Éppen ezért ennél a vállalkozási formánál nagyon fontos a tulajdonosok közötti bizalom. Emellett legalább egy tulajdonosnak személyesen is részt kell vennie a társaság tevékenységében.
A vagyoni hozzájárulás mértéke ennél a cégformánál nincs meghatározva, összefüggésben a tulajdonosok mögöttes felelősségével, magyarán azzal, hogy az alapítók személyes vagyonukkal is felelnek a társaság kötelezettségeiért.
Fontos: A mögöttes egyetemleges felelősség az alapítást követően belépő tagra is vonatkozik, akiknek azokért a kötelezettségekért is felelősséget kell vállalniuk, amelyek még a belépésük előtt keletkeztek.
A közkereseti társaság legfőbb szerve a taggyűlés, ahol főszabályként minden tagnak azonos mértékű szavazata van, de a társasági szerződésben a tagok ettől eltérhetnek. Egyetlen tagot sem lehet viszont megfosztani a szavazati jogától.
A közkereseti társaság ügyvezetését egy vagy több tag láthatja el, aki(ke)t általában a tagok választanak. Amennyiben több ügyvezető van, mindegyik jogosult önállóan eljárni. Ebben az esetben előfordulhat, hogy nincs egyetértés, ilyenkor a taggyűlésen kell szavaznia a kérdésről.
Fontos: Ha a tagok nem választottak ügyvezetőt, akkor minden tag annak számít.
Közkereseti társaságot csak másokkal közösen lehet alapítani, mert legalább két alapító szükséges (ezért is nevezik ezeket a cégeket személyegyesítő társaságoknak). Valamennyi alapító közösen és egyetemlegesen felel a közkereseti társaság kötelezettségeiért. Éppen ezért ennél a vállalkozási formánál nagyon fontos a tulajdonosok közötti bizalom. Emellett legalább egy tulajdonosnak személyesen is részt kell vennie a társaság tevékenységében.
A vagyoni hozzájárulás mértéke ennél a cégformánál nincs meghatározva, összefüggésben a tulajdonosok mögöttes felelősségével, magyarán azzal, hogy az alapítók személyes vagyonukkal is felelnek a társaság kötelezettségeiért.
Fontos: A mögöttes egyetemleges felelősség az alapítást követően belépő tagra is vonatkozik, akiknek azokért a kötelezettségekért is felelősséget kell vállalniuk, amelyek még a belépésük előtt keletkeztek.
A közkereseti társaság legfőbb szerve a taggyűlés, ahol főszabályként minden tagnak azonos mértékű szavazata van, de a társasági szerződésben a tagok ettől eltérhetnek. Egyetlen tagot sem lehet viszont megfosztani a szavazati jogától.
A közkereseti társaság ügyvezetését egy vagy több tag láthatja el, aki(ke)t általában a tagok választanak. Amennyiben több ügyvezető van, mindegyik jogosult önállóan eljárni. Ebben az esetben előfordulhat, hogy nincs egyetértés, ilyenkor a taggyűlésen kell szavaznia a kérdésről.
Fontos: Ha a tagok nem választottak ügyvezetőt, akkor minden tag annak számít.
Betéti társaság
Betéti társaság
Betéti társaság
A közkereseti társasághoz hasonlóan betéti társaságot is csak többen alapíthatnak. A betéti társaság működése nagyon hasonló a közkereseti társaságéhoz, az viszont fontos különbség, hogy csak a beltagok felelnek teljes vagyonukkal a társaság működése során vállalt kötelezettségekért, ők viszont a közkereseti társasághoz hasonlóan egyetemlegesen, azaz a teljes vagyonukkal. Beltag lehet jogi személy is (például egy kft.).
Fontos: Ha beltagból valaki kültaggá válik, 5 évig még felelős a társaságnak a módosítást megelőző kötelezettségeiért.
A beltag mellett legalább egy kültag megléte is előírás, aki a beltaghoz hasonlóan részt vehet a taggyűlésen, szavazati joga van és részesül a társaság eredményéből, a főszabály szerint azonban a kültag nem lehet vezető tisztségviselője a társaságnak. Ez utóbbitól ugyanakkor a társasági szerződésben el lehet térni.
A betéti társaság alapításához és működéséhez tehát legalább egy bel- és egy kültagra van szükséges, szerepükben a fő különbség a vagyoni helytállási kötelezettség: a beltag teljes vagyonával felel a cég kötelezettségeiért, a kültagnak azonban ilyen felelőssége nincs.
Fontos: Lehetnek olyan helyzetek, amikor a kültagnak is teljes vagyoni felelőssége áll fenn a társaság tartozásaira. Ilyen például az, amikor a kültag korlátozott felelősségével visszaélt, ha a beltagnak a házastársa, vagy ha a társaságnak nem maradt beltagja (ez az utóbbi eset nem szabályos működés, de az átmeneti időben keletkező tartozásokért a kültag felel).
A közkereseti társasághoz hasonlóan betéti társaságot is csak többen alapíthatnak. A betéti társaság működése nagyon hasonló a közkereseti társaságéhoz, az viszont fontos különbség, hogy csak a beltagok felelnek teljes vagyonukkal a társaság működése során vállalt kötelezettségekért, ők viszont a közkereseti társasághoz hasonlóan egyetemlegesen, azaz a teljes vagyonukkal. Beltag lehet jogi személy is (például egy kft.).
Fontos: Ha beltagból valaki kültaggá válik, 5 évig még felelős a társaságnak a módosítást megelőző kötelezettségeiért.
A beltag mellett legalább egy kültag megléte is előírás, aki a beltaghoz hasonlóan részt vehet a taggyűlésen, szavazati joga van és részesül a társaság eredményéből, a főszabály szerint azonban a kültag nem lehet vezető tisztségviselője a társaságnak. Ez utóbbitól ugyanakkor a társasági szerződésben el lehet térni.
A betéti társaság alapításához és működéséhez tehát legalább egy bel- és egy kültagra van szükséges, szerepükben a fő különbség a vagyoni helytállási kötelezettség: a beltag teljes vagyonával felel a cég kötelezettségeiért, a kültagnak azonban ilyen felelőssége nincs.
Fontos: Lehetnek olyan helyzetek, amikor a kültagnak is teljes vagyoni felelőssége áll fenn a társaság tartozásaira. Ilyen például az, amikor a kültag korlátozott felelősségével visszaélt, ha a beltagnak a házastársa, vagy ha a társaságnak nem maradt beltagja (ez az utóbbi eset nem szabályos működés, de az átmeneti időben keletkező tartozásokért a kültag felel).
Korlátolt felelősségű társaság
Korlátolt felelősségű társaság
Korlátolt felelősségű társaság
A korlátolt felelősségű társaságot egyedül vagy másokkal is alapíthatsz, ehhez minimum 3 millió forint alapítói vagyon szükséges, amit a kft-nél törzstőkének nevezünk. A tagok kötelezettsége ennek befizetésére terjed ki. A tagok a társaság kötelezettségeiért főszabályként nem kötelesek helytállni.
Fontos: A kft-knél is lehet ugyanakkor korlátlan vagyoni felelőssége egy tagnak, például akkor, ha a neki felróható magatartás hozzájárult a kft. fizetésképtelenségé válásához.
Az alapítói vagyon állhat pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból, ez utóbbit nevezzük apportnak. Apport lehet bármilyen a vállalkozás tevékenységéhez szükséges tárgyi eszköz (például berendezés vagy gépjármű), de vagyoni értékű jog is (például szabadalom).
A törzsbetét teljesítésével a tagok a társaságban üzletrészt szereznek, ami a tagsági jogok és kötelezettségek összességét jelenti. Tulajdonos a kft-ből az üzletrész értékesítésével szállhat ki.
A társaság életében a tagok személyesen is közreműködhetnek, amit megbízási- vagy munkaviszonyban, illetve mellékszolgáltatásként végezhetnek. A mellékszolgáltatás bármilyen tevékenység lehet, de kereteit a társasági szerződésben rögzíteni kell, többek között azt is, hogy a mellékszolgáltatásért cserébe milyen ellenszolgáltatás jár, illetve mi a következménye a mellékszolgáltatás elmulasztásának.
A társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el.
Fontos: Az ügyvezetők képviseleti joga nem korlátozható, így ha az egyik ügyvezető nem ért egyet a másikkal, írásbeli nyilatkozattal tiltakozhat ellene, amit a taggyűlés bírál el.
A taggyűlés a kft. legfőbb szervezete; itt születnek a legfontosabb döntések, például stratégiai, üzleti és személyi kérdésekben. Ilyenkor a tagok szavazati aránya főszabályként megegyezik a részesedésük arányával.
A korlátolt felelősségű társaságot egyedül vagy másokkal is alapíthatsz, ehhez minimum 3 millió forint alapítói vagyon szükséges, amit a kft-nél törzstőkének nevezünk. A tagok kötelezettsége ennek befizetésére terjed ki. A tagok a társaság kötelezettségeiért főszabályként nem kötelesek helytállni.
Fontos: A kft-knél is lehet ugyanakkor korlátlan vagyoni felelőssége egy tagnak, például akkor, ha a neki felróható magatartás hozzájárult a kft. fizetésképtelenségé válásához.
Az alapítói vagyon állhat pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból, ez utóbbit nevezzük apportnak. Apport lehet bármilyen a vállalkozás tevékenységéhez szükséges tárgyi eszköz (például berendezés vagy gépjármű), de vagyoni értékű jog is (például szabadalom).
A törzsbetét teljesítésével a tagok a társaságban üzletrészt szereznek, ami a tagsági jogok és kötelezettségek összességét jelenti. Tulajdonos a kft-ből az üzletrész értékesítésével szállhat ki.
A társaság életében a tagok személyesen is közreműködhetnek, amit megbízási- vagy munkaviszonyban, illetve mellékszolgáltatásként végezhetnek. A mellékszolgáltatás bármilyen tevékenység lehet, de kereteit a társasági szerződésben rögzíteni kell, többek között azt is, hogy a mellékszolgáltatásért cserébe milyen ellenszolgáltatás jár, illetve mi a következménye a mellékszolgáltatás elmulasztásának.
A társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el.
Fontos: Az ügyvezetők képviseleti joga nem korlátozható, így ha az egyik ügyvezető nem ért egyet a másikkal, írásbeli nyilatkozattal tiltakozhat ellene, amit a taggyűlés bírál el.
A taggyűlés a kft. legfőbb szervezete; itt születnek a legfontosabb döntések, például stratégiai, üzleti és személyi kérdésekben. Ilyenkor a tagok szavazati aránya főszabályként megegyezik a részesedésük arányával.
Részvénytársaság
Részvénytársaság
Részvénytársaság
A részvénytársaság a nagyvállalatok tipikus cégformája. Létezik zártkörű- és nyilvános részvénytársaság is, alapítani ugyanakkor csak zártkörű részvénytársaságot (zrt.) lehet, amely átalakulhat nyilvános részvénytársasággá (nyrt.). A zrt. alapításához legalább 5 millió forint alaptőkére van szükség és akár egyszemélyes részvénytársaságként is elindulhat. A nyilvános részvénytársasággá történő átalakuláshoz ugyanakkor az alaptőkének el kell érnie legalább 20 millió forintot.
A részvénytársaságok a tagsági jogokról értékpapírt bocsátanak ki, ezek a részvények. A részvénytársaságnak előre meghatározott számú és névértékű részvényei lehetnek, ezek összértéke adja a társaság alaptőkéjét. A részvények forgalomképes értékpapírok, amikkel szabadon lehet kereskedni, a zrt. alaptőkéjét ugyanakkor tilos nyilvános felhívás útján gyűjteni.
Fontos: A részvényeknek több fajtája lehet, amelyek adott esetben eltérő jogokat (például osztalékelsőbbség) biztosítanak a tulajdonosoknak.
A részvényesek kötelezettsége a részvény értékének megfizetésére terjed ki. A társaság működése során keletkező kötelezettségekért a tulajdonosok nem felelnek.
A részvénytársaságok legfontosabb szerve a közgyűlés, ahol a tulajdonosok a legfontosabb kérdésekben (például az alapszabály elfogadása, az éves eredmény felosztása) döntenek a szavazatiak arányában. Közgyűlést évente legalább egyszer kötelező összehívni.
A részvénytársaság vezető testülete az igazgatóság. Az igazgatóság látja el a részvénytársaság operatív irányítását és hívja össze a közgyűlést. Az igazgatóságnak legalább három természetes személyből kell állnia, akik maguk közül választják az elnököt. A zrt. irányítását az igazgatóság helyett a vezérigazgató is elláthatja.
A részvénytársaság a nagyvállalatok tipikus cégformája. Létezik zártkörű- és nyilvános részvénytársaság is, alapítani ugyanakkor csak zártkörű részvénytársaságot (zrt.) lehet, amely átalakulhat nyilvános részvénytársasággá (nyrt.). A zrt. alapításához legalább 5 millió forint alaptőkére van szükség és akár egyszemélyes részvénytársaságként is elindulhat. A nyilvános részvénytársasággá történő átalakuláshoz ugyanakkor az alaptőkének el kell érnie legalább 20 millió forintot.
A részvénytársaságok a tagsági jogokról értékpapírt bocsátanak ki, ezek a részvények. A részvénytársaságnak előre meghatározott számú és névértékű részvényei lehetnek, ezek összértéke adja a társaság alaptőkéjét. A részvények forgalomképes értékpapírok, amikkel szabadon lehet kereskedni, a zrt. alaptőkéjét ugyanakkor tilos nyilvános felhívás útján gyűjteni.
Fontos: A részvényeknek több fajtája lehet, amelyek adott esetben eltérő jogokat (például osztalékelsőbbség) biztosítanak a tulajdonosoknak.
A részvényesek kötelezettsége a részvény értékének megfizetésére terjed ki. A társaság működése során keletkező kötelezettségekért a tulajdonosok nem felelnek.
A részvénytársaságok legfontosabb szerve a közgyűlés, ahol a tulajdonosok a legfontosabb kérdésekben (például az alapszabály elfogadása, az éves eredmény felosztása) döntenek a szavazatiak arányában. Közgyűlést évente legalább egyszer kötelező összehívni.
A részvénytársaság vezető testülete az igazgatóság. Az igazgatóság látja el a részvénytársaság operatív irányítását és hívja össze a közgyűlést. Az igazgatóságnak legalább három természetes személyből kell állnia, akik maguk közül választják az elnököt. A zrt. irányítását az igazgatóság helyett a vezérigazgató is elláthatja.