Vállalkozni mellékállásban – Milyen választási lehetőségeink vannak?
Vállalkozni mellékállásban – Milyen választási lehetőségeink vannak?
Vállalkozni mellékállásban – Milyen választási lehetőségeink vannak?
Egyéni vállalkozóként és társas vállalkozás működtetése révén is tevékenykedhetünk mellékállású vállalkozóként.
Az induló vállalkozóknak ez a megoldás lehetőség lehet arra, hogy kisebb kockázatvállalás mellett kezdjenek bele saját ötletük megvalósításába.
Ha pedig hosszabb távon, csak jövedelemkiegészítő tevékenységként kívánunk vállalkozni, arra is vannak megfelelő megoldások.
Egyéni vállalkozóként és társas vállalkozás működtetése révén is tevékenykedhetünk mellékállású vállalkozóként.
Az induló vállalkozóknak ez a megoldás lehetőség lehet arra, hogy kisebb kockázatvállalás mellett kezdjenek bele saját ötletük megvalósításába.
Ha pedig hosszabb távon, csak jövedelemkiegészítő tevékenységként kívánunk vállalkozni, arra is vannak megfelelő megoldások.
Peak
2024. márc. 28.
Peak
2024. márc. 28.
Peak
2024. márc. 28.
Sokan kezdenek vállalkozni úgy, hogy az első időszakban még megtartják párhuzamosan az állásukat is, mások pedig már diákként nekilátnak, hogy megvalósítsák ötletüket. Milyen vállalkozási formákat lehet és célszerű ezekben az esetben választani, ezekhez milyen adózási és adminisztrációs kötelezettségek kapcsolódnak? Mielőtt erre rátérnénk, érdemes néhány fogalmat tisztázni.
Sokan kezdenek vállalkozni úgy, hogy az első időszakban még megtartják párhuzamosan az állásukat is, mások pedig már diákként nekilátnak, hogy megvalósítsák ötletüket. Milyen vállalkozási formákat lehet és célszerű ezekben az esetben választani, ezekhez milyen adózási és adminisztrációs kötelezettségek kapcsolódnak? Mielőtt erre rátérnénk, érdemes néhány fogalmat tisztázni.
Mikor tekinthető mellékállású vállalkozónak valaki?
Mikor tekinthető mellékállású vállalkozónak valaki?
Mikor tekinthető mellékállású vállalkozónak valaki?
Az egyszerű válasz az, hogy akkor beszélhetünk mellékállásról, ha az illetőnek mellette van főállása vagy ezzel egyenértékű egyéb jogviszonya. Ez kicsit konkrétabban megfogalmazva annyit jelent, hogy
van legalább heti 36 órás munkaviszonya – ez lényegében egy 8 órás főállás,
nappali tagozatos hallgató, esetleg
öregségi nyugdíjas.
Ha ezek bármelyike teljesül, akkor mellékállású vállalkozók vagyunk. A működési formát illetően lehetünk egyéni vállalkozók és létrehozhatunk társas vállalkozást is.
Az egyszerű válasz az, hogy akkor beszélhetünk mellékállásról, ha az illetőnek mellette van főállása vagy ezzel egyenértékű egyéb jogviszonya. Ez kicsit konkrétabban megfogalmazva annyit jelent, hogy
van legalább heti 36 órás munkaviszonya – ez lényegében egy 8 órás főállás,
nappali tagozatos hallgató, esetleg
öregségi nyugdíjas.
Ha ezek bármelyike teljesül, akkor mellékállású vállalkozók vagyunk. A működési formát illetően lehetünk egyéni vállalkozók és létrehozhatunk társas vállalkozást is.
Milyen előnyei vannak annak, ha mellékállásban vállalkozunk?
Milyen előnyei vannak annak, ha mellékállásban vállalkozunk?
Milyen előnyei vannak annak, ha mellékállásban vállalkozunk?
Az egyik kézzelfogható előnye annak, ha mellékállásban vállalkozunk, az, hogy saját vállalkozásukban nem vagyunk kötelezettek minimális járulékfizetésre. Vagy azért nem, mert ilyen kötelezettségünk még (tanuló) vagy már (nyugdíjas) nincs, vagy azért, mert azt a munkaadónk teljesíti a meglévő munkaviszonyunk alapján.
Ez induláskor nagy előnyt jelenthet, hiszen ilyenkor még nem tudjuk pontosan becsülni, hogy mennyi bevételünk lesz, célszerű tehát minden költséget a lehető legalacsonyabban tartani.
Az egyik kézzelfogható előnye annak, ha mellékállásban vállalkozunk, az, hogy saját vállalkozásukban nem vagyunk kötelezettek minimális járulékfizetésre. Vagy azért nem, mert ilyen kötelezettségünk még (tanuló) vagy már (nyugdíjas) nincs, vagy azért, mert azt a munkaadónk teljesíti a meglévő munkaviszonyunk alapján.
Ez induláskor nagy előnyt jelenthet, hiszen ilyenkor még nem tudjuk pontosan becsülni, hogy mennyi bevételünk lesz, célszerű tehát minden költséget a lehető legalacsonyabban tartani.
Mit jelent a minimális járulékfizetési kötelezettség?
Mit jelent a minimális járulékfizetési kötelezettség?
Mit jelent a minimális járulékfizetési kötelezettség?
Akár vállalkozó, akár alkalmazott valaki, személyi jövedelme után az alábbi adókat és járulékokat kell megfizetnie:
személyi jövedelemadót (szja) - ennek kulcsa 2024-ben is 15 százalék,
társadalombiztosítási járulékot (tb) - ennek kulcsa 2024-ben 18,5 százalék és
szociális hozzájárulási adót (szochó) - ennek kulcsa 2024-ben is 13 százalék, de ezt az alap 112,5 százalékára kell kiszámolni.
Ezeket a terheket alapesetben a megszerzett személyi jövedelem után kell megfizetni. Meghatároznak ugyanakkor egy minimum összeget, amelynél ez nem lehet kevesebb – ez a minimális járulékfizetési kötelezettség. Ennek összege pedig a minimálbérre, illetve a bérminimumra eső tb és szochó, amit akkor is ki kell fizetni, ha a felvett jövedelem egyébként nem éri el minimálbért vagy a bérminimumot. (A bérminimummal akkor kell számolni, ha képesítést igénylő tevékenységet végez a vállalkozó.)
Mivel 2024-ben a minimálbér összege bruttó 266 800 forint, a garantált bérminimum 326 000 forint. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a minimális járulékfizetési kötelezettség a minimálbér alapján havi 88 378, a bérminimum alapján havi 107 988 forint.
Akár vállalkozó, akár alkalmazott valaki, személyi jövedelme után az alábbi adókat és járulékokat kell megfizetnie:
személyi jövedelemadót (szja) - ennek kulcsa 2024-ben is 15 százalék,
társadalombiztosítási járulékot (tb) - ennek kulcsa 2024-ben 18,5 százalék és
szociális hozzájárulási adót (szochó) - ennek kulcsa 2024-ben is 13 százalék, de ezt az alap 112,5 százalékára kell kiszámolni.
Ezeket a terheket alapesetben a megszerzett személyi jövedelem után kell megfizetni. Meghatároznak ugyanakkor egy minimum összeget, amelynél ez nem lehet kevesebb – ez a minimális járulékfizetési kötelezettség. Ennek összege pedig a minimálbérre, illetve a bérminimumra eső tb és szochó, amit akkor is ki kell fizetni, ha a felvett jövedelem egyébként nem éri el minimálbért vagy a bérminimumot. (A bérminimummal akkor kell számolni, ha képesítést igénylő tevékenységet végez a vállalkozó.)
Mivel 2024-ben a minimálbér összege bruttó 266 800 forint, a garantált bérminimum 326 000 forint. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a minimális járulékfizetési kötelezettség a minimálbér alapján havi 88 378, a bérminimum alapján havi 107 988 forint.
Milyen adózási formák közül választhatnak a mellékállású egyéni vállalkozók?
Milyen adózási formák közül választhatnak a mellékállású egyéni vállalkozók?
Milyen adózási formák közül választhatnak a mellékállású egyéni vállalkozók?
Amennyiben valaki egyéni vállalkozóként indul el
választhatja, ha mellékállásban vállalkozik. Korábban választható volt még a kisadózó vállalkozók tételes adója, a kata is, ennek hatálya alá azonban 2022. szeptemberétől már csak főállású vállalkozók jelentkezhetnek be.
Amennyiben valaki egyéni vállalkozóként indul el
választhatja, ha mellékállásban vállalkozik. Korábban választható volt még a kisadózó vállalkozók tételes adója, a kata is, ennek hatálya alá azonban 2022. szeptemberétől már csak főállású vállalkozók jelentkezhetnek be.
Adózás mellékállású vállalkozóként a vszja szabályai szerint
Adózás mellékállású vállalkozóként a vszja szabályai szerint
Adózás mellékállású vállalkozóként a vszja szabályai szerint
Vszja választása esetén a vállalkozói tevékenységből származó bevételeinek és az ezzel összefüggő kiadásainak a különbözete jelenti az adó alapját – ez után az összeg után kell a nyereségadót megfizetni, amely adókulcsa 9 százalék. Ha év közben a vállalkozó vesz fel személyi jövedelmet akkor az után le kell róni a normál százalékos mértékkel a közterheket (a 15% szja-t, a 18,5% tb-t és a 13% szochót), de ez egyben az év egészére vonatkozóan költséget is jelent – a vszja alapot csökkenti. Ha pedig a maradék adózott eredményt ki akarja venni a vállalkozásból a vállalkozó, akkor az után még osztalékadót (ez a 15% szja és a 13% szochó) is kell fizetni.
Ha tehát egy mellékállású vállalkozónak havi 500 ezer forint a bevétele, amivel szemben 400 ezer forint költséget tud elszámolni, akkor éves szinten 1,2 millió (havi 100 ezer) forint után kell 9 százalék vszja-t befizetnie. Ennek összege 108 ezer forint, így a vállalkozó éves adózott nyeresége 1 millió 92 ezer forint lesz. Ha pedig ezt az összeget a vállalkozó osztalékként ki akarja venni (lényegében saját személyes céljaira szeretné elkölteni), akkor még be kell fizetnie a 15 százalék szja-t (ez 163 800 forint) és a szochót (ami erre az összegre 159 705 forint), tisztán 768 495 forintja marad tehát meg a vállalkozónak.
Vszja választása esetén a vállalkozói tevékenységből származó bevételeinek és az ezzel összefüggő kiadásainak a különbözete jelenti az adó alapját – ez után az összeg után kell a nyereségadót megfizetni, amely adókulcsa 9 százalék. Ha év közben a vállalkozó vesz fel személyi jövedelmet akkor az után le kell róni a normál százalékos mértékkel a közterheket (a 15% szja-t, a 18,5% tb-t és a 13% szochót), de ez egyben az év egészére vonatkozóan költséget is jelent – a vszja alapot csökkenti. Ha pedig a maradék adózott eredményt ki akarja venni a vállalkozásból a vállalkozó, akkor az után még osztalékadót (ez a 15% szja és a 13% szochó) is kell fizetni.
Ha tehát egy mellékállású vállalkozónak havi 500 ezer forint a bevétele, amivel szemben 400 ezer forint költséget tud elszámolni, akkor éves szinten 1,2 millió (havi 100 ezer) forint után kell 9 százalék vszja-t befizetnie. Ennek összege 108 ezer forint, így a vállalkozó éves adózott nyeresége 1 millió 92 ezer forint lesz. Ha pedig ezt az összeget a vállalkozó osztalékként ki akarja venni (lényegében saját személyes céljaira szeretné elkölteni), akkor még be kell fizetnie a 15 százalék szja-t (ez 163 800 forint) és a szochót (ami erre az összegre 159 705 forint), tisztán 768 495 forintja marad tehát meg a vállalkozónak.
Adózás mellékállású vállalkozóként az átalányadó szabályai szerint
Adózás mellékállású vállalkozóként az átalányadó szabályai szerint
Adózás mellékállású vállalkozóként az átalányadó szabályai szerint
Az átalányadózás lényege, hogy a vállalkozók nem a tényleges költségszámlák alapján kell számolniuk a vállalkozói tevékenységükből származó jövedelmet, hanem a bevétel bizonyos hányadát vonhatják le költségként. Ennek mértéke tevékenységtől függően 40, 80 vagy 90 százalék. Adót és járulékot (szja-t, tb-t és szochót) a költségátalánnyal csökkentett bevétel után kell fizetni.
Az a vállalkozás, amelynek havi 500 ezer forint az árbevétele és 40 százalékos költséghányadot számolhat el, 300 ezer forint után kell tehát, hogy megfizesse a 15 százalék szja-t, a 18,5 százalékos tb-t és a 13 százalékos szochót.
Van azonban egy adómentes sáv, amelynek eléréséig a vállalkozó jövedelme (tehát a költségátalánnyal csökkentett bevétel) mentesül az adó és járulékfizetési kötelezettség alól: ez az éves minimálbér fele, azaz 2024-ben évi 1 600 800 forint.
Az átalányadózó egyéni vállalkozónak tehát addig nincs adófizetési kötelezettsége, amíg a vállalkozásból származó jövedelme (a bevétel költséghányaddal csökkentett része) el nem éri ezt az adómentesen felvehető összeget. Ez azonban így csak abban az esetben igaz, ha mellékállásban folytatjuk az egyéni vállalkozási tevékenységünket, ha ugyanis főállású vállalkozók vagyunk, akkor a minimum járulékot (a minimálbér alapján havi 88 378, a bérminimum alapján havi 107 988 forintot) mindenképpen be kell fizetnünk.
Az átalányadózás lényege, hogy a vállalkozók nem a tényleges költségszámlák alapján kell számolniuk a vállalkozói tevékenységükből származó jövedelmet, hanem a bevétel bizonyos hányadát vonhatják le költségként. Ennek mértéke tevékenységtől függően 40, 80 vagy 90 százalék. Adót és járulékot (szja-t, tb-t és szochót) a költségátalánnyal csökkentett bevétel után kell fizetni.
Az a vállalkozás, amelynek havi 500 ezer forint az árbevétele és 40 százalékos költséghányadot számolhat el, 300 ezer forint után kell tehát, hogy megfizesse a 15 százalék szja-t, a 18,5 százalékos tb-t és a 13 százalékos szochót.
Van azonban egy adómentes sáv, amelynek eléréséig a vállalkozó jövedelme (tehát a költségátalánnyal csökkentett bevétel) mentesül az adó és járulékfizetési kötelezettség alól: ez az éves minimálbér fele, azaz 2024-ben évi 1 600 800 forint.
Az átalányadózó egyéni vállalkozónak tehát addig nincs adófizetési kötelezettsége, amíg a vállalkozásból származó jövedelme (a bevétel költséghányaddal csökkentett része) el nem éri ezt az adómentesen felvehető összeget. Ez azonban így csak abban az esetben igaz, ha mellékállásban folytatjuk az egyéni vállalkozási tevékenységünket, ha ugyanis főállású vállalkozók vagyunk, akkor a minimum járulékot (a minimálbér alapján havi 88 378, a bérminimum alapján havi 107 988 forintot) mindenképpen be kell fizetnünk.
Választható adózási megoldások társas vállalkozás alapítása esetén
Választható adózási megoldások társas vállalkozás alapítása esetén
Választható adózási megoldások társas vállalkozás alapítása esetén
Amennyiben társaság vállalkozást alapítva kívánunk vállalkozóként tevékenykedni a társasági nyereségadó (tao) vagy a kisvállalati adó (kiva) szabályai szerint adózhatunk. Igaz ez akkor is, ha főállású, és akkor is, ha mellékállású vállalkozók vagyunk.
Az viszont jelentős különbség, hogy abban az esetben, ha van főállásunk vagy rendelkezünk ezzel egyenértékű jogviszonnyal akkor itt is megspórolhatjuk a minimum járulékfizetési kötelezettséget, járulékot csak a vállalkozásból ténylegesen kivett jövedelem után kell fizetni.
Amennyiben társaság vállalkozást alapítva kívánunk vállalkozóként tevékenykedni a társasági nyereségadó (tao) vagy a kisvállalati adó (kiva) szabályai szerint adózhatunk. Igaz ez akkor is, ha főállású, és akkor is, ha mellékállású vállalkozók vagyunk.
Az viszont jelentős különbség, hogy abban az esetben, ha van főállásunk vagy rendelkezünk ezzel egyenértékű jogviszonnyal akkor itt is megspórolhatjuk a minimum járulékfizetési kötelezettséget, járulékot csak a vállalkozásból ténylegesen kivett jövedelem után kell fizetni.
Mire kell még figyelni, ha mellékállásban vállalkozunk?
Mire kell még figyelni, ha mellékállásban vállalkozunk?
Mire kell még figyelni, ha mellékállásban vállalkozunk?
Amennyiben valaki főállás mellett kezd vállalkozni még az indulás előtt tisztázni kell azt is, hogy munkaszerződése alapján lehetősége van-e arra, hogy vállalkozzon (vagy bármilyen jövedelemszerző tevékenységet folytasson) és ha igen, akkor milyen tevékenységet, milyen formában folytathat.
Vannak olyan munkahelyek (a közintézmények többsége például ebbe a csoportba sorolható), ahol minden másodállást tiltanak. Arra is van ugyanakkor példa, hogy csak bizonyos tevékenységek folytatását zárja ki a munkaszerződés. A legegyszerűbb tehát az, ha tisztázzuk a helyzetet akár úgy, hogy egyeztetjük elképzelésünket munkaadónkkal, akár úgy, hogy alaposan megvizsgáljuk munkaszerződésünket, tájékozódunk a helyi gyakorlatról.
Amennyiben valaki főállás mellett kezd vállalkozni még az indulás előtt tisztázni kell azt is, hogy munkaszerződése alapján lehetősége van-e arra, hogy vállalkozzon (vagy bármilyen jövedelemszerző tevékenységet folytasson) és ha igen, akkor milyen tevékenységet, milyen formában folytathat.
Vannak olyan munkahelyek (a közintézmények többsége például ebbe a csoportba sorolható), ahol minden másodállást tiltanak. Arra is van ugyanakkor példa, hogy csak bizonyos tevékenységek folytatását zárja ki a munkaszerződés. A legegyszerűbb tehát az, ha tisztázzuk a helyzetet akár úgy, hogy egyeztetjük elképzelésünket munkaadónkkal, akár úgy, hogy alaposan megvizsgáljuk munkaszerződésünket, tájékozódunk a helyi gyakorlatról.